-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Rossz a kedve? Szürkének látja a világot? Mindent feketének talál? Sötéten látja a dolgokat? Lehet, hogy igaza van!
Amikor rossz kedvünk van, depressziós hangulatba kerülünk, magyarul gyakran beszélünk arról, hogy a világot sokkal szürkébbnek látjuk. Angol nyelven a magát emésztő ember a kék színt emlegeti fel ilyenkor. Ezeket a gondolatokat mindeddig csupán kósza költői képeknek tudtuk be. Most kiderült, hogy a költők talán nem is annyira irracionális lények.
A Psychological Science folyóiratban megjelent kutatási eredmények szerint ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy a depresszió, a szomorúság valóban befolyásolja azt, ahogyan a világot látjuk. A lapban két vizsgálat eredményeiről számoltak be.
Az elsőben 127 egyetemistát kértek meg arra, hogy nézzenek meg egy filmecskét. Két filmet mutattak a jelentkezőknek: vagy egy szomorú filmrészletet, vagy egy stand-up-előadás egy részletét kellett megnézniük, ezután pedig arra kérték őket, hogy azonosítsák a felmutatott foltok színeit. Azok, akik előzőleg a szomorú filmet nézték meg, egyértelműen kevésbé voltak pontosak a kék–sárga tengely színeinek azonosításában.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A másik vizsgálatban azok, akik a szomorú videót nézték meg, kevésbé sikeresen azonosították a sárga–kék tengely színeit, mint azok, akik egy semleges képet – egy képernyővédőt – néztek előtte. A kutatók megállapították, hogy az a tényező, ami ez esetben befolyásolta a színérzékelést, a szomorúság volt. Érdekes, hogy az angol I am feeling blue kifejezés (magyarul korrektül úgy fordítanánk, hogy szomorú vagyok, ugyanakkor szó szerint valami olyasmit jelentene, hogy kékül érzem magam) egészen jól megfogja a vizsgált jelenséget.
A depressziós, szomorú barátainkat, akik a világ szürkeségére panaszkodnak, gyakran traktáljuk azzal, hogy a szürkeség csak az ő fejükben van így, és nem is ilyen a világ. Ehhez képest annak bemutatásával, hogy a hangulatunk és az érzelmeink valóban befolyásolják érzékelésünket, most már tudjuk, hogy a kopott színek valódiak – még ha az valóban igaz is, hogy csak az illető fejében történnek ezek a jelenségek.