nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nem mindegy...
A nyelvtani nem mint politikai „nem”

Az egyenjogúsági aktivisták gyakori érvelése, hogy a nyelv eleve rejt magában nemi megkülönböztetéseket. Mi is az összefüggés a nyelvtani nem és a politikai nem között?

Péli Péter | 2009. augusztus 11.
|  

Gyermekkorom kedvenc könyve a Micimackó volt. Az angol nyelv alapjainak elsajátítása után lelkesen álltam neki az eredeti változat elolvasásának is. Nagyon meglepődtem, amikor kiderült, hogy Micimackónak van neme, méghozzá fiú. A magyar változatban ez a kérdés, sem vele, sem a társaival kapcsolatban nem merül fel. Az indoeurópai nyelvekkel ellentétben a magyar azokhoz a nyelvekhez tartozik, amelyekben sem a főneveknél, sem a névmásoknál, sem a ragozásban nincs nyelvtani nem. A legtöbb európai nyelvben azonban van hímnem és nőnem, sőt, néha semlegesnem is. Mivel a nyugati kultúra alapvetően patriarchális, és ez az indoeurópai nyelveknél a nyelvezetben is világosan megjelenik, nem csoda, hogy a nemek egyenjogúságot támogató mozgalmak számára a nyelvtani nem egyébként „hétköznapi” nyelvészeti fogalma egyszerre jelent támadási felületet, és hordozza magában a reform lehetőségét.

Férfi, nő
Férfi, nő
(Forrás: Valentina Jori/sxc.hu)

 

Van-e logikai igen a nyelvtani nem kritikája mögött?

Vajon a nyelvtani nem megléte vagy hiánya egy nyelvben bizonyíték-e eredendő nemi elfogultságára, vagy fordítva, szavatolja-e a nyelvtani nem hiánya egy nyelv nemi semlegességet? Nem nehéz belátni, hogy a két fogalom logikailag – de itt hangsúlyozni kell, pusztán logikailag – független egymástól. A magyaron és a többi finnugor nyelven kívül a nagyobb nyelvek közül a török, a japán, a kínai, a koreai, továbbá a tamil, a filippínó, a perzsa és jó pár további nyelv tartozik még a nyelvtani nem nélküli nyelvek közé.

Csak két esetet ragadjuk ki ezek közül. Ugyan a japán nyelvben nincs nyelvtani nem, azt talán nem kell bizonygatni, hogy a hagyományos japán kultúra semmivel sem kevésbé patriarchális, mint az európai. A japán nyelv a nyelvtani nem nélkül is rendkívüli módon tud különbséget tenni a nemek között. A japán nők hagyományosan külön női nyelvet használnak (onna kotoba), a férfiak nyelvéhez képest más hanghordozással, más mondatvégződésekkel, más szavakkal és szókihagyásokkal. A kínai nyelvben nem csak. hogy nyelvtani nem nincs, de a nők és férfiak nyelvhasználatának a japánhoz hasonló erős elkülönülése sem létezik. De megint csak be kell látni, hogy a kínai kultúra is „sikeresen” patriarchális tudott lenni a nyelvtani nem nélkül is jó pár ezer éven át – elég csak a nők lábfejtorzítására emlékezni.

Tehát levonhatjuk a következtetést, hogy a nyelvtani nem hiánya közel sem biztosíték egy kultúra nemi semlegességére, bár a nem nélküli nyelvek sok nemtől függő sztereotípia használatát automatikusan kizárják.

Nincs ez másképp a kérdés másik oldalával sem. Még nem hallottam olyan radikális feministáról, legyen az angolszász, francia vagy lengyel – az utóbbi nyelvben öt nyelvtani nemet is meg lehet különböztetni –, aki ne tudta volna kifejezni a nemi egyenlőséggel kapcsolatos gondolatait a saját, nyelvtani nemekkel terhelt nyelvén a nyelv tudatos használata mellett.

A nem nélküli nyelvek olyan nyelvek, amelyekben nincsen nyelvtani nem. A nyelvtani nem hiánya tehát nem ugyanaz, mint a „nemileg semleges” nyelv, és fordítva. Talán ezért is lehet, hogy bár Írország angol nyelvű alkotmánya következetesen hímnemmel jelöli Írország elnökét, az 1997-es választásokon az öt elnökjelöltből négy nő volt, akárcsak az ország két utolsó elnöke is. Az Ír Legfelsőbb Bíróság el is utasította azt a feminista érvelést, hogy a hímnem használata kizárná a női jelölteket, és nemileg semlegesnek ítélte a hímnem használatát az elnök megnevezésére. Persze ez még nem zárja ki, hogy maga a legfelsőbb bíróság ne lenne hímsoviniszta. Azt is hozzá kell tenni, hogy Írország alkotmányának elsődleges változata ír nyelvű, ahol a hímnemet jelölő névmás használata nemileg semlegesnek számít.

Etikai nem a nyelvtani nemre

Az előbbi gondolatok ellenére a nyelvtani nemnek mégis fontos szerepe van a nők elnyomásában, a homoszexuálisok és más, a férfi-női kettőségbe nemileg nem könnyedén illeszkedő személyekről nem is beszélve.

Tanulmányok igazolják, hogy a személyes névmások kizárólagos használata a nyelvtani nemmel rendelkező nyelvekben erősen befolyásolja a gyermekek felfogását arról, hogy a különböző foglalkozások melyik nem számára megfelelőek. Ha a policeman ('rendőr') vagy a businessman ('üzletember') kifejezések mellett nem szerepel a policewoman ('rendőrnő') és a businesswoman ('üzletasszony') kifejezés is, a gyermekek jó eséllyel feltételezik, hogy az adott munkakör csak az egyik nem számára jelent karrierlehetőséget.

Az álláshirdetéseknél ugyanígy fontos semlegességre törekedni. A kutatások szerint a semleges nyelvet használó hirdetések esetén több nő jelentkezik az állásra, mint amikor csak a foglalkozások hímnemű nevét vagy csak hímnemű személyes névmásokat használnak a szövegben (Casey Miller, Kate Swift: The Handbook of Non-Sexist Usage). Tehát egyértelműen igaz, hogy a nők alsóbbrendűségét hangsúlyozó nyelvezet kihat az egész társadalom gondolkodására.

Minnesota állam törvényhozása 1984-ben úgy határozott, hogy átírja a törvénykönyveit nemileg semleges nyelvre. A munka két évig tartott. A törvénykönyvek eredeti változatában 20 000 személyes névmásból mindössze 301 volt nőnemű.

A példákat a végtelenségig lehetne sorolni, kezdve a hímnemű bibliai Istennel a nők házassági névváltoztatásán át egészen az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatáig. Jefferson híres „all men are created equal” mondata – „minden ember [= férfi] egyenlőként teremtetett” – sem foglalta magába a nőket. Bár az óangolban (kb. a 12. századig) a mann még bármilyen nemű felnőttet jelentett, és jelenlegi használata is gyűjtőfogalom az emberre, a kor felfogásának megfelelően 1776-ban egészen kizárt, hogy Jefferson a nőket is beleértette volna a megfogalmazásba, ahogy természetesen a rabszolgákat sem.

Mi akkor az igen a nyelvtani nemre?

A nyelvtani nem jelenlététől függetlenül a nyelvek még nagyon különböznek a nyelvtani nemtől való függőségükben. Az angolban például, az újlatin nyelvekkel ellentétben, már nincs nemhez kötődő ragozás.

De mint láttuk, még a nyelvtani nem nélküli nyelvekben is léteznek nemi megkülönböztetések, azaz a rendőr nem ugyanaz, mint a rendőrnő a magyarban sem.

A legtöbb országban a politikai egyenlőségi reformtörekvésekkel párhuzamosan nyelvi reformtörekvések is jelen vannak. Izraelben például, ahol a héber nyelv sok aspektusa különösen erősen nemtől függő, törvény szabályozza az állások meghirdetését, így egyértelműen mindkét nem számára kell, hogy szóljanak. Más nyelvterületeken is kiemelkedően fontos helyet foglal el az álláslehetőségek egyenjogúsítása. A személyes névmások megváltoztatása is gyakori célja az egyenjogúsági aktivistáknak, de ezek megreformálása már sokkal nehezebb feladat. A nyelvkutatók tudják, hogy a személyes névmások notóriusan nehezen változnak. Épp ezért ritkán kísérlik meg a nyelvet a saját törvényeivel ennyire szembefordítani. Az érdekelt intézmények és cégek sokkal inkább általánosabb belső irányelvekkel próbálnak meg a nyelvhasználatra hatni. Különösen igaz ez az oktatási intézményekre. A társadalom egészében pedig mindez úgy csapódik le, hogy az ellenérvek ellenére is terjed a politikai korrektség (píszí) használata. Ez azonban már egy újabb cikk témája.

Információ
X