nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nyelvek viszonyítása hangok, hangkészlet, és ezek tanulhatósága szempontjából
Valaki esetleg tudna-e nekem abban segíteni, hogy mennyi értelme van annak a kijelentésnek, amit több nyelvtanár ismerősöm is elejtett, és körübelül annyi volt az állítás, hogy vannak nyelvek, amelyek a hangkészlete úgymond "nem alkalmas" arra, hogy egy olyan (felnőtt) ember, aki csak ezt beszéli, megtanulja "normálisan" kiejteni más nyelvek hangjait, másoké pedig igen. Szóval van-e ennek tudományosan bármi alapja, kimutatható ilyesmi, esetleg vannak erre szakifejezések, akár nyelvek "sorrendje" ilyen szempontból, vagy még inkább nyelvek egymáshoz való viszonya (hangkészlet "átfedés", ilyesmi) ilyen szempontból meg van-e határozva? Van-e erre szakirodalom, szakkifejezések, egyáltalán ki lehet-e jelenteni olyat, hogy "egy franciának jóval nehezebb relatív normálisan megtanulni az angol/spanyol hangzókat mint egy magyarnak"? Elég zagyva kérdéshalmaz, de remélem, érthető... Az is érdekelne, hogy vannak-e (lehetnek-e egyáltalán) olyan kimutatások, hogy mennyire könnyű megtanulni különböző anyanyelvűeknek egy olyan hangot, ami nincs a nyelvükben. Számít-e ilyen szempontból, hogy mondjuk a magyar nyelv több hangot használ mint mondjuk a spanyol?
Nyitotta: keglor, 2012. 10. 11, 11:21
Vissza
Megjelenített tételek:
idiklat@gmail.com 2014. 02. 24, 17:33

A  legtöbb leírt ÉS kiejtett hanggal a magyar bír , ha a hasonlítás a legismertebb, leggyakrabban használt nyelvekhez vetjük. A magyar ráadásul írásban azért esélyesebb megmaradni érthetőnek az utókor számára, mert adott hangot adott jellel írja és nem változik- sem szóról szóra megtanulandó módon, sem leírt szabályok szerinti torzítások (mást ír, ugyanaz a betű környezettől függőn akár 9 féle kiejtést is jelent. Az angol, francia meg egyenesen most sem lenne érthető, ha a franciát beszélők lennének az egyetlen szöveget üzenők- hirtelen emberek eltűnését  követő új és pl. csak latint beszélő emberek esetén.

Mert nem is érzékeltethető az, hogyan ejtik ki a szövegeiket, annyi tuti, hogy nem hasonlít az írotthoz. Az angolt sem lenne könnyű- vagy inkább lehetetlen lenne- kimondani úgy írás szerint, hogy nincs angolt ismerő ember, aki szól: Az a-t pl. Éj-nek, ae-nek, a-nak, o-nak, e-nek torz- hátra-mélyrehúzott abszolút száj és torokhang az ejtése, igazán szavanként megtanulva megszokva tudja az angol is ezt jól ejteni- és csak egy betűről beszéltünk.

A magyar nem torzít.

A hangejtés főleg tájszó- távolkerülő emberek körülzárt csoportjában előjüvő egyedi szófűzásek, vagy épp idegen ajkúakkal érintkezés miatti torzulások módosítják állandóan a nyelvet. A francia is gyorsan változó, az orrhangon, előre- alsó fogakhoz hoz, szájpadhoszélen, középen homorított kényszernyelvállás a jellemző és a lágyszájpad közel olyan, mint búvárreflexes ellenhelyzetben- lógó lágyszájpad, ez tereli az orr felé a hangot, és ezért lesz orron-szájon turbékolónak nevezhető a nyelv- de az írása szerint ember nincs, aki ezt megfejthetné.

Az orosz "jeri" pl. szintén egy szokatlan hang, hátrahúzott nyelvvel egy orros i, ami kicsit ü-nek hallik és nem hangsúlyos.

De fontos, hogy ezek a hangalaki módosulások nem természetes őshangok, természetes , nem túlhúzott, nem orron engedett sem egyéb kényszerkiejtést jelentenek mindenkinek, valójában pl. levelezni a magyarnak lenne esélye hibátlan írása miatt. A szlávot pl. leírni nem nagy cucc, kmondani igen- 5-6 mássalhangzót tesznek egymás mellé, ami szinte kiejthetetlen- de új igazi hangot nem hoz a szláv, sokkal kevesebb hang és betű van itt is, mint a magyarban. Ö-t, ú-t, a-t és á-t, e_t és é-t o-t és ót, ü-t, ű-t nem ejtenek legtöbb nyelven- max. ezekből párat nyelvenként. A magyarnak nehezebb más nyelvet megtanulni, mint ny.-eu. népeinek az egymásét, de nem a hangok kiejtése miatt. (az orosz jeri nélkül, i-vel vagy ü-vel is megérti, ha egyébként odavaló orosz szót mondanak neki- max. tudja, hogy idegen. A magyar nem rokona a nyugati beszédnek, azok rokonai egymásnak- teljesen más szerkezettel.

Vissza
Megjelenített tételek:
Információ
X