nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • aphelion: @Cypriánus: Nyilván nem "teljesen szabad" minden egyén (nem is világos hogy ez egyáltalán ...
    2019. 09. 20, 17:44  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Sajnos ez így nagyon sarkított amit írsz 1) biológia: nem akarlak kiábrándítani...
    2019. 09. 20, 16:34  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: Azért kérdeztem rá, mert az eredendő bűn egy vallási doktrína, azon alapul hog...
    2019. 09. 20, 15:26  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Ez hogy jön ide? Nézd, először is definiálni kéne mit értesz rajta. Biológiai m...
    2019. 09. 20, 14:27  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: "mélységesen hiszek az ember alapvető céltévesztettségében ( nevezzük eredeti ...
    2019. 09. 20, 12:24  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Anyanyelv és közösség
A nyelv fogalmának klasszikus és modern értelmezése

Az ortológus–neológus szembenállás elemzése új szemszögből.

nyest.hu | 2011. február 4.
|  

A Társas-Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport,  valamint a Magyar Nyelvtudományi Társaság Debreceni Csoportja és a DAB Nyelvészeti Munkabizottsága rendezvényének keretében  Fehér Krisztina tart előadást a Debreceni Egyetem főépületének  (Debrecen, Egyetem tér 1.), földszint 4. termében Anyanyelv és közösség a nyelv fogalmának klasszikus és modern értelmezése címen február 7-én hétfőn 16 órakor.

Az előadás egy olyan nyelvfogalom felvázolására törekszik, amely – az anyanyelv és a csoport szerves kapcsolatának tételéből kiindulva – az emberek nyelvét természetes valójában, társas közegébe ágyazva mutatja be. Napjaink meghatározó nyelvtudományi iskolái (az ún. történeti nyelvészet, valamint a strukturális és formális irányok) a nyelv és a közösség összetartozását elismerik ugyan, de ennek a relativitásra utaló köteléknek az elvi jelentőségét nem tudatosítják, így a nyelvet lényegében mégis abszolút módon közelítik meg.

A nyelv klasszikus értelmezéseinek problémáit az előadás rendhagyóan, a nyelvújítás és a nyelvművelés történetének példáján keresztül tárgyalja. Az ortológus–neológus szembenállás elemzésével a nyelvújításnak arra az eddig csak kevéssé emlegetett periódusára hívja fel a figyelmet, amelyikben a mesterségesen alkotott szavakat nem egy múlt- vagy jövőbeli eszményként elképzelt nyelvhez, hanem a beszélőközösség természetes mércéjéhez viszonyították.

Az előadás a neológia e szakaszát a későbbi nyelvműveléssel, illetve a 19–20. század nyelvészeti irányainak nyelvképével összevetve végül egy olyan, a közösség nyelvét megjelenítő metaforikus hálóhoz jut el, amiben sem az abszolút nyelvi norma, sem pedig a nyelvtudományból jól ismert homogén nyelvszokás, langue és „ideális beszélő” fogalmak nem értelmezhetők: mivel a háló a fizikailag is tetten érhető egyes nyelvek lazább-szorosabb társas kapcsolataiból szerveződik, csakis egy dinamikus és heterogén közösségi nyelvet körvonalazhat.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X