nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Durván sérti az új alkotmány a kisebbségi jogokat

A kisebbségi ombudsman „pofátlanságnak” tartja, hogy az új alaptörvényből a jogalkotók kihagynák az elmúlt két évtizedben már megszerzett kisebbségi jogokat; ha ez megtörténik, akkor szerinte a kormányzat kisebbségi és nemzetpolitikája hiteltelenné válhat.

MTI | 2011. március 14.
|  

Kállai Ernő pénteken, budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: Magyarország új alkotmányának nyilvánosságra hozott tervezete szisztematikusan leépíti a kisebbségi érdekképviseletet és intézményrendszert, megnyirbálja a már eddig megszerzett jogokat, és a kétharmados többségű kormány radikális változtatásaival nemhogy előmozdítaná a kisebbségi közösségek életét és jogaik kiszélesítését, hanem azt két évtizednyi visszalépésre kényszeríti.

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa úgy fogalmazott: ha a készülő alkotmányban nem biztosítják újra a már korábban lefektetett jogokat, így a kisebbségi önkormányzatok és intézmények, valamint a kisebbségi nyelv és kultúra védelmét, illetve a kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtését, akkor a kormány kisebbségpolitikája ‒ beleértve a soros magyar EU-elnökség fő prioritásaként hangoztatott egységes európai romastratégia megalkotását ‒ hiteltelenné válik.

Kállai Ernő azt mondta: mivel az új alaptörvényt annak első részével, a Nemzeti hitvallással együtt kell értelmezni, akár jogi relevanciája lehet, hogy az nem utal a nemzetiségek nyelvére, kultúrájára, közös történelmére, vagy pusztán jelenlétére.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy míg az új Alkotmány védené a magyar nyelvet és a siketek, némák jelnyelvét, ugyanakkor pusztán tiszteletben tartja a hazai nemzetiségek és népcsoportokét, és ez ellentétes több európai jogszabállyal és keretegyezménnyel. Véleménye szerint ezt a hiányosságot nem ellensúlyozza az a kitétel, hogy joguk van anyanyelvhasználatukhoz és saját nyelven való névhasználatukhoz.

Bár továbbra is államalkotó tényezőként ismernék el az ország lakosságának 10 százalékát kitevő 13 nemzeti és etnikai kisebbséget, ugyanakkor nem rendelkeznek arról, hogy a kisebbségek is részesei a nép hatalmának. Kimaradt az az állami kötelezettség is, hogy biztosítani kell kollektív részvételüket a közéletben, így elveszthetik a kisebbségi önkormányzati rendszerből adódó alkotmányos jogukat ‒ sorolta.

Kifogásolta azt is, hogy a kisebbségi törvény a jövőben nem lenne sarkalatos (kétharmados) törvény, így akár egyszerű többséggel lehetne szűkíteni a kisebbségi jogokat.

Megjegyezte, az Országgyűlés által tavaly elfogadott, de ki nem hirdetett törvény biztosítaná a kisebbségek parlamenti képviseletét, de a készülő alaptörvény csak a testület munkájában való részvételükről rendelkezik, ezért az csak „biankó felhatalmazásnak” tekinthető. Ez a rendelkezés biztosan nem jelent majd szavazati joggal való képviseletet, de még a plenáris üléseken való tanácskozási jogot sem, így inkább csak protokolláris jelenlétnek nevezhető  ‒ mondta.

Kállai Ernő, akit Sólyom László akkori államfő javaslatára 2007. június 11-én hat évre választott meg az Országgyűlés a nemzeti és etnikai jogok biztosának, utalt arra, hogy a tervezet szerint saját hivatala mellett az állampolgári, a jövő nemzedékek, illetve az adatvédelmi biztos intézménye is megszűnne, helyettük az Országgyűlés egyetlen embert választana a feladatok ellátására.

Hozzáfűzte: ha a megválasztott ombudsman ‒ aki saját maga nevezhetné ki helyetteseit ‒ a kisebbségek jogait sértő javaslatot fogalmaz meg, vagy kijelentést tesz, például „cigánybűnözésről” beszél, ki védené meg őket, nem beszélve arról, hogy elveszítenék a parlamenti felszólalási jogot, és semmi sem garantálja azt, hogy az eddig lefektette rendelkezésekhez hasonlóan csak speciális tapasztalattal és ismeretekkel, illetve az adott alkotmányos területen kiemelkedő szakértelmű embert lehessen erre a feladatra választani, kinevezni.

Kállai Ernő azt mondta: a kisebbségi és nemzetpolitikáért felelős államtitkároknak, így Szászfalvi Lászlónak és Balog Zoltánnak, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek „két kézzel kellene dörömbölniük, lemondásukat kiabálva, Orbán Viktor ajtaján” és figyelmeztetni: itt az utolsó lehetőség, hogy rendet tegyenek, felülvizsgálják a jogalkotók az álláspontjukat.

Az ombudsman több országos kisebbségi önkormányzat elnökeivel közösen tartott sajtótájékoztatóján közölte: 12 pontban összegzett felhívással fordulnak az Országgyűléshez, kérve, hogy Magyarország készülő új alkotmánya továbbra is biztosítsa jogaik védelmét, intézményeik megőrzését és működőképességét.

A hatékony kisebbségpolitikát követelő felhívásukat, a készülő alkotmánnyal kapcsolatos gondjaik leírását elküldték minden olyan embernek, hazai és nemzetközi civil szervezetnek, uniós országok nagyköveteinek, diplomatának, aki befolyásolni tudja a jogalkotást, hogy felhívják a figyelmet a szerintük „tarthatatlan állapotra”.

Hepp Mihály, a Horvát Országos Önkormányzat elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta: a készülő Alkotmánnyal felmerülő problémájukról a nap folyamán személyesen tájékoztatták Schmitt Pál köztársasági elnököt, míg Heinek Ottó, a magyarországi németek vezetője megjegyezte, mind a 13 kisebbségi közösség elküldte javaslatait a készülő Alkotmányhoz, de azokat abba nem emelték be, ezért ha kell, találkozót is kezdeményeznek a kormányfővel, hogy a kisebbségi jogok újra érvényesülhessenek. A kisebbségi vezetők közül egyedül a cigányok nem képviseltették magukat a sajtótájékoztatón.

Az alkotmányszövegező bizottság által szerdán nyilvánosságra hozott javaslatot a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója csütörtökön elfogadta, azt hétfőn nyújtják be az Országgyűlésnek. Az ellenzéki pártok által bírált készülő alaptörvény parlamenti zárószavazását ‒ a módosító indítványok megtárgyalása után ‒ várhatóan április 18-án tartják.


Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
7 Fejes László (nyest.hu) 2011. március 19. 09:04

@Lindzy: Nem tudom, elég figyelmesen olvastad-e a szöveget, a hazai nemzetiségekről van szó benne.

6 Szajci 2011. március 19. 07:47

Látom ti is Gyurcsány szónokai vagytok. Én délszlávként nem kérek több jogot, mint a többségiek, de az eddigi jogainkat igen is ne vegyék el! Én arra lennék kíváncsi, hogy a cigányok miért nem vettek részt ezen a megbeszélésen....

5 Lindzy 2011. március 19. 06:38

:) így van nem kötelező itt lenni!!!nekünk még annyi jogunk sincs a saját hazánkban mint nekik...mi lehetnénk felháborodva!!igen el/haza lehet menni ha nem tetszik!

4 torcipepe 2011. március 17. 13:24

a sokak által tévesen értelmezett és elítélt szent korona tan például itt is remekül működik, hiszen a kisebbségek nemzetalkotó szerepét szintén elismeri.

3 Hiro 2011. március 17. 12:37

Eddig is már túl sok kedvezményben volt részük! Ha nem tetszik nekik a rendszer, el lehet menni az országból!

2 Szajci 2011. március 15. 10:07

@halado: tévedsz, nem az ombudsman felháborodása röhejes, hanem az EU hozzáállása elszomorító. Én magyarországi délszlávként fel leszek háborodva, ha így lesz benne az alkotmányban, ahogy a Fityesz akarja.

1 halado 2011. március 14. 21:13

A kisebbségi ombudsman felháborodása pedig enyhén szólva röhejes azok után, hogy az EU-ban gyakorlatilag szó nélkül hagyták a szlovákiai magyar -nyelv- ellenes törvényt.

Információ
X