-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ha egy a mindennapos kifejezés nem felel meg a nyelvtannak, akkor kezdjünk gyanakodni. A nyelvtanra.
Hiába vádolnak minket kommentelőink azzal, hogy túlságosan megengedőek vagyunk, és szerintünk „mindent szabad”, azért vannak olvasóink, akik még bíznak bennünk. Ők szeretnék, ha valamilyen jelenséget elítélnénk. Anikó nevű olvasónknak a kereskedelemben és szolgáltatásban használt fogalommal van baja:
Évek óta találkozom az alábbi hirdetéssel: „Megnyitottunk” A tartalma számomra érthető, de nyelvtanilag elfogadhatatlannak tartom a tárgyas ige használatát. Egyetértetek velem?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Már a felvetést is furcsának érezzük, hiszen valószínűleg Anikó is furcsának tartaná, ha egy bolt kirakatában egyszer csak azt olvasná: Megnyíltunk. Ráadásul az sem szokatlan, hogy egy tárgyas igét tárgy nélkül használunk: Ilona egész délután olvasott – nem kell feltétlenül kifejeznünk, hogy mit. Az ilyen kifogásoknál valószínűleg arról van szó, hogy a nyelvhasználók az iskolában tanult nyelvtani kategóriákba próbálják besorolni a nyelv elemeit, majd amikor valami zavar lép fel, akkor azt hiszik, hogy a nyelvvel van a baj, nem a kategorizálással.
A jelenség egyébként érdekes, hiszen a tárgyas igét ebben az esetben alanyi ragozásban használjuk, pedig a mellét tehető tárgy határozott lenne, hiszen ilyenkor egy határozott üzlet vagy bolt megnyitásáról van szó: megnyitottuk (az üzletünket) – nem arról van szó, hogy megnyitottunk (egy üzletet). Lehet, hogy Anikónak igaza van, és mégis baj van a kifejezéssel? Csak éppen nem az, hogy tárgyas igét használunk, hanem az, hogy nem tárgyasan ragozzuk?
Amikor egy kifejezést furcsállunk, érdemes megfigyelnünk, hogyan viselkednek a hasonló szerkezetek. Nem nehéz észrevennünk, hogy a (meg/ki)nyit számtalan esetben viselkedik hasonlóan:
Ma hétkor nyitunk.
Tegnap Józsi nyitott.
Kinyitott már a könyvtár?
A patikában a múlt héten leltároztak, de már megnyitott(ak).
A törvény miatt vasárnap nem nyithatunk ki.
Ráadásul a nyit nem is elszigetelt ebben a viselkedésében. Hasonlóan viselkedik a (be)zár is.
Ilyenkor már zárni szoktak.
Ma a Marika néni fog zárni.
Bezárt az a jó kis kocsma a sarkon.
Népszerű hely volt, mégis bezárt.
A kedvenc boltom a trafiktörvény életbe lépésekor után zárt be.
Mindebből látszik, hogy a nyit és a zár tárgyatlan ige is lehet. Ilyen értelemben még a Magyar értelmező kéziszótár is tartalmazza őket. A nyit második jelentésében szerepel a tárgy nélküli használattal előforduló ’a közönség rendelkezésére kezd állni’ jelentés és az A bolt két órakor nyit példamondat. A zár második jelentésében kizárólag a tárgy nélküli használat szerepel, ’működését, szolgáltatását (aznapra v[agy] hosszabb időre) megszünteti’ jelentésben, A hó végén zárnak a színházak és a Mikor nyit a trafik? példamondatokkal. Ez a használat az irodalmi norma része.
Anikó tehát ott téved, hogy a megnyit igét tárgyasnak könyveli el csupán azért, mert tárggyal is használható. Nem csoda, ha ezek után nem tud mit kezdeni azokkal az esetekkel, amikor az igét tárgyatlanul használjuk. A hiba persze nem a nyelvben, hanem az általa felállított nyelvtanban van: ha valami elfogadhatatlan, az nem ez a használat, hanem az általa megalkotott nyelvtan.