A függetlenségét 1991-ben elnyert volt szovjet utódállam nyelve gyakorlatilag semmiben nem különbözik a romántól, és területének nagy része is a nagyobb szomszéd fennhatósága alá tartozott egészen a második világháborúig.

Ám az ország alkotmánya továbbra is a moldávot jelöli meg hivatalos nyelvként, mintegy hangsúlyozva a külön államiságot, és a különbséget Moldova és az EU-tagállam Románia között, amellyel évek óta feszült a viszonya.

A jelenlegi moldovai elnök, Mihai Ghimpu szerint egy alkotmánymódosítás megoldaná a problémát: a moldávot egyszerűen csak románra kellene változtatni. „Bátornak kell lennünk, és vállalnunk kell az azonosságtudatot a románokkal és a nyelvvel, amit beszélnek. Nem tudok tovább élni ezzel a sztálinista, hamis politikával” – jelentette ki Ghimpu, aki a jobbközép liberális párt vezéreként irányítja a négypárti koalíciót.

A baj csak annyi, hogy ebben a kérdésben a koalíció nem sorakozik fel az elnök mögött. Marian Lupu, a koalíció egyik politikusa például azt nyilatkozta a Reutersnek: „a pártszövetség egyik tagja sem jogosította fel Ghimput, hogy az államnyelv megváltoztatásáról szóló alkotmánymódosításról beszéljen”. Szerinte inkább egy népszavazás lenne a legjobb orvosság a problémára – számol be az Euraktív.