-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az ortológus–neológus szembenállás elemzése új szemszögből.
A Társas-Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport, valamint a Magyar Nyelvtudományi Társaság Debreceni Csoportja és a DAB Nyelvészeti Munkabizottsága rendezvényének keretében Fehér Krisztina tart előadást a Debreceni Egyetem főépületének (Debrecen, Egyetem tér 1.), földszint 4. termében Anyanyelv és közösség – a nyelv fogalmának klasszikus és modern értelmezése címen február 7-én hétfőn 16 órakor.
Az előadás egy olyan nyelvfogalom felvázolására törekszik, amely – az anyanyelv és a csoport szerves kapcsolatának tételéből kiindulva – az emberek nyelvét természetes valójában, társas közegébe ágyazva mutatja be. Napjaink meghatározó nyelvtudományi iskolái (az ún. történeti nyelvészet, valamint a strukturális és formális irányok) a nyelv és a közösség összetartozását elismerik ugyan, de ennek a relativitásra utaló köteléknek az elvi jelentőségét nem tudatosítják, így a nyelvet lényegében mégis abszolút módon közelítik meg.
A nyelv klasszikus értelmezéseinek problémáit az előadás rendhagyóan, a nyelvújítás és a nyelvművelés történetének példáján keresztül tárgyalja. Az ortológus–neológus szembenállás elemzésével a nyelvújításnak arra az eddig csak kevéssé emlegetett periódusára hívja fel a figyelmet, amelyikben a mesterségesen alkotott szavakat nem egy múlt- vagy jövőbeli eszményként elképzelt nyelvhez, hanem a beszélőközösség természetes mércéjéhez viszonyították.
Az előadás a neológia e szakaszát a későbbi nyelvműveléssel, illetve a 19–20. század nyelvészeti irányainak nyelvképével összevetve végül egy olyan, a közösség nyelvét megjelenítő metaforikus hálóhoz jut el, amiben sem az abszolút nyelvi norma, sem pedig a nyelvtudományból jól ismert homogén nyelvszokás, langue és „ideális beszélő” fogalmak nem értelmezhetők: mivel a háló a fizikailag is tetten érhető egyes nyelvek lazább-szorosabb társas kapcsolataiból szerveződik, csakis egy dinamikus és heterogén közösségi nyelvet körvonalazhat.