Akinek inge vegye magára! Az Egyetemről szóló cikk kifejezett hangsúllyal szól gr.Tisza Istvánról, s nevezett politikust úgy azonosítja, mint aki mártírhalált halt. Tisza Istvánt fellázadt és a háborúba belefáradt katonák ölték meg, s nyilván nem ölik meg, ha nevezett politikus némi bűnbánatot mutat, vagyis empátiát azon rettenetes szenvedések után, melyeket nagyban ő szabadított rá a magyar népre. De ő nyilván a katonákkal szemben is úgy viselkedett, ahogy mindig is szokott volt uralma idején, kormányon - ellenzékben, agresszivan, felsőbbséggel, cinikus elszántsággal. Amikor Tisza Istvánt megölték, még nem folyt az urak vére, akik Kossuth Lajos, Ady Endre és más kiválóságok látnoki jóslataira nem ügyelve végromlásba taszították a történelmi Magyarországot. Mi abban a háborúban azt kaptuk, amit megérdemeltünk. A politikai uralom részesei maguknak keresték a bajt, hát be is következett. Ha valaki felelős az ország megcsonkításáért, akkor éppen gr.Tisza István az, és mindazok, akik időben nem kergették el. Tisza István akarta azt a háborút, az csak részletkérdés, hogy nem abban a hónapban, nem azon a héten. Hiszen Magyarország évek óta készült a háborúra, fegyverkezési program volt, megemelt újonclétszám, és 1912-től hadi törvénykezés. (Ha jól tudom.) Szégyenletesnek tartom, hogy a cikk szerzője az Egyetem méltatása címén sunyi módon agymosásban akarja részíteni az olvasót, vagyis a saját meggyőződését akarja rákényszeríteni a közönségre. Elég baj és szégyen, hogy Tisza Istvánt újra méltatják és nem Ady Endre szellemében ítélik meg. Annak az embernek, emberformájú politikai szörnyetegnek a sírját kéne megbotozni. Kosztolánczi Iván