nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Miért keverik egyre többen a "szezont a fazonnal"?
Manapság már teljesen elfogadottá kezd válni, hogy az ember nem értelmezi amit olvas és nem figyel oda arra amit mond. Miért van ez? Engem nagyon idegesít, hogy most már úgy tűnik, nem követelmény még a médiában se, hogy aki mások okulására, tájékoztatására törekszik, ő maga tudatlan, slendrián! És itt nem csak a szólások, közmondások pontatlan, és buta (ki)fordításaira gondolok! Milyen szó az, hogy közkedvűen?! Hogyan nézhet bárki közkedvűen maga elé??? Van ilyen szó? Vagy a Tisztelt Cikkíró úgy érezte, neki nem elég se a közömbös, se az egykedvűen, neki valami új kell?! Nekem az ilyen "cikkek" azt sugallják, hogy immár nem fontos milyen szavakkal, csak írjunk, mondjunk valamit ami "üt", amitől újságírók, híresek, celebek leszünk. Mit lehet tenni ez ellen a nyelvi, helyesírási és intellektuális bukórepülés ellen?!
Nyitotta: Agica25, 2015. 08. 13, 14:09
Vissza
Megjelenített tételek:
Baintner 2015. 10. 10, 17:37

 

Tisztelt Szerkesztőség

 

Mondanivalóm két részből áll. Az elsőben a Nyest egy cikkével vitatkozom, a másodikban pedig az adott téma elsődleges szakirodalmi forrásaihoz térek vissza. Mindegyik témában outsider vagyok.

A Fórumra való átmásoláskor sajnos a formátum helyenként megváltozott. Az írásokat valójában nem "fórumozásra" szánom, hanem közlésre, amennyiben nem tetszenek nagyon utálni az írásomat.             Tisztelettel Baintner Károly

 

A BBC egyik adása a baszkokkal foglalkozott, az Interneten is olvasható:

Ancient DNA cracks puzzle of Basque origins BBC, Science and Environment, 2015. szept. 7.

A Nyest erre nagyon gyorsan, már másnap reagált:

Fejes László: Kicsit túltolja a baszk nyelv különlegességét a BBC

 

A BBC is tévedhet, amint azt a fenti cím sugallja. A Nyest cikkéből aztán megtudtam, hogy a baszk nyelvet a baszkok többsége (már?) nem is beszéli, hogy a baszk nyelv nem egységes, és hogy ha a világtörténelem egészen másképp alakult volna, akkor a baszk nyelv akár világnyelvvé is válhatott volna. (Mindezt a magyar nyelvről is elmondhattuk volna.) Az azért mégis csak tény, hogy „a baszk a környező nyelvektől eltérő eredetű, továbbá rokontalan nyelv.” Mindezek alapján mindenki eldöntheti a maga számára, hogy a baszk nyelvet „különlegesnek” tekinti-e vagy sem. Ezzel nincs is különösebb probléma.

A továbbiakban a cikk érintőlegesen a genetikával is foglalkozik. Ismeretes, hogy az emberiség génállománya azonos, eltekintve az immunitással kapcsolatos néhány kivételtől. Az emberiség genetikai diverzitását egyrészt az egyforma géneken belüli apró eltérések okozzák, másrészt a gének szabályozásáért felelős genetikai elemek különbségei. Ha stratégiailag fontos helyen fordul elő apró változás (pontmutáció), az a hordozója számára nagyon fontos lehet, akár pozitív, akár negatív értelemben. A könnyebb érthetőség kedvéért azonban maradjunk a „gének” kifejezésnél.

A Nyest ezután a BBC cikkéről ezt írja: „Közismert tény, hogy a nyelv és a génállomány között semmilyen összefüggés nincs, ennek ellenére a genetikai kutatás eredményeit ismertető cikkben többször hivatkoznak a baszk nyelvre.” Továbbá: „Annak tehát, hogy a baszk a környező nyelvektől eltérő eredetű, továbbá rokontalan nyelv, ezúttal sincs sok köze a beszélőinek génállományához.” Fejes Lászlónak igaza van: eddig még nem sikerült megtalálni sem a magyar nyelv, sem a baszk nyelv génjét, meg sem próbálták keresni. Viszont van egy sokkal áttételesebb kapcsolat a gének és a nyelv között.

A Déli pályaudvarról egy vonaljeggyel levonatozhatunk Gyékényesig, ahol találkozhatunk a migránsokkal/menekültekkel (a nem-kívánt kifejezés törölhető). Jön egy szír csapat, hozzák a génjeiket, de hozzák az arab nyelvet, az okos-telefont, a női fejkendőt és a hamuba sült pogácsát is. Ezek egyikét sem a gének kódolják, ui. migráció és izoláció esetén is előfordulnak párhuzamos jelenségek. Mindegyik változik a migráció során és utána is: Történhet egy kereszteződés, elveszhet a telefon, megeszik a pogácsát, a következő generáció pedig esetleg már rosszul beszél arabul. Ha „közismert tény, hogy a nyelv és a génállomány között semmilyen összefüggés nincs” – miért kellett volna a BBC-nek ezt újra elmagyaráznia?

A gének és a baszk nyelv közös tárgyalása nagyon is indokolt volt, és a BBC cikk nagyon pontosan adta vissza a primer irodalomban közölt nagyon fontos eredményeket. „Kár keverni a szezont a fazonnal.” A saját változatomat lentebb mellékelem.

 

Az indoeurópaiak szétvándorlása

 

Baintner K.

 

Az indoeurópai a legkiterjedtebb nyelvcsalád, legalább 300 nyelv tartozik ide. Az indoeurópaiak már az Ókorban elterjedtek az Atlanti Óceántól Ceylonig (néhány megszakítással), az Újkorban pedig Földünk minden táján megjelentek. A magyarság ősei több ezer éven át kapcsolatban voltak az indoeurópaiakkal, miközben mindegyik nép etnikai keveredésen, kulturális fejlődésen és nyelvi változásokon esett át.

Az indoeurópai alapnyelvet (más szóval a proto-indoeurópai nyelvet, PIE) minden más ősnyelvnél pontosabban sikerült rekonstruálni a régi írásos források, a jelenleg élő nyelvek és a kölcsönszavak alapján. A PIE nyilván sohasem volt egységes nyelv, a szétvándorlás során pedig a dialektusok önálló nyelvekké alakultak. Legelőször a mára már kihalt anatóliai (kisázsiai) nyelvek különültek el (pl. a hettita nyelv), továbbá a mára szintén kihalt tochárok (tokárok) nyelve, akik keleti irányban egész a Sárga folyóig hatoltak és főként a Tárim medencében telepedtek le. Az indoeurópai nyelveket aszerint különítjük két csoportra, hogy a 'száz' számnevet a centum vagy a szatem különböző változataival jelölik-e meg. A centum-nyelvek főként nyugatiak: itáliai, hellén, kelta, germán, de ide sorolják a tokárt és az anatóliai nyelveket is. A szatem-nyelvek közé tartozik a szláv, a balti, az albán, az örmény és az indoiráni (ezen belül a dárd, az iráni és az indiai, kivéve a dél-indiai dravida nyelveket).

Napjaink klíma-változását elsősorban az emberi tevékenység okozza, régebben pedig a Föld tengelyének dőlési ciklusai. Az utolsó jégkorszak 11-12 ezer évvel ezelőtt ért véget, bár kisebb lehűlési periódusok később is előfordultak. A felmelegedés nemcsak a növényekre és állatokra volt hatással, hanem ekkor kezdődött el az emberi társadalomnak az a mélyreható változása is, amitfalusi forradalomnak nevezünk.

Az emberi civilizáció kialakulásában a Közel-Kelet járt élen Az Eurázsiai hegylánc és az Arab sivatag közötti sávot nevezzük „termékeny félholdnak”. Az ezt határoló hegyes-dombos vidéken kezdődött el a vadon élő növények termesztése és nemesítése, a kérődző állataink őseinek háziasítása, a réz és bronzeszközök elkészítése. A változások súlypontja nagyon hamar áttevődött a nagy folyók melletti síkságokra. A népesség letelepedett, élelmiszert termelt, számuk pedig az előzőnek öt-tízszeresére nőtt.

A civilizációs vívmányok (eszközök és technológiák) fokozatosan átkerültek az egyik népről a másikra („kulturális diffúzió”). Ugyanakkor azonban a „fejlettebb” népek egyes csoportjai elindultak túlnépesedett hazájukból új hazát keresni („migráció”), magukkal víve az innovációkat.

A jégkorszakban Európa legnagyobb részét jég borította, ami később fokozatosan visszahúzódott, életteret biztosítva a halász/vadász/gyűjtögető életmódot folytató nomádok számára. A földműves népesség először part-menti hajózással került Dél-Európába, főként férfiak. Később, 7-8000, más források szerint 8500-9000 évvel ezelőtt Anatólia (Kisázsia) felől földműves népesség nyomult végig Európán, egészen az Atlanti óceánig, kb. 1 km/év sebességgel. A egymástól genetikailag különböző északi és nyugati nomád népesség fokozatosan kipusztult. A termelő gazdálkodásra nem lehetett egykönnyen áttérni!

Nem tudjuk, hogy az első európai földművesek milyen nyelveket beszéltek. A 2010-es évek összehangolt nyelvészeti, régészeti, történeti, informatikai és genomikai kutatásai szerint az indoeurópaiak később érkeztek és más irányból.

A jégkorszakbeli Európában két nagyobb jégmentes terület, un. menedék (refugium) fordult elő, az egyik Hispánia és Dél-Franciaország, a másik a mai Ukrajna déli része. A jég visszahúzódása után az éghajlat egyre szárazabbá vált, és kialakult a Kárpátoktól Mandzsuriáig terjedően az eurázsiai sztyeppe övezet. Ennek nyugati, a Kárpátoktól Nyugat-Kazahsztánig terjedő részét nevezik Pontusi-Kaszpi sztyeppének, más szóval a Fekete tenger menti és a Kaszpi tenger melletti sztyeppének. Az egymást váltó sztyeppei népek neveit görög forrásokból ismerjük: kimmerek, szkíták (szittyák), szarmaták. Egy dolog biztosnak látszik, hogy a „kurgánok népe” vagy legalábbis azok többsége az indoeurópai alapnyelv változatait beszélte.

A sztyeppén csak a nagyobb folyók jelentettek természeti akadályokat, a Közel-Keletről átvett innovációk gyorsan el tudtak terjedni. A sztyeppei saját innovációk legfontosabbika a ló háziasítása volt 5500-6000 évvel ezelőtt. Ezzel összhangban a PIE keletkezését 5500-6500 évvel ezelőttre teszik. Mások úgy fogalmaznak, hogy 6500 évvel ezelőtt kezdődött el az indoeurópai szavak diverzifikálódása.

Lovunk őse a vadló (tarpán), de nem a mongol puszták vadlova (Przsevalszki ló), ez utóbbit ui. eltérő kromoszóma-száma is megkülönbözteti. A háziasítás a lovat és a gazdáját is megváltoztatta. A lovas-nomádok gyors helyváltoztatása és lovas íjász harcmodora előnyt biztosított számukra a szomszéd népekkel szemben. Emellett megjelent a szekér is, eleinte „sajtkerékkel”, később küllőssel. Az igás ökrök vontatta szekerek a népesség költözését könnyítették meg. Megfelelő hám (lószerszám) hiányában ekkor még nem tudtak lovakkal nagyobb terhet vontatni. A szőrös juhokban történt mutáció következtében megjelent a gyapjas juh, elősegítve a fonást, szövést és ruházkodást. A különböző eszközök alapanyagaként megjelent a réz és a bronz.

Ezek a változások nem egyszerre következtek be. Mindenesetre a mozgékony sztyeppei népek hosszú időn át fölényben voltak szomszédaikkal szemben, és egymást követő hullámokban szinte minden irányban migrációval egybekötött hódításokba kezdtek.

A pontusi-kaszpi sztyeppe kurgán-időszakának első periódusából kiásott Yamnaya kultúrát (pit grave culture, jamna = gödör) egy korai, indoeurópai pásztornép jelenlétével kötik össze. Ezek kb. 4500 évvel ezelőtt északi és nyugati irányban az erdős sztyepp és az erdő övezetébe nyomultak, a mai német-lengyel-orosz síkságra, és letelepedtek. Nyomaikat a zsinórdíszes kerámia (corded ware vagy battle ax) kultúra mutatja. Nyugat felé a korai európai farmerekkel találkoztak, de az újabb népesség csontmaradványai 75 %-ban Yamnaya eredetre utalnak. Innen az indoeurópaiak egész Európát elárasztották.

A szárdok (Szardinia őslakóinak leszármazottai) genetikailag a korai farmerek ősmaradványaihoz hasonlítanak. Az ibériai félszigeten sem volt teljes az indoeurópaiak genetikai hatása, sőt a baszkok meg is tudták őrizni genetikai és nyelvi izoláltságukat. A szárdoktól eltérően ők azonban valamelyest keveredtek a földművelők megjelenése előtti vadász-gyűjtögető népességgel is.

Az indoeurópai népek fent említett szétvándorlása után, kb. 4000 évvel ezelőtt kezdődően egy másik masszív vándorlás is bekövetkezett, mégpedig a Turáni síkságról (a mai Kazahsztán és szomszédai) déli irányban a Perzsa-öbölig, majd az afgán hegyeken átfolyva az Indiai szubkontinensre is. Az általuk „exportált” un. indoiráni nyelveket Kurdisztántól kezdve megtaláljuk egészen a burmai hegyekig, beszélőik viszont genetikailag (etnikailag) sokkal inkább a már korábban is ott élő népekre hasonlítanak.

 

Irodalom

 

1) Bramanti B etc (16 szerző): Genetic discontinuity between local hunter-gatherers and central Europe’s first farmers. Science, 326, 137-140, 2009.

2) Balter M: Ancient DNA says Europe’s first farmers came from afar. Science, 325, 1189, 2009.

3) Lawler A: Tracking the Med’s stone age sailors. Science, 330, 1472-3, 2010.

4) Lacan M etc (8 szerző): Ancient DNA reveals male diffusion through the Neolithic Mediterranean route. Proc. Natl. Acad. Sci. US, 108, 9788-91, 2011.

5) Warmuth V etc (12 szerző): Reconstructing the origin and spread of horse domestication in the Eurasian steppe. Proc. Natl. Acad. Sci. US, 109, 8202-6, 2012.

6) Lazaridis I etc (120 szerző): Ancient human genomes suggest three ancestral populations for present-day Europeans. Nature, 513, 409–413, 2014.

7) Gibbons A: Three-part ancestry for Europeans. Science, 345, 1106-7, 2014.

8) Anna Szécsényi-Nagy etc (28 szerző): Tracing the genetic origin of Europe's first farmers reveals insights into their social organization. Internet: bioRχiv, 2014. szept. 3.

9) Haak W etc (39 szerző): Massive migration from the steppe was a source for Indo-European languages in Europe. Nature (2015) doi:10.1038/nature14317.

10) Chang W, Cathcart C, Hall D, Garrett A: Ancestry-constrained phylogenetic analysis supports the Indo-European steppe hypothesis. Language, 91, 194-244, 2015.

11) Balter M, Gibbons A: Indo-European languages are tied to herders. Science, 347, 814-5, 2015.

12) Callaway E: Steppe migration rekindles debate on language origin. Nature News, 518, 284-5, 2015.

13) Balter M: Unusual ‘relic language’ comes from small group of farmers isolated for thousands of years. Science, Sept 7, 2015.

14) Günther T (19 szerző): Ancient genomes link early farmers from Atapuerca in Spain to modern-day Basques. PNAS, 112, 11917-22, 2015.

 

Vissza
Megjelenített tételek:
Információ
X