nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A gondolkodás taníthatósága
firkasz , 2015. április 21. 09:45

Ez az elképzelés tele van téveszmékkel. Az emberiség egyik dogmája, hogy csak az emberek gondolkodnak, az állatok nem.[1] A másik dogma, hogy a gondolkodáshoz tagolt nyelv szükséges. A harmadik dogma, hogy a közlés a nyelvileg megfogalmazott tartalomra korlátozódik.  A negyedik, hogy a gondolat székhelye az agy, ahol halmazelméleti relációkat lehet felfedezni a megfigyelt viselkedés és az agy diszkrét pontjai között. És ez még nem a lista vége. Ezeket a dogmákat azonban nem a népesség vallja, hanem az egyes szaktudományok képviselői. A mesterséges intelligencia kutatás az egyik jó példája ennek a dogmatikus szakbarbár gondolkodásnak.[2] Évekkel ezelőtt az IBM megépítette a Watson-t, a világ legnagyobb, legintelligensebb számítógépét, amit eredetileg gépi fordítás céljaira terveztek. Majd volt egy kvíz jellegű verseny a gép és az ember között, és Watson nyert, írták az újságok. Két nap múlva azonban egy másik ember porrá verte a gépet, amiről egy büdös szó sem esett nyilvánosan. A tudósok is pénzből élnek, érthető.

 

Watson sorsa ezután érdekesen alakult, ő lett az IBM call centere. Mi történt tehát? Egy milliós fejlesztéssel kiszorítottak egy viszonylag olcsó munkaerőt, és a gépi fordításról már nem beszélt senki. Ahogy telt az idő az IBM végül kórházi, orvosi alkalmazásra fogta be a gépet, az már nem olyan snassz, mint egy telefonközpont kezelése, amit akár fogyatékosok is el tudnak látni. Nem ez az egyetlen eset, ahol az uralkodó hivatalos tudományos nézet akadálya annak, hogy kívülről más is szóhoz jusson. Van, aki egyenesen azt állítja, hogy a tudományos világ a drogkartellek világához hasonlóan van megszervezve.[3]

 

  Érdekes gondolat, de a különbség nyilvánvaló. A drogokkal a tudatmódosítást lehet elérni, az egyfelől izgalmi, másfelől a valóságtól elrugaszkodott állapotot, ami ellenétben áll a tudománynak a valóság megismerésére tett igyekezetével. Az egy másik probléma, hogy ezek a tudományágak úgy fejlődtek, hogy egymásról nem vettek tudomást és csak mostanában jutottunk el oda, hogy multidiszciplináris megközelítés címszó alatt az összefüggések és fogalmak integrálására is sor kerül. Ennek az integrálásnak egyik példája az ontológia szerkezetű ismeretrögzítés, amit az Amerikában a kiterjedt számítógépesítés következtében létrejött „káosz”, amit egy kis eufémizmussal „tudománytörténeti” örökségnek neveznek,[4] felszámolására indítottak el. (A probléma a szinkronizálás, vagy az egyébként ismert harmonizálás, amiről később szólunk.)

 

  A lényeg, hogy a (tudományos) gondolkodáshoz tiszta fej, józanész és nem kevés rövidtávú emlékezet is szükséges, hogy annak segítségével az elvont és a logikus gondolkodás is megvalósítható legyen. Ezek pedig nem tantárgyfüggő adottságok, és vizsgálatukba felesleges az ész mellett az érzelem vizsgálatát is bevonni.[5] az érzelmeket illetően, a tömegkommunikációs kutatásokból tudjuk, hogy a kialakult véleményeket, meggyőződéseket csak elbizonytalanítással lehet megváltoztatni, márpedig nagyon nehéz valakit elbizonytalanítani a tények és persze a doxazmák tekintetében. Ebből következik, hogy az oktatás során a fikciós szövegek feldolgozása mellett, amiről az irodalomoktatás szól, meg kell kezdeni a nem fikciós szövegek értelmezésének oktatását is, ami elvezet a fejlett gondolkodáshoz.

 

Mivel az egyes tantárgyak esetében ez nincs kimunkálva, a logika és filozófia köre az, ahonnan a szövegek meríthetők, méghozzá a pszichológia segítségével. Ehhez csatlakozik tudásrögzítő technológiai eszközként az ontológia. Az utóbbi azért érdekes, mert jelenleg a szavakhoz kapcsolódó ismereteinket vagy betűrendben, szótárakban és lexikonokban tároljuk, vagy ugyancsak szavakkal indexelve szakterületi bástyákon belül. az internet ehhez képest nem hozott sok változást, mivel ott is indexeléssel vannak a szövegek tárolva és a keresés továbbra is morfológiai alapon történik. Ami azt jelenti, hogy a nyelvi korpusz szemantikai elemzésére nem terjed ki, csupán a terroristavadászok figyelik az érzelmi töltetű megnyilatkozásokat, mint régen a világháború előtt a kémek keresésénél.

 

A formai kereséshez is kell gondolkodás, kell ismerni az ábécét, ahogy a számoláshoz a szorzótáblát, de ezek elsajátítása nem gondolkodással történt, hanem magolással. A logikus gondolkodás tanítása tantárgyszinten kimerül a logika trágyának tanításában, amelynek elsőrendű változata megelégszik a szillogizmusok tanításával, aminek - valljuk be őszintén - nem sok haszna van az életben. Ráadásul a szillogizmusok átértelmezésével új fényben helyezhetnénk a gondolkodást, ahogyan a felső szintű ontológia és a formális, leíró nyelvtan helyett egy értelmező nyelvtannal. Az adja ugyanis a sokat hiányolt tartalmi szempontot a gondolkodáshoz. Mindezek hiányoznak a jelenlegi közoktatási rendszerből és nem is triviális annak megállapítása, hogy hová lennének beilleszthetőek. Ne legyen elég, ha valakinek a gondolkodása csupán formailag rendezett, azaz meg tudj mondani a nevét, lakcímét és hogy milyen nap van, hány óra, stb.

 

Persze van olyan tudomány is, hogy kognitív nyelvészet,[6] kognitív pszichológia, stb. de ezek fényévekre vannak a mindennapi életben szükséges gondolkodástól és annak fejlesztési lehetőségeitől pl. egy iskolai tanterv keretében. Pedagógia szempontból ítélve ezek teljesen haszontalan áltudományok. Márpedig a tudomány legfőbb bűne a haszontalanság a hamisság mellett. Igaz, hogy a hasznos tudományokat sem lehet egyértelműen értékesnek nevezni, amennyiben többet ártanak, mint használnak. És ez nemcsak a természettudományok esetében van így. A közgazdaságtan például katasztrofális nézetek fordulnak elő az emberiségre nézve.[7]

 

 

[1] http://somacca.univie.ac.at/the-syntax-of-mind-international-conference/

[2] http://www.origo.hu/tudomany/20141013-tevhitek-az-agyrol-nincs-kreativabb-agyfeltekenk.html

Jól mutatja az elvont gondolkodás és a megtestesítés közti dialektikus kapcsolatot.

http://21st.century.phil-inst.hu/nyiri/nyiri_prj_descr_eng.htm

[3] http://kontent.blog.hu/2014/10/16/a_tudomanyos_vilag_drogkartell

[4] http://en.wikipedia.org/wiki/Legacy_system

[5] http://mta.hu/mta_hirei/az-iskolai-tanulast-segito-modszerek-kutatasat-tamogatja-az-mta-135189/ Csépe Valéria ezt multidiszciplináris megközelítésnek tartja, ami legfeljebb annyiban áll meg, hogy hagyományosan az ésszel a logika, az érzelemmel a pszichológia foglalkozik. Tegyük hozzá, hogy az akarattal pedig a nevelés, a pedagógia, amennyiben a sport és a katonaság is ide sorolható. Az interdiszciplináris megközelítés is szóba jöhet http://21st.century.phil-inst.hu/nyiri/nyiri_prj_d_e_4.htm de nem tudunk ennek gyakorlati sikeréről. Mindenesetre ma már a képi és a szöveges elemek keverednek a kommunikációs felületeken. A kérdés, hogy milyen keresésre, melyik jó.

 

 

[6] http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1231/123107.htm

[7] http://economics.about.com/od/economics-basics/a/Economics-As-The-Dismal-Science.htm

Címkék: gondölkodás
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 hunikwumje 2015. június 14. 01:25

tanítható hát.

sokféleképpen.

subliminal mind control.

associativ asszociacio.

szocializacio.

utánzás.

majmolás.

logos dekonstrukció konstrukció.

evolucio devalvacio toposz.

toposz evalvacio eposz.

misztik kultusz mesztic kultur

Információ
X