-
szigetva: @mederi: Én úgy tudom, emlősök már éltek a dinoszauruszokkal együtt is, de ez végülis mind...2023. 01. 29, 18:17 Urál‒Altaj
-
mederi: @Fülig James: Nincs ötletem, annál is inkább, mert szegények lehet, hogy egyszerre , vagy ...2023. 01. 29, 18:06 Urál‒Altaj
-
Fülig James: @mederi: "Úgy vélem, hogy még a Pángea időszakában létre jöhetett a kettős au vagy ua hang...2023. 01. 29, 12:37 Urál‒Altaj
-
Fülig James: @mederi: "Janhunen ezt az irányt szerintem jól látja" Nem, semmi ilyesmivel nem foglalkozo...2023. 01. 29, 12:29 Urál‒Altaj
-
szigetva: @mederi: Nemrég hivatkozásokat kértél mások állításai mellé. Erre most felsorolsz egy halo...2023. 01. 29, 11:05 Urál‒Altaj
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Kizárt dolog, hogy egyetlen részletre fókuszáljunk az arcon, mondják amerikai tudósok. Az arcfelismerés ugyanis merőben más folyamat, mint pl. egy tárgy felismerése – írta a UPI.com.
Az emberi arcok felismerése mindig holisztikusan, azaz egészben, nem pedig részletekben zajlik – állítják amerikai tudósok, akik vizsgálatuk eredményét a Psychological Science nevű folyóiratban kívánják majd közzétenni. Így nincs értelme annak a női magazinokban vagy önismereti és hasonló tesztekben feltett kérdésnek, miszerint „Ön mit néz meg először a másik arcán?”.
Az emberi agy tehát összességében szemléli a másik személy arcát, míg a tárgyakat (pl. egy autót) részekre bontja, és a jól felismerhető, karakteres jegyekről (pl. a hűtőrácsáról vagy a féklámpáiról) azonosítja.
„Ez az ismeret az előnyünkre válhat, amikor olyan személyek tanulási folyamatait kívánjuk fejleszteni, akiknek gondjaik vannak az arcfelismeréssel. Ilyenek pl. az autisták” – mondta a kutatásról Isabel Gauthier, a nashville-i Vanderbilt Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.