Számításaim szerint utolsóelőtti darabjához érkezett a Rebecca bírónő-maraton. Ígérem, az utolsó alkalmából összeszámolom majd, pontosan hány posztot és hány félrefordítást sikerült találnia Caseynek az amúgy igen kurta sorozatban. A mai két részletben annyi meglehetősen naiv félrefordítás található, hogy az a sejtésem, ennél több már nem is férne el bennük.

1: The girl who dry-humped the statue of Thurgood Marshall!

2: Yes I did. And it was Thur-great!

3: Haha! I see what you did there!

1: A lány, aki meglovagolta Thurgood Marshall szobrát!

2: Igen, én voltam. És MARSHA jó volt!

3: Haha, azt én is láttam!

Teljesen elfogadható szóvicc, erre félremegy egy teljesen hétköznapi kifejezés.

Rejtvény! Megfejtéseket alant, a kommentek közé várjuk
(Forrás: Peabody Awards / CC BY 2.0 / Wikimedia Commons)

Itt a csúnya benézést valóban kompenzálja valamelyest az egészen ügyesen megoldott szóvicc. A csúnya benézés mint olyan pedig természetesen az utolsó sorban van. I see what you did there – nagyjából annyit tesz, hogy vettem ám a lapot. A hármas számú beszélő egyszerűen nyugtázza vele, hogy érti ketteske szóviccét, világos, hogy az a szobor eredetijének nevével játszott.

Felmerülhet még, hogy a meglovagol jó fordítása-e a dry hump-nak. Az angol kifejezés amúgy valami olyasmit jelent, hogy ’közösülést imitál’, de az az igazság, hogy erre hasonlóan frappáns magyar szlenget nem tudnék mondani, főleg úgy nem, hogy az még túl hosszú se legyen, ezért ez esetben nem szeretném hasogatni a közmondásos szőrszálat. A meglovagolba végül is simán bele lehet érezni a pajzán tartalmat, főleg, ha korábban esetleg volt is már róla szó, mit művelt a szóban forgó lány szegény Thurgood Marshall szobrával.

1: You know a lot of judges are out this week, so… short straw!

2: You’re short!

3: Very on the nose!

1: A héten több bíró is szabadságon van, úgyhogy… rövidre fogjuk.

2: Te rövid vagy!

3: Az orra nagyon.

Hűha, ez a rövid párbeszéd több sebből vérzik. Egyes beszélő sértegetni akarja a kettest, azaz a bírónőt, mondván ő húzta a rövidebbet azzal, hogy pont a bírónőt fogta ki az ügyében. Rebecca válaszában vissza akarja adni a sértést, de csak annyi telik tőle, hogy közli az egyes számú hölggyel, hogy alacsony. Mire a hármas beszélő megjegyzi, hogy ez bizony egy pontos megfigyelés volt. Tehát egyik mondat sem sikerült.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Nekem itt az az érzésem, hogy a fordító az egész beszélgetést cakumpakk nem értette, és egyszerűen feladta a dolgot, leírta azt, ami az ismerős szavak láttán elsőre eszébe jutott. Kvintesszenciája ez az egész maratonnak valahol; sorozatban találkoztunk éppen ilyen megoldásokkal, ahol a fordító az utánanézés helyett az ötletszerűséget választotta munkamódszeréül, ami sajnos a hiányos nyelvtudással párosulva elég szerencsétlen megoldásokat eredményezett.

Ahogy Casey is említette, a short straw amúgy itt nagyjából annak felel meg, hogy ’a rövidebbet húztam’, amiből a fordító a jelek szerint kiválasztotta a short (’rövid’) szót, a straw-t  (amúgy itt ’szalmaszál’) pedig egyszerűen ignorálta, és kitalált helyette valamit.  Alapvetően pedig egy dolog lett volna a lényeg: olyasmivel álljon elő, amire rá lehet vágni, hogy egyeske alacsony vagy kicsi. Szerény javaslatom, ámbátor a pontos szituáció ismerete nélkül:

1: A rövidebbet húztam önnel, mert olyan… kicsinyes.

2: Maga meg kicsi.

3: Ez bizony talált.