-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Az ecuadori bambuszerdőkben honos parányi énekesmadár, a laposfarkú ökörszem hímje és nősténye képes minden részletében kidolgozott duetteket énekelni: a szinkron olyannyira tökéletes, hogy úgy hangzik, mintha egyetlen madár énekelne.
Most fény derült arra, hogyan érik ezt el.
Eddig a kutatók úgy gondolták, hogy az egyes madarak énekrészei kódolva vannak az agyukban, és ha a pár egyik tagja rázendít, a másik folytatja a saját passzusaival. Eric Fortune, az amerikai Johns Hopkins Egyetem biológusa és kollégái azonban felfedezték, hogy mindkét fél agyában kódolva van az egész dal, nem csak saját részeik – írja a Science magazin hírportálja (www.news.sciencemag.org) a magazinban megjelent cikk alapján.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az ilyen gyorsan váltakozó dallamrészekből álló duettet szaknyelven antifonális éneknek hívják. Fortune csapata több mint 1000 ökörszemdalt vett fel és elemzett, ezek közül voltak antifónák, valamint hímek és tojók szólói is. A hímek éneke változatosabb volt, de a duettek folyamán több hibát is elkövettek. Kimaradásuk esetén a tojó folytatta az éneket, majd a hím újra becsatlakozott. Fortune szerint a tojók így tesztelik a hímeket.
Három párat be is fogtak, és altatásban vizsgálták agyukat, miközben lejátszották nekik saját és partnerük énekét, valamint duettjüket. Az agy idegsejtjei a saját és a partner énekére is reagáltak, a messze legerősebb reakciót azonban a duett váltotta ki – a két madár tehát jól tudja, mit hoz létre együtt.