-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 -re Folytatás: "A -d-re talán a válasz az, hogy fiktív tőre épül, nincs öná...2024. 10. 13, 11:41 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Vannak az embernek kedves szomszédai. Korlavics néni a földszint egyből például átveszi az ajánlott küldeményeket, lesöpri a járdát és süteménnyel kínálja a gyerekeket. A nyest nem ilyen. Hangosan randalírozik a padláson, leszüreteli a málnát, viszi a csirkét, szétrágja az autók kábeleit. De legalább nem szól a hangos zene miatt.
„Istöllést nyargally a' Szomszédhoz annak Ebéért, mert az Udvarba jöve a' Nyuszt! Avagy a' Nyest, ama küsded Gerény” (tüstént szaladj a szomszédba a kutyáért, mert bejött az udvarra a nyuszt. Vagy a nyest, az a kis görény) – Paulus Ladislaus Haluska korabeli története szerint így kiáltott Máncsanaky Top Menyhért gazda, szabolcsveresmarti őstermelő a feleségéhez 1783. június 17-én esthajnalkor, és köpött egyet a góré felé.
(Forrás: sxc.hu/Kacper Slotwinski)
„A kalendárium azt mondja, a kutya segít. Esetleg az imádság” – tette hozzá, majd legyintett, és elment káposztás paszulyt vacsorálni. Hogy mi lett a történet vége, a dolgozatból nem derül ki, az viszont világos, hogy a nyest évszázadok óta az ember szomszédságában él. Kezdetben – mint azt a szabolcsveresmarti példa is mutatja – csak a falvak udvaraiba tévedt be, később azonban a városokban is megjelent.
No de ki az a nyest?
A nyest amolyan menyétféle-forma állat. A kijelentés rendszertanilag is megállja a helyét, ugyanis a ragadozók rendjének menyétfélék családjába, azon belül pedig a menyétformák alcsaládjába sorolták. Illusztris társaság: a rokonságba vidrák, borzok, a rozsomák, a taira, a coboly, a nyérc, a görény, a hermelin, a menyét és a nyuszt tartoznak. Utóbbival a nevükön túl is hasonlítanak egymásra, amiből, mint látni fogjuk, szerencsés félreértések adódhatnak.
A nyest a tudományos keresztségben a Martes foina nevet kapta. Az eurázsiai régió egyik legnagyobb területen előforduló ragadozója, Európa atlanti partvidékétől Oroszországon és Közép-Ázsián át Mongóliáig és Indiáig megtalálható. Sir Alexander Marten angol zoológus és amatőr lélekbúvár A bennünk lakó nyest című, nem publikált visszaemlékezéseiben arról ír, hogy a walesi kisváros, Betws-y-Coed egyik bankárának feleségéhez tett ábrándos szürkületi sétáin több nyestcsaládot is megfigyelt, de azóta kiderült, hogy ez nem igaz: a bankár agglegény volt, a nyest pedig hiányzik a brit szigetekről.
Az ELTE-TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének leírása szerint e kisemlős testhossza 40–50 centiméter, farka 20–25 cm. A hímek 1,7–2,3 kilogrammot nyomnak, a nőstények jóval kisebbek. Első és hátsó lábain is öt-öt ujj van. Mivel talppárnái csupaszok, lábnyoma jól kirajzolódik hóban, porban, sárban egyaránt. Nyomait azért nehéz összetéveszteni a macskáéval, mert utóbbinak a hátsó lábain csak négy-négy lábujja van. Így ideális körülmények között az is elég, ha a nyestvadász tizennyolcig el tud számolni. Ha a kapott eredmény a már értelmezhetetlen tartományba esik, érdemes folytatni a hajszát – ha viszont kevesebb, mint tizennyolc, ott valami baj van.
Marx, Engels, Nyest
Karl Marx és Friedrich Engels vélhetően nem kedvelték a nyesteket, viszont – részben nyilván ezért – őket sem az utókor. Egész mozgalmi életükben az opportunizmus ellen küzdöttek, márpedig a nyest – legalábbis a természettudományos terminológia szerint – opportunista kisragadozó. Nem megy el a marxista kategóriákig: megelégszik azzal, hogy a számára megfelelő élelemforrások közül mindig a lehető legkisebb energiabefektetéssel megszerezhető, a legnagyobb energiasűrűségben előforduló táplálékot használja fel, legyen az tojás, gyümölcs, kisállat. Valószínűleg ez a tulajdonsága csábította a lombhullató erdőségek, vízfolyások menti társulások, sík- és dombvidékek vadászmezőiről az ember közelébe. Hacsak nem a gyorséttermek.
Nyest menni Pest
1896 jeles esztendő Magyarország történetében. Hajós Alfréd Athénban, az első újkori olimpián aranyérmet szerez 100 és 1200 méteres gyorsúszásban; Ferenc József megnyitja a Városligetben az ezredévi kiállítást; lejátsszák az első, hivatalosan megrendezett magyar labdarúgó-mérkőzést – a nyest pedig papíron is beköltözik Budapestre. Biztos, hogy korábban is itt volt, de megjelenését ebben az évben jegyzik fel.
A városszéli kertek felől jött, ahol a gyümölcsöt és a rosszul bezárt tyúkokat dézsmálta, aztán idővel mind beljebb merészkedett. Könnyű dolga volt, mert bámulatos konstrukció: ahová karcsú feje befér, oda a teste is; jól mászik, így aztán vígan él az ember által teljesen megközelíthetetlennek vélt helyeken, köztük a gondosan lezárt padlásokon. A lakók nem tudják mire vélni a helyzetet, nemrégiben szigeteltették a tetőt, egy sovány hangya sem férne be a réseken, erre valakik horrorfilmeket idéző sikolyokkal randalíroznak a kacatok között. Mintha macska nyávogna kaffogó űrlényekre, véregerek cincogása mellett, miközben felborítja a nagymamától örökölt stelázsit. A bulik hangulata a párzási időszakban hág a tetőfokára, a júliusi-augusztusi nász idején a rivalizáló hímek és a párok kergetőzésének zajára a legmegrögzöttebb éjszakai zugivók is elköteleződnek a józan élet mellett. Vagy bevesznek egy altatót.
A menyétfélék családjába tartozó állatok és a vadmacska párzását a tudálékosabb biológusok a „pacsmagolás” szakkifejezéssel illetik. A hancúrozások gyümölcsei – általában 3-4 kölyök – a következő tavasszal látják meg a padlástetőt. Azután a csonka család (a büszke atya a pacsmagolás után angolosan távozik) májustól együtt folytatja azt, amit az élveteg szülők az utolsó bulin abbahagytak: az anya a kölykeivel cincog, sikít, nyávog, kaffog és borogat a padláson. A hajdan boldog zugivót ekkor már nagy valószínűséggel politoxikomániával kezelik valamelyik addiktológiai intézetben.
Utcai harcos
Ha megunta a randalírozást, a nyest szívesen tesz egy sétát. Természetes élőhelyén akár többszáz hektáros territóriuma is lehet, de lakott területen is bejár néhány kilométert egy-egy portya alkalmával. Utcán nyestet látni több okból is nehéz. Egyrészt – mint az már Paulus Ladislaus Haluska idézett feljegyzéséből is kitűnik – az esthajnal közeledtével lesz aktív, olyankor meg sötét van, másrészt túl sok kémfilmet nézett a tévében: tereptárgytól tereptárgyig, lehetőleg a falhoz simulva szalad. Az autók alatt, garázsok oldalában elsuhanó árnyat amúgy sem könnyű azonosítani: lehet macska, görény, mókus, de akár észak-koreai ügynök is.
A nyest védjegye a mellén látható fehér, villásan elágazó folt. Legközelebbi, Magyarországon is élő rokona a nyuszt: hasonló méretű és színű állat, neki viszont nem fehér, hanem sárgás a mellfoltja. Vannak még apróbb különbségek, például az orr színe, ami a nyusztnál fekete, a nyestnél pedig hússzínű, de ezt még a saját édesanyjuk sem venné észre. Csak a biológusok. A nyuszt ráadásul védett állat, ezért a vadászok nem merik lelőni, hiszen az engedélyük bánhatja, ha tüzet nyitnak rá. A nyest meg röhög a markába: ő is biztonságban van. Néhány szélsőséges esettől eltekintve különben sem lövöldözünk lakott területen.
Sárkány ellen sárkányfű
A nyest szomszédjának lenni nem jó dolog. Viszi a tojást, a kölyöknyulat, a csirkét, és ha a kedve úgy hozza, akkor akár egy kövér tyúkot is átszuszakol a kerítésen. Van, hogy áldozatának csak a vérét szívja ki, és/vagy a fejét rágja le – igazi horror. Fosztogatja a mókusok, énekesmadarak fészkét, leszüreteli a málnát, cseresznyét, ráadásul a szükségletein felül is öl, lop. Nyilván csal és hazudik is. Ezen kívül betegségeket terjeszt, kibontja a tetőt, és valami rejtélyes perverzitás okán megrágja az autók elektromos kábeleit – annak ellenére, hogy nem rágcsáló, tehát a papírforma szerint nem kéne csak úgy rágnia.
Mindezek után nem lehet véletlen, hogy egész mozgalmak alakultak az elűzésére. A témával foglalkozó szakirodalom tanácsait a következőképpen lehet összefoglalni: vágjuk ki a ház körüli fákat, a létrát daraboljuk össze, vagy adjuk kölcsön a szomszédnak! Tömjük be a padlás összes réseit, a legapróbbakat is! Vegyünk méregdrága mozgásérzékelős riasztót, attól majd jól megijed. (A seprűnyéllel kopogás jóval olcsóbb, de hatástalan módszer. Ugyanígy fölösleges rádiót bömböltetni: a nyest igazi kultúrlény, hamar megszokja az állandó hangzavart, legföljebb a Vadász magazin vagy a Kutyások öt perce miatt ingatja a fejét.) A padlásra tegyünk terpentinnel, gázolajjal átitatott rongyokat, és cseréljük őket minél gyakrabban! Legföljebb leég a tető, de úgyis fel kell újítani.
A legjobb megoldás állítólag a kutyagumi, -vizelet vagy -szőr kihelyezése, mert a nyest tart az ebektől, a szaguktól is irtózik. Még jobb, ha veszünk a sarki kisboltban egy kutyafalkát. A nagyobb példányok mehetnek a padlásra, a csivavákat dugjuk az autó villanypásztorral felszerelt motorterébe, amit előtte alaposan befújtunk nyestriasztó aeroszollal. A kocsit tegyük garázsba, a garázst gondosan lakatoljuk le, és ne feledjük az alapműveletet: a résmentesítést! Ha végeztünk, dőljünk hátra egy percre, és kezdjük az egészet elölről. Lehetőleg váltogassuk a módszereket. Esetleg igyunk valami erőset, vegyünk be egy nyugtatót, majd keressük ki a legközelebbi májklinika és pszichiátriai rendelő számát a telefonkönyvből! Állítólag a lipótmezei országos tébolydának volt egy lakója, aki tudta a végső megoldást, de túl későn jött rá, ezért csak betegtársainak mondogathatta: költözzetek el!
A kérdéskörrel a mindig derűs Sir Marten is foglalkozott. Meglátása szerint elnézőbbnek kéne lennünk a nyestekkel. Örüljünk annak, hogy vannak még állatok, amelyek beköltöznek a városokba, és szomszédnak választanak bennünket – írja, majd hozzáteszi: azon az alapkérdésen is ideje lenne elgondolkodni, vajon ki a betolakodó a másik élőhelyén? Az ősz tudós végül a következőket fűzi örökérvényű gondolataihoz: ha a nyestek ilyen jól alkalmazkodtak a városi léthez, esetleg nekünk is meg kellene próbálkoznunk vele.