-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A magyarországi nemzetiségek – köztük a vendek, horvátok, németek, szlovákok – húsvéti szokásaiból kapnak ízelítőt a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum látogatói húsvét vasárnap és hétfőn.
Kovács Zsuzsa, az intézmény közönségkapcsolati vezetője felidézte: a Skanzenben nemcsak a 19. század végi – 20. század eleji Magyarország népi építészetét és életmódját mutatják be, hanem sok témát és családtörténetet is.
„A húsvét alkalmat ad arra, hogy fókuszba kerüljenek azok a nemzetiségek, vallási csoportok, melyeknek épülete vagy története van a múzeumban.”
(Forrás: www.skanzen.hu)
Az ünnepi hétvégén többek között a magyarországi német kisebbség gazdag szokásvilágával, a görög katolikusok hagyományaival vagy szlovák ételekkel lehet megismerkedni. A Skanzen hidasi lakóházában egykor német család lakott, a hétvégén ehhez kapcsolódva a kútdíszítés szokását mutatják be.
„A gyönyörű kutat ezen a hétvégén virággal borítják, megidézve a Németországban ma is közkedvelt, sokszor turistalátványossággá váló tradíciót.”
A szlovák húsvéti ételekről is szó esik majd: a történelmi Magyarországról, Nemesradnótról ide került, egykoron szlovák család otthonául szolgáló lakóházban szlovák húsvéti ételeket mutatnak be, és recepteket is mellékelnek hozzájuk.
Az MTI-hírben említett vendekről, no és arról, hogy ki és miért (nem) tartotta a vendeket szlovénoknak, arról cikkünkben olvashat bővebben.
Közelebb kerülhetnek a látogatók a nyugat-magyarországi szlovénekhez, a vendekhez is. Ez alkalommal a gasztronómiájukból kaphatnak ízelítőt az érdeklődők.
„Konyhájuk erősen kötődött a hajdinához, amit leginkább kása formájában készítették, de ma is szívesen használják például kolbászba tölteléknek. A gombaételek is főszerepet kaptak, hiszen az Őrség Magyarország egyik legcsapadékosabb területe” – magyarázta Kovács Zsuzsa.
A valamikor horvát család által lakott undi épületben a rozmaringra irányul a figyelem: „A horvát szokásokban fontos szerepe volt a rozmaringnak mint díszítő növénynek, a hétvégén egyebek mellett rozmaringkoszorút készítenek.”
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A görög katolikus tradíciók közül a pászka és a húsvéti pászkaszentelés hagyománya kerül a középpontba: „A görög katolikus pászka különleges recept alapján készült kelt tészta, szimbolikus étel, a kalácsot madarakkal és virággal díszítették.” A Skanzen görög katolikus templomában kiállítás is segíti a tájékozódást – tette hozzá a múzeum munkatársa.
A mádi kereskedőházban a szédervacsora hagyományát mutatják be a szédertál szimbolikus jelentőségű ételeivel. Kovács Zsuzsa felidézte azt is, hogy az ünnep nem valláshoz kapcsolódó legerősebb jelképe a húsvéti nyúl.
„A szokás szintén Németországból terjedt el, akárcsak a karácsonyfa, és a 19. század óta már a tradíció része.” Hozzátette: vasárnap és hétfőn „nyúlpontok” várják a látogatókat, melyeket a programfüzet segítségével lehet végigjárni, és aki igazolja a sétát, annak kis csokitojás a jutalma.