nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A vicces-rajzos eszperantó kezdetei
Magyar találmány: nyelvoktatás vicces képekkel

Az 1930-as évek magyarországi eszperantó tankönyvei nem csupán az adott történelmi korszak látleleteként értékes források, de egyúttal a nyelvtanítás módszertani újításainak kordokumentumai is. Az audiovizuális módszer előfutáraként a diapozitív nyelvórán történő használata pedig történetesen magyar eszperantisták ötlete.

Horváth Krisztián | 2015. március 12.
|  

Az eszperantó nyelvkönyvek magyarországi történetével foglalkozó sorozatunkban korábban már láthattunk példát arra, hogy a nyelvtanulás és nyelvtanítás nemzetközi történetéből is jól ismert (és akkor újszerű) módszer kerül alkalmazásra. Az egészen hagyományosnak mondható nyelvtani-fordító módszer természetesen már a hazai eszperantó tankönyvek megjelenésének kezdetétől, 1898-tól kezdve ott van a tankönyvekben, ám az első világháború után – név szerint megemlítve a Berlitz-módszert – az úgynevezett direkt módszer is felbukkan. Utóbbi módszer az anyanyelv és így a fordítás kizárására törekedett a tanulás folyamán – lehetőleg csak a célnyelv használatát preferálva.

A következőkben pedig az úgynevezett audiovizuális módszer egyfajta előfutárának tekinthető, magyar eszperantisták által kifejlesztett módszerrel is megismerkedhetünk. Szilágyi Ferenc (1895-1967) eszperantó tankönyvei számos országba és kontinensre eljutottak; az általa lumbildmetodo (’diafilmes vagy diapozitíves módszer’) néven kifejlesztett nyelvtanítási módszer azonban (bár magyar eszperantisták találmánya) sajátos módon Svédországban alakul ki.

La simpla Esperanto. Az eszperantó nyelv 16 könnyű leckében, illusztrációkkal – 1931
La simpla Esperanto. Az eszperantó nyelv 16 könnyű leckében, illusztrációkkal – 1931

Szilágyi és Czitrom

Az egyébként ügyvéd Szilágyi 1924-ben lett eszperantistává, majd néhány éven belül az eszperantó irodalmi élet egyik kimagasló alakjává vált. Számos eszperantó nyelvű irodalmi folyóirat munkatársa; emellett fordít is eszperantóra, és saját, eredeti eszperantó nyelvű művek szerzője. Szilágyi az Enciklopedio de Esperanto munkatársa is. Mindezen munkássága mellett az eszperantó oktatása terén is igen fontos helyet foglal el a nemzetközi nyelv történetében.

A szintén 1924-ben eszperantistává vált Czitrom (később Réthelyi) Tiborral közösen Svédországban Szilágyi számos tanfolyamot szervez, ahol a Maximilian Delphinius Berlitz által kialakított úgynevezett direkt módszert alkalmazva tanítják az eszperantót. Ahogy azt láttuk, az anyanyelv használatának minimalizálása és a fordítási feladatok lehetőleg minél szélesebb körű mellőzése is jellemzi e módszert: Szilágyi tankönyveiben így valóban nagyon kevés nem eszperantó nyelvű rész található. Szilágyi és Czitrom azonban még ennél is tovább megy.

Ellernu! Progresa kurso de Esperanto – 1937, 38-39. oldal
Ellernu! Progresa kurso de Esperanto – 1937, 38-39. oldal

Az 1930-as évektől kezdve – kísérleti jelleggel – úgy a nyomtatott tankönyvekben, mint a tanfolyamokon, elkezdik használni a karikatúraszerű grafikákat és a képregény elemeit is. Szilágyi 1931-ben megjelent La simpla Esperanto. Az eszperantó nyelv 16 könnyű leckében, illusztrációkkal című könyve már címében is jelzi az újítást. A brazíliai célközönség számára 1952-ben kiadott kötetének címében (Curso prático de Esperanto com exercícios de leitura e versão e 210 ilustrações) pedig számszerűleg is utalás történik az illusztrációk mennyiségére.

Svédországi tanfolyamaikon Szilágyi és Czitrom a tankönyvekben megjelenő, a tanulást segítő képek mellett az órákon kivetített diaképekkel is kísérletezik: elméletük szerint ezzel a hagyományosan a nyelvtanuló rendelkezésére álló nyomtatott szöveg mellett olyan új nyelvtanulási módszer is rendelkezésre áll, mellyel a tanulók még könnyebben sajátíthatják el a tanulandó nyelvet – jelen esetben az eszperantót. A Szilágyi és Czitrom által kifejlesztett diafilmes (diapozitíves) módszer (lumbildmetodo) tanfolyami használata és a tankönyvekben felbukkanó képek, rajzok özöne miatt a szerzők így az audiovizuális módszer egyfajta előfutárainak tekinthetőek: ez azon a felismerésen alapul, hogy képi stimulussal egybekötve a közben elhangzó célnyelvi példák jobban rögzülnek a nyelvtanulókban.

Cours Illustré d’Espéranto (méthode directe) – 1937, 62. oldal
Cours Illustré d’Espéranto (méthode directe) – 1937, 62. oldal

Szilágyi és tankönyvei

Szilágyi 1932-től kezdve az általa kifejlesztett módszerekkel kezd el tanítani Svédországban. Nyomtatott tankönyveiben (melyeket a következő évtizedek során számos nyelvre – portugálra, angolra, franciára, svédre, dánra – lefordítanak) rengeteg („sok vidám”) kép található.

E képek – ahogy az később, az audiovizuális módszerben is látható – általában nem főneveket ábrázolnak, hanem sokkal inkább cselekvéseket (igéket), tulajdonságokat (melléknevek). A rengeteg kép mellett Szilágyi különböző nyelvű eszperantó tankönyveiben viszonylag kevés anyanyelvi utasítás és fordítási feladat szerepel. Szilágyi több nyelven kiadott köteteiben az anyanyelv (portugál, angol stb.) így leginkább az előszóban, a meglehetősen szűkszavú nyelvtani összefoglalóban és a szószedetben fellelhető.

Diapozitívek kb. 1940-1985 közt
Diapozitívek kb. 1940-1985 közt
(Forrás: Wikimedia Commons / Hutschi / GNU-FDL 1.2)

Talán nem véletlen, hogy Szilágy Ferenc tankönyvei Brazíliától kezdve Svédországon át Angliáig számos országban megjelennek – rendszersemlegességük mellett azonban sajátosan magyar (és személyesen Szilágyi) vonásokat is megjelennek benne.

Szilágyi, aki maga is a Vajda János Társaság tagja volt, e nemzetközi kiadású tankönyveiben sem tagadta meg magyar gyökereit: ezekben pl. rendre szerepel Vajda János A vaáli erdőben című versének eszperantó fordítása.

Odabenn a mély vadonban,
A csalános iharosban,
Félreeső völgy ölében,
Sűrű árnyak enyhelyében;

Oh milyen jó volna ottan,
Abban a kis házikóban,
Élni, éldegélni szépen,
Békességben, csöndességben!...

Nem törődni a világgal,
A világ ezer bajával.
Meggondolni háborítlan,
Ami immár közelebb van…

Illatos hegy oldalában,
A tavaszi napsugárban,
Nézni illandó felhőkbe,
Múlt időkbe, jövendőkbe…

És azután, utóvégre,
Észrevétlenül, megérve,
Lehullani önmagától,
A kiszáradt életfáról…

S ismeretlen sírgödörbe’
Elalunni mindörökre…
S ott egyebet mit se tenni,
Csak pihenni, csak pihenni…

En la valo pra-profunda,
En la densa herb’abunda
De l’ azil’ kaŝita vala,
Ombro-densa kaj vuala.

Ho, kiele estus bone
Vivi tiel monotone
En dometo, en azilo
Vivi pace en trankvilo.

Plu ne zorgi pri la mondo,
Pri mizero de l’ mondrondo
Kaj pri-pensi sur la limo
La venontan en proksimo...

Pri la nuboj meditadi,
En printempaj floroj vadi,
Kaj rigardi sur la monto,
En estinton, al venonto.

Nevideble, jar’ post jaro.
En la seka foliaro
De l’ vivarbo, je la fino
Fali al la tera sino,

Kaj en nekonata tombo
Endormiĝi sub branĉ-ombro
Plu nenion voli por mi,
Nur ripozi, dormi, dormi.

Vajda János sírja Budapesten
Vajda János sírja Budapesten
(Forrás: Wikimedia Commons / Dr Varga József / CC BY-SA 3.0)

Felhasznált források

Bárdos Jenő: Nyelvtanítás: múlt és jelen. Magvető, Budapest, 1988

Enciklopedio de Esperanto. Hungara Esperanto-Asocio, Budapest, 1986

Szilágyi Ferenc, Dr.: Eszperantó nyelvtan sok vidám képpel. Hungara Esperanto Asocio, Budapest, 1938

Szilágyi Ferenc, Dr.: La simpla Esperanto. Az eszperantó nyelv 16 könnyű leckében, illusztrációkkal. Literatura Mondo, Budapest, 1931

Szilágyi, Dr Ferenc: A Practical Course in Esperanto with Reading Excercises and Illustrations. The Esperanto Publishing Co. Ltd., London, 1936

Szilágyi, Dr Ferenc: Curso prático de Esperanto com exercícios de leitura e versão e 210 ilustrações. The Esperanto Publishing Co. Ltd., Rickmansworth, 1952

Szilágyi, Dr-o Francisko: Ellernu! Progresa kurso de Esperanto. Kultura Kooperativo de Esperantistoj, Rio de Janeiro, 1968

Szilágyi, Dr-o Francisko: Ellernu! Progresa kurso de Esperanto. Literatura Mondo, Budapest, 1937

Szilágyi, Dr-o: Konversacia Esperanto-kurso de Dr-o Szilágyi. Dansk Esperanto-Forlag, Aabyhøj, 1972

Szilágyi, Ferenc: Cours Illustré d’Espéranto (méthode directe). Esperantista Centra Librejo, Paris, 1937

Szilágyi, Ferenc: Dr Szilágyi’s kurs i Esperanto. Med läsövningar och illustrationer. Förlagsföreningen Esperanto u. p. a., Stockholm, 1935

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X