nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Göttingen szereti a magyarokat
Mit csinál egy magyar nyelvi nagykövet?

Ha a diplomáciában egy országnak lehet nagykövete, akkor egy nyelvnek is. Azaz a magyar nyelvet külföldön valaki épp olyan elkötelezettséggel népszerűsítheti, mint azt az országgal kapcsolatban a nagykövet teszi. A göttingeni egyetem finn-ugor nyelvi tanszékének magyar lektora, Rab Irén, éppen effajta kulturális diplomáciai szerepet tölt be.

Pietsch Lajos – MTI | 2009. november 26.
|  

Göttingen az egyik leghíresebb német egyetemi város Berlintől délnyugatra. Lakóinak száma alig haladja meg a 120 ezret, mégis az ország egyik legjelentősebb tudományos központja. Mindezt az 1734-ben létrejött egyetemnek köszönheti, amely az alapító, Georg August hannoveri választófejedelem nevét viseli. Az egyetem több mint 40 Nobel-díjas tudóst adott a világnak. De a magas kitüntetést aligha nyerték volna el, ha a göttingeni hagyományok szerint a város főterén álló bronz Gänselieselt, azaz a kis libaárus lány kecses szobrát előtte babonából nem csókolják meg...

Göttingen látképe
Göttingen látképe
(Forrás: Daniel Schwen / wikipedia)

Rab Irén hat éve dolgozik a Georg August Egyetemen, ahol azóta még inkább felpezsdült a „magyar élet”. Különösen ezekben a hetekben, amikor a városban, illetve az egyetemen javában zajlik a magyar nyelv ünnepe. „Amikor a magyar kulturális minisztérium az úgynevezett nemzeti évfordulók titkárságának javaslatára Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából az idei esztendőt a magyar nyelv évének nyilvánította, rögtön tudtam, hogy Göttingenben évfordulós kiállítást fogok rendezni” – emlékezett Rab Irén, aki kettős célt tűzött ki maga elé. Egyrészt azt, hogy a magyar nyelvet bemutassa a göttingenieknek, másrészt azt is, hogy az egyetemi könyvtár gazdag és magyar kultúrtörténeti szempontból hihetetlenül értékes kincseiből is ízelítőt nyújtson. Az elképzelést tett követte, és Göttingenben – szervezésében – megkezdődtek a magyar kulturális hetek.

A kiállítás alapját a magyar nyelv történetét, fejlődését, jellegzetességeit bemutató poszterek adják, összesen 21. „Egy nyelv története sem választható el népe történetétől” – vallja Rab Irén, utalva arra, hogy ezért kerültek bemutatásra a magyar nyelv történelmére vonatkozó anyagok, a honfoglalás, az államalapítás kora. Egyik kedvence a 15. számú poszter, amely a magyar írás jellegzetességeinek kialakulását magyarázza el. „Mennyi kísérletezés előzte meg mindezt, milyen nehéz lehetett a magyar nyelv hangjaira alkalmas jeleket találni, és mindazt elterjeszteni” – magyarázta a tablóval kapcsolatban.

Hallható és látható

A 20-as és a 21-es poszter a könyvtár magyar gyűjteményéről tájékoztat, és egyben át is vezet a kiállítás második részébe, a könyvekhez. Göttingenben már a XVIII. században megkezdődött a magyar könyvek gyűjtése, és abban kiemelkedő érdeme volt az egyetemen tanult magyar diákoknak, akik saját könyveiket adományozták a könyvtárnak. A gyűjtemény legértékesebb darabja egy Corvina, de több ősnyomtatvány és sok – elsősorban nyelvészeti témájú – könyv található itt a 17-18. századból, köztük olyan ritkaságok, amelyekből a világon már csak egy-két darab maradt fenn. A vitrinekben tematikus rendben sorakoznak a magyar nyelv fejlődését bemutató könyvek, kódexmásolatoktól a mai nyelvkönyvekig.

És hogy mindez még hallható is legyen, a kiállításnak van egy audiovizuális része is. Ahol nem csak hallható, hanem a képernyő előtt megcsodálható az 1055-ből származó Tihanyi Alapítólevél, látható és hallható a latin nyelvű, 16. századi Képes Krónika magyarul. A kínálatot néhány hangoskönyv egészíti ki, válogatásként a magyar kultúra gyöngyszemeiből.
A kulturális hetek számos magyar nyelvet prezentáló rendezvényt kínálnak. Magyar filmnapokat tartottak, amelyhez hasonló még nem volt Göttingenben. Egy Márai-darabbal fellépett a Budaörsi Játékszín, az előadás német nyelven zajlott, de magyar szövegrészekkel megtűzdelve. Egy göttingeni német kórus magyar kórusműveket énekelt magyarul, kamarakoncerten Bartók-, Kodály- és Dohnányi-műveket adott elő, a Palatka-banda pedig zenei anyanyelvünkből adott ízelítőt. A magyar nyelv fordításának nehézségeiről irodalmi estet rendeztek.

A kiállításhoz kapcsolódóan  tudományos konferenciát is tartottak, amely a nyelvek egységesülését – Rab Irén megfogalmazásában: a kis nyelvek veszélyeztetettségét – vizsgálta. Tehát azt a kérdéskört, hogy a globalizáció mennyire emeli ki az angolt, és milyen veszélyek fenyegetik a kis nyelveket. Az előadók neves nyelvészek voltak, köztük a legismertebb magyarországi nyelvészek.

A kiállítás november 30-ig tart, és Rab Irén büszke arra, hogy az érdeklődés minden előzetes várakozást felülmúl. A látogatók nemcsak göttingeniek, hanem Németország különböző részeiből érkeznek, köztük jelentős számban itt élő magyarok is. A magyar nyelv bemutatójának ugyanis híre ment, amit jelez, hogy a kulturális hetek honlapját az elmúlt néhány hétben több ezren tekintették meg.

A rendezvénysorozat anyagi feltételeit a Balassi Intézet Vendégoktatók a magyar kultúráért projektje biztosította. Ilyen támogatás jó lenne a jövőben is, hiszen a kulturális értékeink terjesztésével lehet Magyarország jó hírét növelni a nagyvilágban. A magyar nyelv göttingeni nagykövete egyedül az otthoni visszajelzést, elismerést hiányolja. „Nekünk küldetésünk van, mégpedig az, hogy hitelesen közvetítsük a magyar kultúrát” – mondja, hozzátéve, hogy „ne írjanak le bennünket”.

Végezetül pedig azt üzente, hogy aki többre kíváncsi, részleteket a www.ungarischekulturwochen.eu honlapon olvashat.

Információ
X