Általában jó az ha az ember kibeszéli az örömét és bánatát.Jó volna ha nemzetek is kibeszélnék a véleményüket és kommunikálhatnának egymással kizárva a politikusokat.Sajnos feszült lett a magyar-román viszony az utóbbi években a szélsőséges politikai vélemények miatt.Még a politikusok is tesznek rá egy lapáttal és majdnem diplomáciai gond lett volna.Vajon ez a totális szembeállás és szembeállítás a járható út?A politikusoknak nagyon megéri a szélsőséges nézetek hangoztatása,mert erre vevő a polgár.Addig eszébe sem jutott hogy a másik nemzetbeli ellensége,de amikor megszólal egy politikus annak hisz és áll a bál.Ezt az elterelő hadműveletet azért is vetik be,mert szeretnék elterelni más fontosabb gondokról a lakosság figyelmét.Mert a nép miről beszél? Védjük meg a hazát az ellenségtől.Nem arról beszélnek,hogy nagy baj van.Ezért veszélyes a szélsőséges nacionalizmus.A magyar és a román kormány végül tűzszünetet kötött,mert az EU-ban nem lehet harcolni egymás ellen.Ráadásul NATO tag a két ország.Sajnos a parázs izzik és nem lehet tudni mikor lángol fel ismét.

Szokás azt mondani,hogy a békeidőbeli magyar kormányzat a legjobb nemzetiségi politikát folytatott.Több történész dicséri a Magyar Királyság nemzetiségi politikáját.Van benne sok igazság,de hogyan tekintik a nemzetiségek ezt a politikát? A Nyelv és Tudomány cikkében olyat is olvashatunk,melynek nem nagyon örvendünk.Kialakult a nemzetiségek önrendelkezésének a vágya az Osztrák-Magyar Monarchiában.Vajon miért?Valami okozhatta ezt az érzést.Az autonómia lett volna megoldás?

A cikket elolvashatják a
nyest.hu-n

Idézet a cikkből :

Bár az anyanyelven való oktatás 1868-ban, a nemzetiségi törvényben (1868:XLIV. tc.) megfogalmazott elve sértetlen maradt, egy 1879-es, Trefort Ágoston miniszter nevéhez köthető törvény előírta a magyar nyelv kötelező oktatását a népiskolákban. 1883-ban hasonló szellemű törvény született a középiskolákról is. Később az óvodákban is kötelezővé vált a magyar nyelv. Összességében azonban a „magyarosítás” ilyen útja önmagában kevéssé nevezhető sikeresnek: a magyarság magyarországi aránya az összlakossághoz képest 1880-ban 46,7% volt, 1910-ben pedig 54,5%.

A Magyar Királyság népességének térképe 1880-ban (Forrás: sulinet.hu)