az is érdekelne, hogy az ugoros nyelvi réteg mióta honos itt, illetve azelőtt hol volt.

Erre valóban többféle elmélet létezik, és megér ez a téma nemcsak egy misét. Egyik J2 y-haplocsoportú magyar mintaadó moksa genetikai kapcsolata (!!! figyelem: a J2 közel-keleti kapcsolatot jelez a magyar, és a moksa népnél is!!!) azt írta nekem a minap, hogy náluk a hivatalos tanítás a következő: a moksák Attila idején Pannónia területéről kerültek mai helyükre, és a hunok egyik főhadiszállása is ott volt egy mai moksa város helyén. Érdekes, nem? Ők innen mentek, mi pedig onnan jöttünk a tan szerint... Ennek a moksa illetőnek is vannak genetikai kapcsolatai a krónikások szerint Lancester környékén letelepített pannóniai szarmata légió (legio victrix) leszármazottai közt (ugyanazok, mint a magyar mintaadónak). Őket i.sz. 175-ben vezényelték fel Pannóniából.

http://en.wikipedia.org/wiki/Legio_VI_Victrix

"... mi, mai európai kinézetű magyarok elég jelentős részben nem 895 után beszivárgottak vagyunk, hanem már előtte is lehetett egy erős bázis (nyelvileg-etnikailag), amit szavaikkal, nyelvükkel mindig csak kiegészítettek a bevándorolt népcsoportok."

- Igen, de az is érdekelne, hogy az ugoros nyelvi réteg mióta honos itt, illetve azelőtt hol volt.

A belterületi KERT külterületi megfelelője a HATÁR, ami a HAT ige hatására alakult a KERET, KERT mély hangrendű változatából, lásd latin HORTus 'kert'. Kint a határban a GARÁD a KERET, a 'kerítés'. Alakra hasonló az angol GARDENnel, ami 'kert' jelentésű. A mély hangrendű magánhangzók előtt elhalkuló szókezdő K- ugoros jellegzetesség. Obi rokonainknál e szavak letelepült életmódra utaló jelentései nem mutathatók ki.

Mindezek a RÁD névvel összefüggésben jutottak eszembe. A CSÖRSZhöz legjobban hasonlító szavak talán a CSŐSZ, és a CSOROSZol ige, ami 'barázdát húz' jelentésű. http://osnyelv.hu/czuczor/

"... lehet, hogy Körös folyónk neve is kapcsolódik valahol e csapathoz."

- Crys néven is említik. Egyébként nagyon érdekes, mert ahogy nézem a Csörsz árok egy szakasza éppen a Körös mai folyásának vonala mentén található. A folyó akár benne is folyhatott, egy belső védelmi vonalat képezve. És mivel a belső gyűrűket szokták előbb megépíteni, az egész itt kezdődhetett. 

 http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%B6rsz_%C3%A1rka

Néhány párhuzam az angolból:COURSE ’meder’CRUISE ’hajóút, cirkál’COERCE ’elnyom, korlátoz, kényszerít’, lat. COERCEO ’határmezsgye, korlát, bekerít, visszaszorít’.

A course=meder mellett a course=flow=folyó értelmet is kidobta a google. Ez a szóalak/jelentés viszont már keleti és antik kapcsolatokkal is rendelkezik. Cyrus a Kura folyó görög/latin neve, de lehet, hogy Körös folyónk neve is kapcsolódik valahol e csapathoz.

http://en.wikipedia.org/wiki/Kura_River

http://la.wikipedia.org/wiki/Cyrus_%28flumen%29

Ha ez lenne a tényleges eredet, akkor "Csörsz árka" jelentése: "a folyó árka" vagy a "folyómeder árka".

Latinul a COERCEO jelentése határ, korlát (limit, limes), ebből a "Csörsz-árok" jelentése "Határ-árok" lenne.

Ha ez a fenti vélelmezés igaz lenne, akkor sokadjára merül fel a kérdés: hogy őrződhetett meg a magyar nyelvben megannyi 2000 éves helynév és monda, legenda, ha itt nem maradt volna nagylétszámú őslakos? A válasz kényszerűen ez kell, hogy legyen: mi, mai európai kinézetű magyarok elég jelentős részben nem 895 után beszivárgottak vagyunk, hanem már előtte is lehetett egy erős bázis (nyelvileg-etnikailag), amit szavaikkal, nyelvükkel mindig csak kiegészítettek a bevándorolt népcsoportok.

Nem lehet, hogy a Cs = Gy, és akkor a Csörsz a Győr szót rejti ("gyűrűs")?

- Hogyne lehetne! GYŰR, CSŰR-CSAVAR rokon értelműek, mindazonáltal a királyfi gyűrűs vőlegény volt, vagy nem? 

Nem egyszerű dolgok ezek. Sokféle nyelvet átnézni, mindenféle lehetőséget leellenőrizni nem kevés idő és fáradság. A végén úgy készülünk el, mint Csörsz az árokkal.

Néhány párhuzam az angolból:

COURSE ’meder’

CRUISE ’hajóút, cirkál’

COERCE ’elnyom, korlátoz, kényszerít’, lat. COERCEO ’határmezsgye, korlát, bekerít, visszaszorít’.

Csörsz = Jurk ?

A Rád-hoz megerősítés:

rath, rah (gael) = ráth (ír) = earthen ring-fort (angol) = gyűrűalakú, földből készült védmű (magyarul: Győr, wales-ben Dor-)

http://en.wikipedia.org/wiki/Maiden_Castle,_Dorset

...azaz Leányvár...

A Rath mai helynevekben: Rathfarnham, Raheny

http://en.wikipedia.org/wiki/Place_names_in_Ireland

Érdekes: van Rohan, Rohun nevű genetikai kapcsolatom is, sőt, most jut eszembe, Radvánszky is, eredetileg Radun volt...

http://hu.wikipedia.org/wiki/Radv%C3%A1ny

---

A Csörszhöz: The name Corfe derives from the Old English ceorfan, meaning 'a cutting', referring to the gap.

http://en.wikipedia.org/wiki/Corfe_Castle

Nem lehet, hogy a Cs = Gy, és akkor a Csörsz a Győr szót rejti ("gyűrűs")?

 csak ötletelni tudok (mint máskor is): Tyrus, Töröcske, Torockó, drusk, Drutskoy Törcs, csert..., ceres, cerrus, carros, terrus stb.

... Derzs, mint Székelyderzs...

"Aztán ki tudja..."

- DEES város neve személynévi eredetű, első említése: 1214. DEUS személynév van 1211-ből. Az ír név régi alakja DEAS- lehetett. Szerintem semmi nem zárja ki, hogy a két név azonos eredetű legyen.- RATH 'erődítmény' http://www.thefreedictionary.com/rathEz remek! A keltából már csak a CSÖRSZ magyarázata hiányzik.

Ráadásul földből készített sáncfal! Szerintem talált, süllyed! Ezt én sem gondoltam volna, gratulálok! Tudunk, ha akarunk! :-)

---

A Csörsz szót azért nehéz azonosítani, mert a négy hangjából három speciális magyar betűkkel van írva (cs, ö, sz), ezt kell átfordítani hozzá hasonló hangalak mellett más nyelven más betűalakkal leírt szóra.

1. A cs a szlávban, olaszban van, de hasonló hozzá a dzs, dz, c, t, d hang, a hangképzés helye szerint hasonló, így egy csapatnak vehető.

2. A ö hang helyett lehet e, o, u, i is, a magánhangzó szempontjából elég mozgékony a szó, inkább csak a kiejtést segíti.

3. A sz hang a szó végén áll, így lehet latinos -us vagy görögös -os toldalék maradéka (mint a magyar -os főnévképző).

---

Én csak ötletelni tudok (mint máskor is): Tyrus, Töröcske, Torockó, drusk, Drutskoy Törcs, csert..., ceres, cerrus, carros, terrus stb.

"Aztán ki tudja..."

- DEES város neve személynévi eredetű, első említése: 1214. DEUS személynév van 1211-ből. Az ír név régi alakja DEAS- lehetett. Szerintem semmi nem zárja ki, hogy a két név azonos eredetű legyen.

- RATH 'erődítmény' http://www.thefreedictionary.com/rath

 Ez remek! A keltából már csak a CSÖRSZ magyarázata hiányzik.

Mit mondanak a nevek: Csörsz, Rád, Délibáb? Van ötlet?

Rád tulajdonnévhez találtam még valamit: Mag Rath.

http://en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Moira

Azért nem tartom kizártnak ezt a lehetőséget sem, mert az egyik "ősapai" kapcsolatom ír származású, s írta nekem, hogy kelta/ír/skót "high-king/chieftain" leszármazott. Ha ő valóban az, és az ősapánk valamikor 1500-2500 éve közös volt, akkor valós lehet e szavak kapcsolata is. Az ő családneve is érdekes: Dees. Mielőtt megbeszéltük volna származását, azt hittem, az erdélyi város után:

"Dést 1214-ben, Dees néven említették először"

http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9s

De nem:

http://www.houseofnames.com/dees-family-crest

Aztán ki tudja...

"Ehhez a szócsaládhoz a "siklás" értelme miatt hozzákapcsolódhat a magyar  "csanak", "csónak" szavunk is."

- Érdekes! A vízen úszó járműveiket kígyóhoz, vízisiklóhoz hasonlították kígyózó haladásuk miatt, ami az egyetlen evezőlapát használatából adódik. Hajónak elég kezdetleges lehetett. A német nyelvben hallal kapcsolódik a fogalom. FISCH 'hal' - SCHIFF 'hajó' (hangátvetés). A juhval való kapcsolódás későbbi lehet.

Családi legendának is megállja a helyét:

http://www.radcsalad.eoldal.hu/cikkek/legenda/

"Rád" egy király lehetett? Ha igen, akkor van egy ötletem:

Rajgir = Rājagṛiha = 'house of the king' or "royal house"

http://en.wikipedia.org/wiki/Rajgir

raj-gir = gir-raj/kir-raj = király?

Raj and Rajya mean "royalty" or "kingdom" in many Sanskrit and Hindu languages. Also, Raj is a Polish and Bosnian, Croatian, Serbian word meaning "paradise" or "heaven".

http://en.wikipedia.org/wiki/Raj

Érdekes: Rajgir Bihar tartományban van.

Raj egy Arad megyei falu neve, Bihar megye alatt, Csörsz árkától nem is messze:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Raj_%28telep%C3%BCl%C3%A9s%29

Van azonban a mordváknál is (javítok: morváknál), jelentése: Paradicsom, Mennyei Föld, Kánaán:

http://en.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1j

A gir/kir szórészről:

kur [MOUNTAIN] wr. kur; kir5 "underworld; land, country; mountain(s); east; easterner; east wind" Akk. erşetu; mātu; šadû; šadû

http://psd.museum.upenn.edu/epsd1/nepsd-frame.html

 A ZOMAK-hoz a dravida SIMMADAM-nál közelebb áll pl. a japán SUNEKU 'kígyó' is."Furcsa, de az "ómagyar" zomak szó és az angol snake, német Schnecke szó mintha egy tőről indulna..."- Úgy is van.

Ehhez a szócsaládhoz a "siklás" értelme miatt hozzákapcsolódhat a magyar  "csanak", "csónak" szavunk is.

"a magyar népi kijó = kígyó szónak pedig tökéletesen megfelel a magyar népi hijó = hajó, csolnak szó, amelyek eredeti értelme: csúszás, úszás, siklás valamint folyó, kígyózó mozgás is volt"

forrás: Magyar Adorján

"Egy újabb példa: mit jelent a zomak szó? Ómagyarban állítólag kígyó."

- Nem ismerek ilyen szót. Valószínűleg honi szlávok használják. 

A linket köszönöm! A dravida eredetre utalást nem szabad komolyan venni, ez csak a szerkesztő rögeszméje lehet, hogy mindent abból akar levezetni. A ZOMAK-hoz a dravida SIMMADAM-nál közelebb áll pl. a japán SUNEKU 'kígyó' is.

"Furcsa, de az "ómagyar" zomak szó és az angol snake, német Schnecke szó mintha egy tőről indulna..."

- Úgy is van.

"Katafraktok voltak a szarmaták (szauromaták) is, de ezek szerint más néven már időszámításunk előtt jóval megérkezhettek."

- A szkíták neve is 'kemény bőr, szaru' jelentésű szóból ered, lásd latin SCUTum 'pajzs'. /SzVSz/ Ők már a vaskorban megjelentek, van aki szerint itt volt az őshazájuk.

http://fabsanyo.wordpress.com/2013/02/28/dariusz-hadjarata/ Erre utalt:

http://fredfred.net/skriker/index.php/quest-for-the-lost-sea/

"hol vannak a mieink? "

... mit jelent a zomak szó? Ómagyarban állítólag kígyó.http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Zomak

Furcsa, de az "ómagyar" zomak szó és az angol snake, német Schnecke szó mintha egy tőről indulna:

"...from Proto-Indo-European root *(s)nēg-o- "to crawl", "to creep", which also gave sneak as well as Sanskrit nāgá "snake"."

http://en.wikipedia.org/wiki/Snake

"hol vannak a mieink? "

Ezek mind mi is vagyunk!

Egy újabb példa: mit jelent a zomak szó? Ómagyarban állítólag kígyó.

http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Zomak

Kérdéses, de gyanús kapcsolat van a hasonló tamil szó és a szláv szó közt, valamint egy ókori páncélos lovas (Nagy Sándor hadvezérének, Ly-SIMAC-os) neve közt.

http://de.wikipedia.org/wiki/Lysimachos

Genetikai érdekesség: ősapai genetikai kapcsolatom van egy horvát mintaadóval, neve Simac.

A zomak pikkelyes-páncélos hüllő, mint a Crocodilus cataphracti, vagy a szaurusz.

http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1nc%C3%A9los_krokodil

http://en.wikipedia.org/wiki/Sauropsida

http://encyclopedia.jrank.org/SAR_SCY/SARMATAE_or_SAUROMATAE_the_seco.html

Katafraktok voltak a szarmaták (szauromaták) is, de ezek szerint más néven már időszámításunk előtt jóval megérkezhettek. A regölyi kurgánban már i.e. VIII. századból fém pikkelypáncél-maradványokat találtak, valamint közép-ázsiai szaka stílusú lószerszámokat.

Ezt csak azért írtam, hogy gondolkodjunk el újra és újra: mikor is keveredtek a népek és a nyelvek, melyek közt igyekszünk rendet vágni, s a keveredések alapján igaz lehet-e bármiféle nyelv-családfa? Szerintem nem, mert inkább az egész fordítva van, valamiféle nyelvkiegyenlítődési hatás érvényesülését fogjuk empirikus úton igaznak vélni.

"...kultúrájuk, technikájuk alapján alkalmasak voltak Csörsz árkának megépítésére."

- Mi több, Európa úthálózatát ők kezdték el kiépíteni. 

"Sok helynevünk gyökere, szókincsünk egy része, kultúránk, genetikánk arról árulkodnak, hogy mi, magyarok kelta és szkíta utódnép is vagyunk, és a kontinuitás kimondható."

- Az rendben van, de itt a folytonosságot a nyelvre vonatkozóan próbáljuk kimutatni. Azért választottam ezt a fórumtémát, mert ebben a mondában szó esik avarokról, longobárdokról, még csehekkel is kapcsolatba hozzák..., hol vannak a mieink? 

"Felmerül bennem a kérdés: helyes-e "jövevény"-szóként vagy "kölcsön"-szóként meghatározni egy ilyen eredetű szót, ha bizonyíték van rá, hogy az a nép részben mi vagyunk, azaz utódnépként tekinthetünk magunkra?"

- Minden mai nyelv keverék, csak nem szívesen hangoztatják.

A monda keletkezésének körülményeire visszatérve: az írások abba az időbe helyezik keletkezését, mely a kelták (pannonok), szarmaták időszaka. Ha a sánc felépítését tekintve a vizesárok volt a vélelmezett támadók felé, akkor a másik oldalon éltek az épít(tet)ők. A szerkezete szerint az árokrendszer az Alföldet védte, és nem pedig ketrecként befalazta.

Fentiek alapján a sáncrendszert az Alföld lakói épít(tet)ték.

Az alföldet a rómaiak soha nem szállták meg (olvasmányaim alapján), azaz a sáncon kívül voltak, így a sáncot a rómaiak nem építhették saját maguk ellen.

A sánc mellett és környékén szarmata (szkíta) és kelta régészeti leletek (települések) kerültek elő, így számomra ők gyanúsak, mint épít(tet)ők. A kelták(?) által hazánkban épített sok-sok földsánc (gyűrű-várak, "Győr"-ök, "Leányvár"ak, "Dorog"-ok) azt jelzik, hogy ők kultúrájuk, technikájuk alapján alkalmasak voltak Csörsz árkának megépítésére. A szkíta-kelta keveredés a Kárpát-medencében már i.e. VIII. századtól biztosan megindult (kurgánok és földvárak régészeti leletei).

Milyen utódnépekbe olvadtak be a szarmaták? Olvasmányaim alapján a rómaiak és a hunok páncélozott lovasseregeit (equites, cataphracti) egyaránt részben ők vagy/és utódnépeik adták még Attila és Aetius csatájában is, de biztos maradtak népelemek itt, a Kárpát-medencénkben is. A népvándorlások, és az a tény, hogy bármely sereg ütőképes elemét tudták alkotni (zsoldos-csapatokként szétrajzottak egész Európában, mert szükség volt rájuk), szétszaggatta őket.

http://en.wikipedia.org/wiki/Cataphract

Milyen utódnépekbe olvadtak be a kelták? Róluk a szarmatákhoz hasonlóan elmondható a szétrajzás, de más okok miatt. Sok helynevünk gyökere, szókincsünk egy része, kultúránk, genetikánk arról árulkodnak, hogy mi, magyarok kelta és szkíta utódnép is vagyunk, és a kontinuitás kimondható.

Felmerül bennem a kérdés: helyes-e "jövevény"-szóként vagy "kölcsön"-szóként meghatározni egy ilyen eredetű szót, ha bizonyíték van rá, hogy az a nép részben mi vagyunk, azaz utódnépként tekinthetünk magunkra? Ilyen alapon a finnugor szavaink még inkább jövevényszavak, hiszen ha "nyelvcseré"-vel jutottunk hozzá a finnugor nyelvi elemekhez, az bizony inkább "jövevény", és csak a rossz szokás mondatja velünk a begyakorlott rigmust, hogy mi "jövevény", "kölcsön" és mi nem az ("kölcsön"-be szót nem szoktak adni a gyakorlatban) ...

Ezeket a terminológiákat is indokolt lenne kijavítani, mert ma már nem helytállóak, hiszen e szavak eredeti jelentése eltér e nyelvtani kifejezések mai értelmétől. Az "örökség" kifejezés számomra kedvesebb is, pontosabb is lenne, ráadásul méltányosabb összes eleinkhez és azok utódaihoz, mert nem zár ki senkit a jogos jussából.

"Ördög szavunkról mit írnak a régi megaszongyák?"

- Aztat én nem tudhatom. (!) És a fórum témájához is csak érintőleg kapcsolódik.

Írtam itt egyszer, hogy a török ÖRDEK 'kacsa' szóból eredhet.

"Ha a szó első fele UR = ÚR, akkor az ÖRDÖG szavunk jelentése: "az alvilág ura"."

- Meglehet.

Az angol DUNG 'trágya' úgy, mint melegágy nálunk a DUNYHA szóval rokon. Állítólag régen a lakóházakat is fűtötték trágyával. (germánok)

A BÖRTÖN szintén angolos: BIRD HOME 'madár otthon', azaz ketrec, kalitka.  

/SzVSz/

Csörsz árka másképp "Ördög-árok".'Ördög' DEVIL < DEBIL (hangátvetés) < DEILBH

Ördög szavunk honnan van?

Régi alakja: URDUNG. UR-DUNG

A szó második fele a DUNGEON szóhoz hasonlít, melynek egyik jelentése ALVILÁG (másképpen pokol).

http://en.wikipedia.org/wiki/Dungeon

Ha a szó első fele UR = ÚR, akkor az ÖRDÖG szavunk jelentése: "az alvilág ura".

Az alábbi linken a PU és KU hasonlót jelent (pu-ku-l = pokol?), akkád nyelven ugyanez burtu (szinte "börtön"), ami szemantikailag szintén gyanús nekünk.

http://psd.museum.upenn.edu/epsd1/nepsd-frame.html

Ördög szavunkról mit írnak a régi megaszongyák?

Csörsz árka másképp "Ördög-árok".

'Ördög' DEVIL < DEBIL (hangátvetés) < DEILBH

Közszavakra gondolok, mint pl. a DÉLIBÁB névvel kapcsolatban: óír DELB 'alak, forma, kép, hasonlóság, szobor' vö. 'báb'; továbbá ír DEILBH 'jelenés, jelenség'http://en.wiktionary.org/wiki/deilbhvagy: angol DEVIL 'ördög'

Tompa Mihály a Délibáb nevet a népi mondából vette át, vagy ő költötte hozzá?

Érdekes ez az ír/kelta párhuzam (már a sokadik). Nemcsak a fenti értelmeket találtam hozzá, hanem a "óír "delb" = likeness = látszat, hasonlóság (úgy néz ki, mintha)" értelmet is, és ez pont a délibábot írja körül!

http://www.wordsense.eu/deilbh/

A DEVIL-lel való kapcsolata (ha van) már egy ennél távolabbi összefüggés lehet.

Közszavakra gondolok, mint pl. a DÉLIBÁB névvel kapcsolatban: óír DELB 'alak, forma, kép, hasonlóság, szobor' vö. 'báb'; továbbá ír DEILBH 'jelenés, jelenség'

http://en.wiktionary.org/wiki/deilbh

vagy: angol DEVIL 'ördög'

Mit mondanak a nevek: Csörsz, Rád, Délibáb? Van ötlet?

Rád - Ráduly ?

Mit mondanak a nevek: Csörsz, Rád, Délibáb? Van ötlet?

Ötletek:

A Rád lehet az ősi radix-retek szó is, mely jelentése "gyökér", talán a tősgyökeres őslakosra utal.

A Csörsz lehet a Csert (átkos, fránya, rohadt, ördögi) hangalak módosult változata. Fura, de épp a napokban jött fel egy új, távoli genetikai kapcsolatom neveként a Csertkov (Chertkov) név, ilyen nevűek származása egyrészt a mordva vidékre vezet (Tambov), így hát a Csert(Csörsz?) szó/személynév a finn vagy ugor mordva vidéken is megtalálható (volt). Azt nem tudom, mióta.

http://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A7%D0%B5%D1%80%D1%82%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D1%8B

A Rasponné hangalak igen hasonló a Rapsóné hangalakhoz, szinte csak egy szóközepi hangátvetés a különbség:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Raps%C3%B3n%C3%A9_v%C3%A1ra

Egy biztos: a székelyek egy része már kárpát-medencei őslakos volt  Csörsz árkának építésekor, egy részük valószínűleg részt is vett benne.

Mit mondanak a nevek: Csörsz, Rád, Délibáb? Van ötlet?

"Ez az árok a délszlávoknak nem lehetett egy kellemes emlék..."

Akarom mondani, a cseheknek? A csehek közt vannak a morvák is (morva-mordva...?).

Itt valami nem stimmel, a két link egymásnak ellentmond:

1. "Vidékünkön a töltés a déli oldalon található. Az utóbbi évek kutatásai során már biztosnak tekinthetjük, hogy miután a rómaiak feladták Dáciát, Nagy Konstantin római császár uralkodása alatt épült, 322-332 között. Római mérnökök irányítása mellett szarmaták készítették a közös ellenség, a dákok ellen, preventív védelmi céllal."

http://hu.wikipedia.org/wiki/Valk%C3%B3

2. "Daciát végül Traianus császár hódította meg az I. és II. dák háborúban (101-102, 105). Sarmisegethuzát elfoglalta és lerombolta, a dák király öngyilkos lett. A 105-ös utóbbi hadjárat eseményeit örökíti meg a Traianus-oszlop. Dacia ezután római provincia lett, de a rómaiak 270-ben, Aurelianus császár uralkodása alatt kénytelenek voltak a területet kiüríteni a gótok támadásai miatt."

http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1kok

3. A Duna-Tisza köze tudtommal soha nem volt római kézen, az a szkíta jazigok szálláshelye volt, a szarmatákkal együtt. Dákok i.sz. 320-330 környékén már nem szerepelnek a történelemben (ettől még lehettek utódnépeik). Azt is tudjuk már, hogy a szkíta dákok leszármazottai nem a románok, az az elmélet is borult. Hangalaki hasonlóságokkal lehetne továbbtapogatni, bár ingoványos a talaj (dzak-szák-czech-szaka).

4. A "csertovszki jarek" kifejezést hol használják? A csertovszki szót a cseh nyelvben találtam meg (google fordító), "átkozott" jelentéssel, a járek szót pedig a délszláv nyelvekben találtam csak meg (árok), északi szláv nyelvekben más szavakat használnak. Ez az árok a délszlávoknak nem lehetett egy kellemes emlék...