Gregory Clark, a Kaliforniai Egyetem professzora kimutatta, hogy a britek, akik 1858-ban tehetősségre utaló családnevűek voltak – például Percynek vagy Glanville-nek hívták őket, ami francia nemesi ősöket sejtet –, utódaikra örökíthették vagyonukat, mivel leszármazottaik 2011-ben még mindig jóval gazdagabbak, mint azok, akiknek a vezetékneve foglalkozás: Smith (Kovács), Shepherd (Juhász), Baker (Pék). Utóbbiak a XIV. században bukkantak fel, az előbbiek a XI. századig visszakövethetők.

Clark egészen a Domesday Bookig nyomozgatott, azaz – az 1066-os, hastingsi csatában győzedelmes – normann Hódító Vilmos földbirtok-nyilvántartásáig. Azt találta, hogy enyhült ugyan a vagyoni szakadék az idő múlásával, ám legalább 10 százalékkal tehetősebbek manapság is az országos átlagnál a normann származásra utaló nevűek. Ráadásul – mutatta ki Clark – 3 évvel tovább élnek az átlagosnál, ami igen megbízható mutatója az adott csoport társadalmi-gazdasági helyzetének.

A „jó" családnevek: Balliol, Baskerville, Bruce, Darcy, Lacy, Mandeville, Venables – adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.