nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Magyar kutatók távoli népek között

A 21. század elején munkálkodó etnográfusok méltó folytatói a magyar néprajzkutatók, orientalisták nemzetközi elismerést kiváltó hagyományainak.

MTI | 2012. november 13.
|  

A „néprajzi terepmunka” eredményeit ismertették távoli népek magyar kutatói a Felfedezések a humán tudományokban című, a magyar tudomány ünnepe (MTÜ) keretében rendezett hétfői ülésen a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). Paládi-Kovács Attila akadémikus bevezetőjében felidézte a magyar néprajzkutatók, orientalisták érdemeit, akiknek eredményeit ma is számon tartja a nemzetközi tudományos közösség, a hazai köztudatban azonban kevéssé jelennek meg, holott a 21. század elején munkálkodó etnográfusok méltó folytatói a nemzetközi elismerést kiváltó hagyományoknak.

Vargyas Gábor, az MTA doktora (MTA BTK Néprajztudományi Intézet) egy vietnámi hegyi törzs, a brúkok háborús „túlélési stratégiáját” elemezte. Mint kifejtette, az Egyesült Államokban és Vietnámban egyaránt „slágertéma” a vietnámi háború, ám mindkét fél egyoldalúan mutatja be a történéseket. Senki sem törődik azzal a 54 nemzetiséggel, amelyek a háború „célkeresztjébe” kerültek, holott semmi közük sem volt hozzá. Ezek egyike a 17. szélességi fok mentén élő brúkok, egy „feltűnően konfliktusmentes életfelfogással” rendelkező népesség, amelyet a politikai identitás teljes hiánya jellemez. „A brúkokat hidegen hagyja bármilyen ideológia, számukra az élelem és a ruházat képviseli a legfőbb értéket. Elfogadják bárki hatalmát, miközben kényesen vigyáznak függetlenségüket. Egyfajta puha stratégiát képviselnek, kinn is vannak, és benn is vannak” – magyarázta.

Sárkány Mihály, az ELTE docense „gazdaságantropológiai” előadást tartott egy kenyai törzsről, a kikujukról – arról, hogyan „termelnek és nem termelnek kávét” a világpiaci helyzettől függően egy olyan országban, ahol tilos kivágni a kávécserjéket. A bantu nyelvet beszélő törzs a kenyai népesség 22 százalékát teszi ki, 2006-ban 8,5 milliós volt a létszámuk.
„A valaha harcos népesség ma földműveléssel és pásztorkodással foglalkozik, de egyben a kenyai társadalom legképzettebb rétege” – fejtegette az etnográfus. „A föld a férfiak tulajdona, a kávécserjék az asszonyoké” – fedte fel Sárkány Mihály, aki a helyszínen végzett kérdőíves vizsgálatok alapján ismertette a kikuju családok termelési stratégiáit, köztük azt, hogy miként kerülik meg a tiltásokat.

Nagy Zoltán, a Pécsi Egyetem tanszékvezetője a vaszjugáni hantik „esetét ismertette a társadalomtudománnyal” Felfedezés és észrevétlenség című előadásában. Mint kiemelte, kutatásuk a 19. században politikai okokból kezdődött az Orosz Földrajzi Társaság támogatásával, elősegítve a terület betagozódását a birodalmi adminisztrációba. Kutattak a területen külföldi etnográfusok, köztük magyarok. A 20. század második évtizedétől e kutatások megszűntek, hiszen külföldiek nem juthattak el oda, az 1930-as évektől pedig a szovjet „kulákellenes” politika eredményeként több tízezer kitelepített érkezett a területre. „A kis létszámú vaszjugáni hantik láthatatlanná váltak, szervezeteik erőtlenek, leginkább kulturális fesztiválokon és az etnoturizmus kapcsán mutatkoznak meg. Politikai okokból kezdődött a kutatásuk, és a politika vetett végett annak” – fogalmazott Nagy Zoltán.

A rendezvényen filológiai kutatásokat is ismertettek, köztük klasszikus görög szónoklatokról is szó esett. A Hüpereidész-palimsestus (ledörzsölt és újrahasznosított pergamen) felfedezését ismertetve Horváth László, az ELTE docense elmondta, hogy a görög világ egyik legismertebb szónokáról és politikusáról van szó: a Kr.e. 4. században Athénben élt, egy olyan korban, amikor a városállam élethalál harcot vívott a terjeszkedő makedón birodalommal. Hüpereidésznek több mint hatvan beszédet tulajdonítanak, de életművéből összesen hat maradt fenn – épp ezért jelentős annak a két beszédnek a töredéke, amelyet az újrahasznosított pergamenen fedeztek fel. Az egyik egy gyámsági ügyben hangzott el, a másik, az úgynevezett Diondasz elleni beszéd az athéni demokrácia kulisszatitkaiba enged betekintést.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X