Szerintem nekünk, magyaroknak a kaukázusi nyelvek nem nehezebbek, mint a dél-afrikai bantu nyelvek. Kinek mi a nehéz?A magyar nyelvnek baromi bonyolult a morfológiája, ezért az indoeurópai nyelveket beszélőknek gyakorta igen nehéz eljutni arra a szintre, hogy a gyakorlatban használható magyartudásuk legyen.A !xóõ, vagy éppenségel a zulu rokonai jó eséllyel pályázhatnak az első helyre. A kínait nehezíti a nemzetközi kultúrszavak hiánya, ebből az arabban is viszonylag kevés van. Két tonális ázsiai nyelv is bekerült, viszont kimaradt pl. a szanszkrit. A főnévragozás az egy katasztrófa, az igei rendszer még oké, és ehhez jön még a dévanágarí irásrendszer, meg a baromi bonyolult fonológia. Ezért azt tenném az 5. helyre.A kínai és a vietnami által elfoglalt hely nekünk, magyaroknak reális, az eszkimó egy pöttyet talán könnyebb. A kaukázusi nyelvek nem az ergativitás miatt "nehezek", hanem...1. !xóõ2. cez (kaukázusi nyelv, egyes nyelvészek szerint 126 esettel)3. kínai (főleg az írás miatt)4. vietnami5. szanszkritAjánlok még mindenki figyelmébe olyan nyelveket, mint pl. krí (amerikai indián nyelv), tiwi (elszigetelt poliszintetikus ausztráliai bennszülött nyelv) stb.Egy angol anyanyelvű számára egészen biztos, hogy az eszkimó visszakerülne, de egyes uráli nyelvek nehézségén is elgondolkodhatnának... (a magyar szerintem nekik nehezebb, mint a finn vagy az észt, de a nganaszan szerintem vinné a pálmát...)
A magyar ragozó nyelv. Nincs olyan kifejezés, szó, bármi, ami magyarul nagyon pontosan és nagyon kifejezően ne lenne érzékeltethető. De ragozó nyelv ilyen ősi formájú alig akad már- a mi nyelvünk azért nehéz a nyugati nyelveknek, mert sem logikájuk, sem alapszótöveik -amik egymással logikusan összefüggenének- nincs. Ezek a pigdinizált, comfluáló (hajlító, mesterséges nyelvtant használó, millió fölösleges igeidőt, nemi 3-féle alakot, saját szabály szerint mondatot szerkesztő nyelvek- ezért egymáshoz hasonlítanak, de a magyarhoz semmiben.
Összevetni, hogy melyik nyelv nehéz valójában, melyik kevésbé....azok tudták megítélni, akik nyelvzseniként magas szinten kb. minden alapnyelvet ÉS a magyart is megtanulták és olyan szinten, ahol a magyar alaptételek, a bokorrendszer, a ragozó szabályok. a formai és értelmi összefüggések már feltüntek nekik. Nem véletlen, hogy épp ezek a minden nyelven nagyon jól értő emberek- miután a magyarral is sikerrel birkóztak meg- felfogták: a magyar nem nagyon nehéz- hanem nagyon ősi, nagyon értelmes, önmagyarázó szóbokrokból értelmesen épülő nyelv- egymás nyelvének megértése a magyar ősi változatlanságában is jellegzetes, míg a nyugati nagy nyelvek 6-800 év alatt úgy megváltoztaqk, hogy tolmács kell az értésükhöz. A magyar annyit sem torzult, mint amit a Halotti beszéd-pl. sejtet- az is azért olyan torz, mert 20 latin betűvel a 40 fölötti gyökrendszerre épülő sokkal gazdagabb szótőkincsű magyart csak hiányosan, betü és értelem torzulással voltak képesek lejegyezni. A székely rovás- a Halotti beszédnél régibb szövegeket őriznek- igazolta: a magyar nem torzul, ezb az alapszerkezetéből jön. Nem 500 év, 5000 mév sem rontott annyit, hogy ne lehetne egy átlag nem nyelvész magyarnak érthetetlen lenne. A trend-nyelvek rengeteget és gyorsan torzulnak- épp a logikus, mélyen gyökerező szerkezet teljes hiánya miatt.
Válasz erre: marczy, 2011. 02. 19, 12:41
