nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Miért nem jó, hogy megnyitottunk?

Ha egy a mindennapos kifejezés nem felel meg a nyelvtannak, akkor kezdjünk gyanakodni. A nyelvtanra.

Fejes László | 2015. február 19.
|  

Hiába vádolnak minket kommentelőink azzal, hogy túlságosan megengedőek vagyunk, és szerintünk „mindent szabad”, azért vannak olvasóink, akik még bíznak bennünk. Ők szeretnék, ha valamilyen jelenséget elítélnénk. Anikó nevű olvasónknak a kereskedelemben és szolgáltatásban használt fogalommal van baja:

Évek óta találkozom az alábbi hirdetéssel: „Megnyitottunk” A tartalma számomra érthető, de nyelvtanilag elfogadhatatlannak tartom a tárgyas ige használatát. Egyetértetek velem?

Már a felvetést is furcsának érezzük, hiszen valószínűleg Anikó is furcsának tartaná, ha egy bolt kirakatában egyszer csak azt olvasná: Megnyíltunk. Ráadásul az sem szokatlan, hogy egy tárgyas igét tárgy nélkül használunk: Ilona egész délután olvasott – nem kell feltétlenül kifejeznünk, hogy mit. Az ilyen kifogásoknál valószínűleg arról van szó, hogy a nyelvhasználók az iskolában tanult nyelvtani kategóriákba próbálják besorolni a nyelv elemeit, majd amikor valami zavar lép fel, akkor azt hiszik, hogy a nyelvvel van a baj, nem a kategorizálással.

A jelenség egyébként érdekes, hiszen a tárgyas igét ebben az esetben alanyi ragozásban használjuk, pedig a mellét tehető tárgy határozott lenne, hiszen ilyenkor egy határozott üzlet vagy bolt megnyitásáról van szó: megnyitottuk (az üzletünket) – nem arról van szó, hogy megnyitottunk (egy üzletet). Lehet, hogy Anikónak igaza van, és mégis baj van a kifejezéssel? Csak éppen nem az, hogy tárgyas igét használunk, hanem az, hogy nem tárgyasan ragozzuk?

Amikor egy kifejezést furcsállunk, érdemes megfigyelnünk, hogyan viselkednek a hasonló szerkezetek. Nem nehéz észrevennünk, hogy a (meg/ki)nyit számtalan esetben viselkedik hasonlóan:

Ma hétkor nyitunk.

Tegnap Józsi nyitott.

Kinyitott már a könyvtár?

A patikában a múlt héten leltároztak, de már megnyitott(ak).

A törvény miatt vasárnap nem nyithatunk ki.

Miért nem jó, hogy megnyitottunk?
Forrás: Wikimedia Commons / Aaron Pruzaniec / CC BY-SA 2.0

Ráadásul a nyit nem is elszigetelt ebben a viselkedésében. Hasonlóan viselkedik a (be)zár is.

Ilyenkor már zárni szoktak.

Ma a Marika néni fog zárni.

Bezárt az a jó kis kocsma a sarkon.

Népszerű hely volt, mégis bezárt.

A kedvenc boltom a trafiktörvény életbe lépésekor után zárt be.

Mindebből látszik, hogy a nyit és a zár tárgyatlan ige is lehet. Ilyen értelemben még a Magyar értelmező kéziszótár is tartalmazza őket. A nyit második jelentésében szerepel a tárgy nélküli használattal előforduló ’a közönség rendelkezésére kezd állni’ jelentés és az A bolt két órakor nyit példamondat. A zár második jelentésében kizárólag a tárgy nélküli használat szerepel, ’működését, szolgáltatását (aznapra v[agy] hosszabb időre) megszünteti’ jelentésben, A hó végén zárnak a színházak és a Mikor nyit a trafik? példamondatokkal. Ez a használat az irodalmi norma része.

Anikó tehát ott téved, hogy a megnyit igét tárgyasnak könyveli el csupán azért, mert tárggyal is használható. Nem csoda, ha ezek után nem tud mit kezdeni azokkal az esetekkel, amikor az igét tárgyatlanul használjuk. A hiba persze nem a nyelvben, hanem az általa felállított nyelvtanban van: ha valami elfogadhatatlan, az nem ez a használat, hanem az általa megalkotott nyelvtan.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
9 El Vaquero 2015. február 19. 21:11

Ott van még a megnyitás a sakkban. Mégse mondja senki, hogy megnyitotta a játszmát, vagy azt jól nyitotta meg.

8 lcsaszar 2015. február 19. 16:35

Talán ugyanazon ige tárgyatlan és határozatlan tárgyas értelméről van szó, ahol a két szóalak megegyezik?

Megnyitottunk, jöhetnek a vevők. <-> Megnyitottunk egy újabb üzletet.

Becsomagoltunk, mehetünk nyaralni. <-> Mindent becsomagoltunk.

De: megnyitottuk (az) üzletünket, becsomagoltuk az ajándékot - itt határozott a tárgy.

7 Fejes László (nyest.hu) 2015. február 19. 15:23

@Sultanus Constantinus: Ezzel most semmit nem mondtál, csak azt, hogy a tanul olyan, mint az olvas, a néz meg olyan, mint a csinál. Nyilván „érzed”, hogy a két csoport között különbség van. A kérdés az, hogy ezt a különbséget úgy lehet-e megfogalmazni, hogy tárgyas vs. tárgyatlan igék állank-e egymással szemben. Én úgy érveltem, hogy az olvas azért tárgyas akkor is, amikor tárgy nélkül (és alanyi ragozásban!) áll, mert értelmes megkérdezni hogy „mit?”, és nem lehet rá azt mondatni, hogy „semmit”. Ez azért elég erős érv arra, hogy kimondatlanul mindig odaértünk egy tárgyat, nem? Te ezt se nem cáfoltad, se olyan példával nem álltál elő, ami arra utalna, hogy az ilyen mondatokban valóban nincs tárgy.

6 Sultanus Constantinus 2015. február 19. 15:05

Lehet, hogy szemléletesebb egy kizárólag tárgyas igével:

(a) *Egész délután csináltam.

(b)

-- Megcsináltad a leckéd? ~ Csináltál leckét?

-- Igen, egész délután csináltam [azt].

Vagyis én úgy értelmezem, hogy ha szövegkörnyezet nélkül egy ige értelmes tárgy nélkül, akkor az tárgyatlan (abban a használatban). Ha nem értelmes tárgy nélkül, akkor tárgyas, ami elhagyható a szövegkörnyezet függvényében (de odaképzeljük).

5 Sultanus Constantinus 2015. február 19. 14:45

@Fejes László (nyest.hu): Biztos igazad van, de én mint nyelvhasználó különbséget érzek a kettő között.

Azzal mi lenne a baj, hogy "Egész délután csak nézett egy filmet"? Nekem ez is értelmes.

Próbálok más példát:

(a) Egész délután tanultam. (tárgyatlan használat)

(b)

-- Tanultál nyelveket?

-- Tanultam. (tárgyas használat tárgy elhagyásával).

Én (a) és (b) között nyelvtanilag is érzek különbséget, de hangsúlyozom, hogy mint beszélő, nem mint nyelvészkedő.

4 Fejes László (nyest.hu) 2015. február 19. 14:11

@Sultanus Constantinus: Az egyik esetben határozott, a másik esetben határozatlan tárgyat (pl „valamit”) hagyunk el. Ennyi a nagy különbség.

Különbség van viszont az olyan igék között, amelyeknél ez megtehető, illetve nem, pl. nem mondhatjuk azt, hogy „Egész délután nézett” (*egy filmet / *tévét / *valamit). Lehet, hogy ezt a különbséget lehet úgy kezelni, hogy azt mondjuk, hogy az olvasnak van tárgyatlan használata, a néznek (legalábbis ebben az értelemben) nincs, de nem szükségszerű. Ráadásul ha a példamondatban tárgyatlan ige lenne, akkor valami ilyesmi lenne a helyzet:

– Egész délután csak olvasott.

– Mit?

– Hát semmit, csak olvasott.

A valóságban ez nonszensz, szemben azzal, hogy

– Egész délután csak nézett.

– Mit?

– Hát semmit, csak nézett.

3 Sultanus Constantinus 2015. február 19. 13:42

"az sem szokatlan, hogy egy tárgyas igét tárgy nélkül használunk: Ilona egész délután olvasott – nem kell feltétlenül kifejeznünk, hogy mit."

Szvsz. itt nem egy tárgyas igét használunk tárgy nélkül, hanem az "olvas" ige lehet tárgyatlan is. Én ezt élesen megkülönböztetném attól, amikor egy ige kizárólag tárgyas, de elhagyjuk a tárgyat, mert egyértelmű, hogy az mi; pl.:

-- Elolvastad a híreket?

-- Elolvastam. [azokat]

2 mederi 2015. február 19. 12:20

Szerintem nyelvtanilag is helyes a hirdetés..

Valamit megnyitottak.

-Ha úgy hirdetne valaki, hogy "megnyitottuk (a boltot)", szerintem azt feltételezné, hogy már közismert a szándéka (előzőleg pl. szórólapozott a környéken), csak meg kell erősítenie a tényt, hogy megtörtént a nyitás az igért helyen és időpontban..

-Ha úgy hirdet valaki, hogy "megnyitottunk (egy boltot)", feltehetően mások számára a korábbi szándéka nem volt közismert, ha érdekli a dolog az olvasót (nyitva hagyott a kérdés), nézzen utána, hogy hol és mikor, vagy aktuálisan a "jó hír" után le is van irva minden további információ..

1 Aurevol 2015. február 19. 10:50

Nekem ez inkább a beruháztunk, felvonultunk, megnyitottunk felsorolásba illik bele. De lehet, tévedek.

Információ
X