-
mederi: "Csak a véletlennek köszönhető, hogy a két szó azonos alakúvá vált." -Szerintem is. A magy...2021. 04. 04, 10:26 Miért nyúl a nyúl?
-
mederi: @Fülig James: 61 Egy körülbelüli idézet a Wikipédiából Fleming kísérleteinek sikeréről kol...2021. 04. 04, 09:32 Dob és dob
-
mederi: A közmondás szerint a "részeg disznó (ember) hentereg a földön" és nem *hengereg, mert meg...2021. 04. 01, 10:02 Hentel-e a hentes?
-
mederi: Így hengergetnek a hentesek.. :) www.youtube.com/watch?v=EHf8T_2k9uM2021. 04. 01, 09:59 Hentel-e a hentes?
-
mederi: @Avatar: 14 A felfüggesztett disznó olyan közel szabályos vízszintes szeletekből áll, amik...2021. 04. 01, 09:31 Hentel-e a hentes?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Rossz a kedve? Szürkének látja a világot? Mindent feketének talál? Sötéten látja a dolgokat? Lehet, hogy igaza van!
Amikor rossz kedvünk van, depressziós hangulatba kerülünk, magyarul gyakran beszélünk arról, hogy a világot sokkal szürkébbnek látjuk. Angol nyelven a magát emésztő ember a kék színt emlegeti fel ilyenkor. Ezeket a gondolatokat mindeddig csupán kósza költői képeknek tudtuk be. Most kiderült, hogy a költők talán nem is annyira irracionális lények.
A Psychological Science folyóiratban megjelent kutatási eredmények szerint ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy a depresszió, a szomorúság valóban befolyásolja azt, ahogyan a világot látjuk. A lapban két vizsgálat eredményeiről számoltak be.
Az elsőben 127 egyetemistát kértek meg arra, hogy nézzenek meg egy filmecskét. Két filmet mutattak a jelentkezőknek: vagy egy szomorú filmrészletet, vagy egy stand-up-előadás egy részletét kellett megnézniük, ezután pedig arra kérték őket, hogy azonosítsák a felmutatott foltok színeit. Azok, akik előzőleg a szomorú filmet nézték meg, egyértelműen kevésbé voltak pontosak a kék–sárga tengely színeinek azonosításában.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A másik vizsgálatban azok, akik a szomorú videót nézték meg, kevésbé sikeresen azonosították a sárga–kék tengely színeit, mint azok, akik egy semleges képet – egy képernyővédőt – néztek előtte. A kutatók megállapították, hogy az a tényező, ami ez esetben befolyásolta a színérzékelést, a szomorúság volt. Érdekes, hogy az angol I am feeling blue kifejezés (magyarul korrektül úgy fordítanánk, hogy szomorú vagyok, ugyanakkor szó szerint valami olyasmit jelentene, hogy kékül érzem magam) egészen jól megfogja a vizsgált jelenséget.
A depressziós, szomorú barátainkat, akik a világ szürkeségére panaszkodnak, gyakran traktáljuk azzal, hogy a szürkeség csak az ő fejükben van így, és nem is ilyen a világ. Ehhez képest annak bemutatásával, hogy a hangulatunk és az érzelmeink valóban befolyásolják érzékelésünket, most már tudjuk, hogy a kopott színek valódiak – még ha az valóban igaz is, hogy csak az illető fejében történnek ezek a jelenségek.