nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @rofia: 21 Gondolom így már érthető, hogy a cím helyesírása teljesen korrekt, annak ellené...
    2023. 02. 05, 11:07  A mi latinunk
  • mederi: @mederi: összegzés Véleményem az, hogy eredetileg az "á" mint hosszú magánhangzónak a magy...
    2023. 02. 05, 10:59  A mi latinunk
  • mederi: @mederi: kiegészítés A hosszú magánhangzót megháromszorozva írom: A magyar nyelvben tovább...
    2023. 02. 04, 09:06  A mi latinunk
  • mederi: @bm: Szerintem a gond a kálcium szó ajánlott leírásával és kiejtésével az, hogy nem csak a...
    2023. 02. 04, 08:18  A mi latinunk
  • bm: @rofia: Ha végigolvastad volna a cikket, bölcs maradtál volna.
    2023. 02. 04, 00:14  A mi latinunk
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hódító Nexö

Száznegyven éve, 1869. június 26-án született Martin Andersen Nexö dán író, a Hódító Pelle és a Ditte, az ember lánya című regények szerzője.

MTI | 2009. június 24.
|  

Az emberi nyomorúság krónikása saját tapasztalataiból merítette világhírűvé vált könyveinek történetét: Koppenhága egyik nyomornegyedében, sokgyermekes, mélyszegénységben élő családban született, apja útkövező munkás és alkoholista volt. 1877-ben a család Bornholm szigetére, Nexö városkába költözött: innen későbbi írói neve. Kamaszként volt pásztorfiú és cipészinas, majd 1889 és 1893 között – egy pártfogója támogatásával – elvégezte az Askov Népfőiskolát.
Ezt követően egy odensei iskolában tanított, de súlyos tüdőbetegsége miatt fel kellett hagynia vele. Baráti kölcsön segítségével húsz hónapig Olaszországban és Spanyolországban utazgatott, majd a koppenhágai állami tanítóképző egyéves tanfolyamát látogatta. Ennek elvégzése után a frederiksbergi iskola tanára lett. Ekkortájt írta első műveit; többnyire éjszaka alkotott, és ez annyira megviselte szervezetét, hogy ismét le kellett mondania a tanításról. 1901-től szabadúszó íróként dolgozott, mellette a Politiken című radikális napilap munkatársa volt.
Első elbeszéléseit, regényeit pesszimista szemlélet, sötét tónusok jellemzik, témája – mint a későbbi nagyregényeké is – a szegény emberek, munkások, parasztok élete.
Az igazi áttörést a Hódító Pelle című négykötetes regény hozta meg számára, amelyen 1906 és 1910 között dolgozott. A mű egy szegényparaszt fiának szellemi s társadalmi fejlődését beszéli el a munkásvezérré emelkedéséig, és számos önéletrajzi elemet is tartalmaz. A könyvből készült, Bille August rendezte film 1988-ban elnyerte az Oscar-díjat és a cannes-i Arany Pálmát is. Nexö következő nagyregénye, a Ditte, az ember lánya, egy szegény sorból származó fiatal nő tragikus sorsán keresztül mutatja be a századforduló Dániájának szegényeinek életét, mindennapi küzdelmeit.
Nexö baloldalisága aktív közéleti szerepvállalásában is megmutatkozott: tagja volt a Szocialista Munkáspártnak, 1936-ban a dán Vörös Segély elnöke lett, többször járt a Szovjetunióban, tagja volt a Nemzetközi Sztálin Békedíjat odaítélő bizottságnak, és részt vett a spanyol polgárháborúban is. 1941-ben mint a Dán Kommunista Párt egyik vezetőjét a nácik letartóztatták, de 1943-ban sikerült Svédországba menekülnie. 1945-ben tette közzé a Pelle folytatásának is tekinthető A vörös Morten című regényét, amelynek címszereplője a forradalmi munkásokat képviseli. 1949-ben az NDK-ban, Drezdában telepedett le, és itt is halt meg 1954. június 1-jén.
Thomas Mann így nyilatkozott róla: „a szív szocialistája, s így Dánia büszkesége és az egész világ morális tulajdona”.

Információ
X