-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 29 Mivel nem hangváltozás alapon álló vizsgálatról van szó a K.E. szókapcsolat...2024. 10. 15, 20:56 Ál- és Tudomány
-
ganajtúrós bukta: Láttam egy másik nagyon jó kifejezést is a bullyingra: peer abuse. Peer abuse = rangtárs a...2024. 10. 15, 11:32 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: A 'gyé' története vagy a szó etimológiája talán segít (cáfolják az elk...2024. 10. 15, 11:00 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 Folytatom.. Ez a feltételezésed az -szt/ d(t) toldalékokkal kapcsolatban: "...2024. 10. 14, 15:13 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 -re Folytatás: "A -d-re talán a válasz az, hogy fiktív tőre épül, nincs öná...2024. 10. 13, 11:41 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján elérhetőek az új kísérleti tankönyvek. Az erkölcstan tantárgyhoz készített taneszközöket tekintettük át.
„Milyen felismerések segítik az embert abban, hogy értékelni tudja az élet szépségeit?”
„Segítenek-e mostani céljaid növelni az akaraterődet, a kitartásodat?”„Lehetne-e jobban irányítani a napjaidat? Milyen új cél segítene visszatérni az esetleges mellékvágányokról?”
„Voltál-e már olyan helyzetben, hogy nem voltál képes magadat ellátni?”
„Miért nehéz időnként őszintének lenni? Mi a megoldás?”
Megannyi fontos kérdés, amiről gyakran nem könnyen beszélünk felnőtt fejjel. De vajon a 10-11 éves ötödik osztályos tanulók mennyire tudnak majd őszintén, legjobb tudásuk szerint felelni ezekre a kérdésekre? Ez is ki fog derülni az idei tanév során. Az idézetek ugyanis az OFI által a TÁMOP-3 1.2-B/13-2013-0001 jelű projekt keretében az ötödik osztályosoknak szóló Erkölcstan kísérleti tankönyvből származnak. (A kísérleti tankönyvek PDF formátumban elérhetőek az OFI oldalán.) Elolvastuk a kötetet, az alábbiakban benyomásainkat osztjuk meg.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Új tantárgy
A hit- és erkölcstan tárgyat a 2012-es Nemzeti alaptanterv (Nat) írja elő 2013 őszétől az általános iskola belépő évfolyamaitól, azaz első és ötödik osztálytól kezdődően felmenő rendszerben. Idén tehát már az ötödikesek és a hatodikosok is tanulnak hittant vagy erkölcstant heti egy órában. A szülők döntenek abban, hogy gyermeküket valamely vallás hittanórájára vagy pedig „világi” erkölcstanórákra íratják. Az általunk áttekintett kötet az utóbbi lehetőséget választók számára készült.
A tantárgy tehát új, a kerettanterv által meghatározott tananyagtartalmak már kevésbé. Az ötödikes erkölcstan tankönyv által érintett témák eddig magyar nyelv és irodalom (együttműködő kommunikáció, csoportnormák, konfliktusok, gyermeki lét vs. felnőtt lét, nyelvi illem stb.); környezet- és/vagy természetismeret (környezetvédelem, egészséges életmód, egészségmegőrzés stb.); és társadalomismeret órákon (haza, a nemzet mint közösség, kisebbségek stb.) is előkerülhettek. A tankönyv fejlesztőinek most ezeket a témákat más összefüggésben kellett körüljárniuk, és ehhez kellett tanórai tevékenységeket kitalálniuk.
A kísérleti tankönyvek ugyanis – azon túl, hogy az erkölcstan esetében tematikailag is új terepen mozognak – módszertani megújulást is ígérnek. A TÁMOP-projekt ugyanis célul tűzte ki a pedagógia és módszertani innovációt is: diákközpontú és kompetencialapú taneszközök készítését vállalták a fejlesztők. Ha csak belelapozunk az Erkölcstan 5. című könyvbe, azonnal láthatjuk, hogy nem „hagyományos” tankönyv, sokkal inkább úgynevezett munkatankönyv: tele van kérdésekkel, különböző ikonokkal megjelölt – páros és csoportos – feladatokkal. Valahogy így is képzelhetünk el egy alapvetően „beszélgetős” órához tartozó segédletet. A közlő szövegek valóban rövidek; a tankönyv végén pedig találunk egy „dramatizálási lehetőségek” című függeléket, amelyben az egyes tárgyalt témákhoz kapcsolódó, az osztályban elvégezhető dramatikus feladatok vannak.
Van benne rendszer
A tankönyv 23 egysége három nagyobb tematikus egységbe rendeződik: 1. Személyes kapcsolatok; 2. Egészséges élet; 3. Közösségben. Minden nagyobb tematikai egység után összefoglaló fejezet is van. A kötet második felében pedig egy külön fejezetben találhatjuk a fentebb már említett dramatizálási lehetőségeket, valamint a fejezetekhez kapcsolódó olvasmányokat. Az olvasmányok túlnyomó többsége szépirodalmi, prózai mű – részben olyan szerzőktől, akiknek a műveivel az ötödikesek már találkozhattak (Fekete István, Arany László, Lázár Ervin, Csukás István, Bálint Ágnes, A. A. Milne, Anoine de Saint-Exupéry stb.).
Az egyes kisebb fejezetek mindegyike közlő szöveggel kezdődik, amely nem tanulnivaló, sokkal inkább a téma fölvezetését, a téma jelentőségét, mindennapi hasznát fogalmazza meg; például így:
(Forrás: nyest.hu)
Néhány fejezetben találhatóak átkötő szövegek is az egyes feladatok között. De a fejezetek nagyobb részét valóban a kérdések és a feladatok teszik ki. Vannak egyéni, páros és csoportos feladatok. Ezeken kívül vannak az olvasmányokra vonatkozó utalások; olyan feladatok, amelyekhez internetkapcsolat szükséges; továbbá Feladatok otthonra – Önművelő című részek; ezen kívül találunk utalást az úgynevezett élménynaplóra is (de ez a kötetből nem derül ki, hogy pontosan micsoda; tanári segédletet pedig nem találtunk).
Az olvasmányok a tankönyv második felében találhatók. Itt minden szöveg elején találunk 3–5 kérdést a szövegre vonatkozóan. A kérdések többnyire az olvasás után válaszolhatók meg, tehát a szöveg feldolgozását ritkán segítik, inkább az olvasás utáni gondolkodást vezetik. (Éppen ezért talán szerencsésebb lenne, ha a szövegek után lennének.)
A kötetet rengeteg rajz és kép teszi színesebbé. Az illusztrációk általában tematikusan illeszkednek a feladatokhoz, sokszor szervesen kapcsolódnak a kérdésekhez. Néha azonban az volt az érzésünk, hogy a könyv képi világa egy a miénktől különböző világot tükröz. (Ugyan a képek forrásai nincsenek föltüntetve, de néha az volt a benyomásunk, hogy a képek némelyike nem is Magyarországon készült.)
Módszerek
Az már az eddig elmondottakból is kiderülhetett, hogy a munkatankönyvben rengeteg tevékenység, kérdés, feladat található. A legjellemzőbbek mégis a kérdések.
Didaktikailag azonban furcsa, hogy a kérdések között nagyon sok az eldöntendő kérdés – miközben a feladatok nagy része nyilvánvalóan a gondolkodtatást célozza. Az eldöntendő kérdéseket azért nem szokták didaktikailag szerencsésnek tartani, mert egy egyszerű igen-nel vagy nem-mel megválaszolhatóak (azaz visszautasítható a gondolkodás úgy, hogy formálisan meg van válaszolva a kérdés). Szerencsésebb lenne ezeket a kérdéseket valódi, megválaszolandó kérdésekké vagy pedig gondolkodtató feladatokká (felszólító mondatokká) alakítani.
Azt gondolhatnánk, hogy az a tankönyv, amely csupa-csupa kérdésből és feladatból áll, nem lehet egyhangú. Az Erkölcstan 5. kötetre azonban mégis ezt kell mondanunk: a tanulói tevékenység jórészt ugyanaz: kérdésekre kell felelni vagy párban, vagy csoportban, vagy önállóan. A feladatok többségének megoldása nem igényel kreativitást; de ebben is vannak üdítő kivételek: amikor kitalált családot kell összeállítani, vagy az álmaink iskoláját, vagy akár a poszterkészítések.
Nagy módszertani hiányosságnak látjuk azt, hogy a feladatok nem abból indulnak ki, hogy a diákok igen különböző hátterűek lehetnek, nagyon különböző értékrendű családokból jöhetnek. Ezekkel a különbségekkel a tankönyv feladatai nem kezdenek semmit: nincsenek differenciált feladatok, de még csak olyan feladatok sem, amelyek éppen a különbségek explicitté tételére törekednének. Ez pedig azért problémás, mert ha a diák családi értékrendje és az iskola által közvetített értékrend nem azonos, akkor a diák igen kellemetlen választás elé kerül. Vállalja a konfliktust? Inkább képmutatóan alkalmazkodik az iskolában? – A képességfejlesztési célok egyik esetben sem valósulnak meg!
(Forrás: nyest.hu)
Minden fejezetben találunk olyan feladatot, amelynek megoldásához az internetet kell használni. Ezekben rendszeresen bulvároldalakra, illetve felhasználók által szerkesztett tartalmú oldalakra vezetnek a linkek. Miközben nem gondoljuk, hogy meg kéne óvni a diákokat az internetes szeméttől (éppen ellenkezőleg: annak kezelésére kéne őket megtanítani), ezeket sokkal nagyobb óvatossággal kezelnénk, mint ahogyan a tankönyv teszi. (Érdemes figyelembe venni azt is, hogy sok iskolában ezek legfeljebb házi feladatként képzelhetőek el.) A könyv feladatai néhol arról sem vesznek tudomást, hogy az általuk megadott link alatt esetleg már teljesen más tartalom jelenik meg, amikor a gyerekek megnézik azokat.
(Forrás: nyest.hu)
Módszertanilag nem szerencsés, hogy a feladatok elenyésző részénél találunk az önértékelést, a csoporttársak értékelését célzó, reflektáló feladatokat. Ez azért is érdekes hiányosság, mivel a tankönyv tematikájába igencsak illeszkednének ezek az értékelő lapok.
Problémák
1. A fejezetek azonos felépítése ellenére a sokféleség miatt nem könnyű a tankönyvben eligazodni. Tanári szemmel az egyik legnagyobb problémát az okozhatja, hogy a feladatok, tevékenységek célja nem minden esetben egyértelmű. Sokszor igen különböző kérdések és feladatok kerülnek egymás mellé, amelyek között nem mindig világos, hogyan teremtsük meg a kapcsolatot. Ezért is égetően hiányzik a kötet mellől a tanári kézikönyv. [Ezt cikkünk megjelenésének napjáig nem találtuk az OFI honlapján. – A szerk.]
A tanári útmutató hiányát elszórtan pótolják olyan megjegyzések a feladatok mellett, amelyek nyilvánvalóan nem a diákoknak, hanem a pedagógusoknak szólnak. (Ilyeneket már az ötödikesek nyelvtankönyveiben is találtunk.) Sokkal világosabb, könnyebben használható lenne a kötet, ha csak a diákoknak szóló részek lennének benne. A feladatokhoz pedig célmegjelölések és módszertani leírások segítenék a tanárt a tanórai megvalósításban. (A célmegjelölések a feladatok közötti választást is megkönnyítenék!)
2. A fentiekben már említettük, hogy a tankönyvben nem találunk differenciált feladatokat. Általában is jellemző több feladatra, hogy nem veszi figyelembe a diákok különböző hátterét, családi viszonyait. Egy feladatban például a nagyszülőket kell megkérdezni valamiről. Nincs azonban azok számára alternatíva ajánlva, akiknek nem élnek a nagyszüleik, vagy nincsenek elérhető közelségben. Hasonló probléma merül föl akkor, amikor a háziállattal kapcsolatos a feladat: mi a feladata annak, akinek nincs háziállata? Az egészséges életmód megteremtése bizonyos anyagi minimumot feltételez: hogy érzik magukat a bőrükben azok a diákok, akiknek a családja nem tud egészséges ételekre, sportra, utazásra, kirándulásra költeni? (Ezeknél a részeknél igen kínos módon nem empatikus ez a könyv azokkal a potenciális olvasókkal, akiknek készült.)
3. Nagyon furcsa a tankönyv gyermekképe. Tapasztalatink alapján úgy érezzük, a feladatok életkorilag nem minden esetben megfelelőek. Sokszor éreztük, hogy a 10-11 évesektől idegen a kérdésfölvetés, idegen a probléma. Az is többször előfordult, hogy a megfogalmazásokat nem éreztük az életkorhoz illőnek. A tankönyv néha bizony „mini felnőtteknek” kezeli a gyerekeket. Eközben sokszor szembesíti a felnőttek és a gyermekek világát mint két, alapjaiban különböző, egymással konfliktusban álló világot. (Ez a sztereotípia több megfogalmazás hátterében fölfedezhető; egyáltalán nem tartjuk szerencsésnek.)
4. Végül: igazán nagy problémának érezzük, hogy a tankönyv által feszegetett komolyabb kérdések őszinte, képmutatás nélküli megvitatása, az ilyen beszélgetések koordinálása igen komoly pedagógiai és pszichológiai felkészültséget kíván. A pedagógusok számára szükség lenne valamilyen pszichológiai segédletre is a tankönyv használatához.