Ott van még a megnyitás a sakkban. Mégse mondja senki, hogy megnyitotta a játszmát, vagy azt jól nyitotta meg.

Talán ugyanazon ige tárgyatlan és határozatlan tárgyas értelméről van szó, ahol a két szóalak megegyezik?

Megnyitottunk, jöhetnek a vevők. <-> Megnyitottunk egy újabb üzletet.

Becsomagoltunk, mehetünk nyaralni. <-> Mindent becsomagoltunk.

De: megnyitottuk (az) üzletünket, becsomagoltuk az ajándékot - itt határozott a tárgy.

@Sultanus Constantinus: Ezzel most semmit nem mondtál, csak azt, hogy a tanul olyan, mint az olvas, a néz meg olyan, mint a csinál. Nyilván „érzed”, hogy a két csoport között különbség van. A kérdés az, hogy ezt a különbséget úgy lehet-e megfogalmazni, hogy tárgyas vs. tárgyatlan igék állank-e egymással szemben. Én úgy érveltem, hogy az olvas azért tárgyas akkor is, amikor tárgy nélkül (és alanyi ragozásban!) áll, mert értelmes megkérdezni hogy „mit?”, és nem lehet rá azt mondatni, hogy „semmit”. Ez azért elég erős érv arra, hogy kimondatlanul mindig odaértünk egy tárgyat, nem? Te ezt se nem cáfoltad, se olyan példával nem álltál elő, ami arra utalna, hogy az ilyen mondatokban valóban nincs tárgy.

Lehet, hogy szemléletesebb egy kizárólag tárgyas igével:

(a) *Egész délután csináltam.

(b)

-- Megcsináltad a leckéd? ~ Csináltál leckét?

-- Igen, egész délután csináltam [azt].

Vagyis én úgy értelmezem, hogy ha szövegkörnyezet nélkül egy ige értelmes tárgy nélkül, akkor az tárgyatlan (abban a használatban). Ha nem értelmes tárgy nélkül, akkor tárgyas, ami elhagyható a szövegkörnyezet függvényében (de odaképzeljük).

@Fejes László (nyest.hu): Biztos igazad van, de én mint nyelvhasználó különbséget érzek a kettő között.

Azzal mi lenne a baj, hogy "Egész délután csak nézett egy filmet"? Nekem ez is értelmes.

Próbálok más példát:

(a) Egész délután tanultam. (tárgyatlan használat)

(b)

-- Tanultál nyelveket?

-- Tanultam. (tárgyas használat tárgy elhagyásával).

Én (a) és (b) között nyelvtanilag is érzek különbséget, de hangsúlyozom, hogy mint beszélő, nem mint nyelvészkedő.

@Sultanus Constantinus: Az egyik esetben határozott, a másik esetben határozatlan tárgyat (pl „valamit”) hagyunk el. Ennyi a nagy különbség.

Különbség van viszont az olyan igék között, amelyeknél ez megtehető, illetve nem, pl. nem mondhatjuk azt, hogy „Egész délután nézett” (*egy filmet / *tévét / *valamit). Lehet, hogy ezt a különbséget lehet úgy kezelni, hogy azt mondjuk, hogy az olvasnak van tárgyatlan használata, a néznek (legalábbis ebben az értelemben) nincs, de nem szükségszerű. Ráadásul ha a példamondatban tárgyatlan ige lenne, akkor valami ilyesmi lenne a helyzet:

– Egész délután csak olvasott.

– Mit?

– Hát semmit, csak olvasott.

A valóságban ez nonszensz, szemben azzal, hogy

– Egész délután csak nézett.

– Mit?

– Hát semmit, csak nézett.

"az sem szokatlan, hogy egy tárgyas igét tárgy nélkül használunk: Ilona egész délután olvasott – nem kell feltétlenül kifejeznünk, hogy mit."

Szvsz. itt nem egy tárgyas igét használunk tárgy nélkül, hanem az "olvas" ige lehet tárgyatlan is. Én ezt élesen megkülönböztetném attól, amikor egy ige kizárólag tárgyas, de elhagyjuk a tárgyat, mert egyértelmű, hogy az mi; pl.:

-- Elolvastad a híreket?

-- Elolvastam. [azokat]

Szerintem nyelvtanilag is helyes a hirdetés..

Valamit megnyitottak.

-Ha úgy hirdetne valaki, hogy "megnyitottuk (a boltot)", szerintem azt feltételezné, hogy már közismert a szándéka (előzőleg pl. szórólapozott a környéken), csak meg kell erősítenie a tényt, hogy megtörtént a nyitás az igért helyen és időpontban..

-Ha úgy hirdet valaki, hogy "megnyitottunk (egy boltot)", feltehetően mások számára a korábbi szándéka nem volt közismert, ha érdekli a dolog az olvasót (nyitva hagyott a kérdés), nézzen utána, hogy hol és mikor, vagy aktuálisan a "jó hír" után le is van irva minden további információ..

Nekem ez inkább a beruháztunk, felvonultunk, megnyitottunk felsorolásba illik bele. De lehet, tévedek.