nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A "jog" szó eredete
A német, angol, latin, orosz nyelvekben ugyanaz, vagy hasonló alakja van a "jobb"(oldal), "jog", "igaz" jelentésű szavaknak. Ez látszólag nem magától értetődő logika, mégis a magyar nyelvben, sőt részben a finnben(?) is jelen van. Van-e rá magyarázat?
Nyitotta: pind, 2012. 11. 30, 14:18
Vissza
Megjelenített tételek:
Janika 2019. 10. 29, 11:26

A jobbkezességből ered. A jobb kezünk a jobb. A magyar jog szó pedig nyelvújításbeli. A korábbi latin juss (Justitia nevéből) levő szó helyett kerestek másikat, ezt már szándékosan más nyelvek mintájára a jó-ból képezték.

Odi 2019. 05. 22, 16:52

Tiszteletem!

Valószínűsíthető, hogy rossz topikot keresek fel kérdésemmel, de úgy látom van bejegyzés 2019-ben is ebben a topikban- azaz van élet, legalábbis remélem.

A vállalatra, jogi személyre milyen  vonatkozó névmás használható helyesen? Aki vagy ami, amely ?

idiklat@gmail.com 2019. 04. 30, 12:55

Jó     JóSáG     Jó-okos   Ezek lehettek eredetileg a gyökerek. Csak nem erről szól nálunk jó ideje, hanem hatalom-kiszolgálás, kettős mérce, a nagyoknak szabadságot, a kicsiknek kötelességeket, retorziókat, visszatartó erőt jelent többnyire a jog. Már nem Jó. Most Rog , párossog   RoSSZoK lenne.

Diczkó 2014. 08. 23, 17:22
De erre gondoltam, abban viszont elbizonytalanodtam, hogy eredetileg melyik a "jó-gar" és melyik a "bal-gar"? A képeken általában a jobb a "Baal", és a bal a "Jog" kar.
Most hogy is van ez? :-o

Úgy, hogy Themisz bal kezes volt, Justitia pedig már jobb.

Válasz erre: baloch, 2014. 08. 23, 15:29
baloch 2014. 08. 23, 15:29
Ez is a mérleg két serpenyője, mint a jobb kézben a jog-ar, a bal kézben a kard (béke/háború stb).
Nem erre gondoltál?http://hu.123rf.com/photo_12584255_justice-(g%C3%B6r%C3%B6g:-themis,-latin:-justitia)-bek%C3%B6t%C3%B6tt-szemmel-a-m%C3%A9rleg-%C3%A9s-a-kard.-sz%C3%A9pia-t%C3%B3nus%C3%BA.html

De erre gondoltam, abban viszont elbizonytalanodtam, hogy eredetileg melyik a "jó-gar" és melyik a "bal-gar"? A képeken általában a jobb a "Baal", és a bal a "Jog" kar.

Most hogy is van ez? :-o

Válasz erre: Diczkó, 2014. 08. 21, 17:26
Diczkó 2014. 08. 21, 17:26
Ez is a mérleg két serpenyője, mint a jobb kézben a jog-ar, a bal kézben a kard (béke/háború stb).

Nem erre gondoltál?

http://hu.123rf.com/photo_12584255_justice-(g%C3%B6r%C3%B6g:-themis,-latin:-justitia)-bek%C3%B6t%C3%B6tt-szemmel-a-m%C3%A9rleg-%C3%A9s-a-kard.-sz%C3%A9pia-t%C3%B3nus%C3%BA.html

Válasz erre: baloch, 2014. 08. 11, 22:44
baloch 2014. 08. 21, 12:54
Miről akarsz meggyőzni? Előbb bemutatod, hogy a sumérban is névmási eredetű az 'igen' szó. Aztán azt bizonygatod, hogy nálunk a J volt előbb a GY-nél. Akkor a sumér G a GY után lett? Mert ha a J előtt volt, akkor a G-ből a J-hez átmenetnek egy közbülső GY-t kell feltételezni.Szókezdő GY- török ajkon mindig J-re változik. A többit nem értem. Mi az a jalka?

1. A J elsőségét Abaffy Erzsébet állítja, nem én.

2. Nem tudom, hogy a sumér nyelvben a gy hangot hogy jelölték, s ha volt ilyen, akkor azt az angol-sumér szójegyzék biztosan nem azonosítja.

3. A jalka szót szintén Abaffy Erzsébet említi a gyalog szavunk előzményeként.

Mindez talán olyasmi-féle csak részemről, hogy hangváltozási tendenciákat észlelhetünk, de más lehetőségeket kizáró hatású hangváltozásokat nem határozhatunk meg, megoldás-kapukat idő előtt nem szabad bezárni (a tudomány sem úgy csinálja, ha rendesen csinálja).

Válasz erre: Diczkó, 2014. 08. 20, 19:18
Diczkó 2014. 08. 20, 19:18

Abaffy Erzsébet affrikálódási példájában az "így" és "úgy" szavak egy régies alak több szakaszon át fejlődő mostani formája, és az "ily" (ilyen) szóból indítja (a jalka>gyalog is példája). Szerintem az előbbiek alapján kronológiailag lehetetlenség egy viszonylag új fejleményű szóból származtatni azt az "igen" stb szót, melyre már jóval korábbról is van példa.

Egy másik ellenérv: a török a "yaratan" szót jé-vel ejti, és nem gyé-vel. A te szabályod szerint a magyar "gyárt" (régiesen "járt") szóból származik a török "yaratan" (=gyárt), tehát a törökben visszafejlődött az eredeti alakra. Számomra ez nem hihető, de győzz meg az igazadról.

Miről akarsz meggyőzni? Előbb bemutatod, hogy a sumérban is névmási eredetű az 'igen' szó. Aztán azt bizonygatod, hogy nálunk a J volt előbb a GY-nél. Akkor a sumér G a GY után lett? Mert ha a J előtt volt, akkor a G-ből a J-hez átmenetnek egy közbülső GY-t kell feltételezni. 

Szókezdő GY- török ajkon mindig J-re változik. A többit nem értem. Mi az a jalka?

Válasz erre: baloch, 2014. 08. 11, 22:13
baloch 2014. 08. 11, 22:44

1. bal / 2. baj3. jobb / 4. jogangolLEFT ’1’ / BALE ’2’RIGHT ’3’ / LAW ’4’németLINK ’1’ / BALLEN, PECH ’2’RECHT ’3’ / ’4’(LEFT, LINK vö. LIFEG, LENG *sánta, féloldalas, kibillent mérleg)(RICHT, RECHT vö. RIDEG *egyenes, merev)Látható, hogy mérlegről van szó.

"Boaz stood on the left and Jachin ("founding", Tiberian Hebrew יָכִין Yāḵîn) stood on the right."

http://en.wikipedia.org/wiki/Boaz_and_Jachin

Az oszlopok nem óhéber eredetűek, csak a zsidó vallásúak átvették a korábbi kultúra egyes elemeit (ami önmagában nem baj).

A jákin szó a magyar jog/jobb megfelelője (ez a JOBB-oldali oszlop), a boaz szó pedig a magyar bal megfelelője (ez a BAL-oldali oszlop) is lehet.

A boáz szót írták így is: Βαλαζ (valaz), és "erő" jelentéssel bír.

jog/jobb -- Ják(in) 'teremt', 'felemel'

bal -- Βαλ(αζ)  'levág' 'legyőz'

Ez is a mérleg két serpenyője, mint a jobb kézben a jog-ar, a bal kézben a kard (béke/háború stb).

Válasz erre: Diczkó, 2013. 09. 30, 21:21
baloch 2014. 08. 11, 22:13

Úgy gondolom, nálunk a GY volt előbb a G-nél.ÍGY AZ > IGAZAZ ÚGY > HAZUG

Abaffy Erzsébet affrikálódási példájában az "így" és "úgy" szavak egy régies alak több szakaszon át fejlődő mostani formája, és az "ily" (ilyen) szóból indítja (a jalka>gyalog is példája). Szerintem az előbbiek alapján kronológiailag lehetetlenség egy viszonylag új fejleményű szóból származtatni azt az "igen" stb szót, melyre már jóval korábbról is van példa.

Egy másik ellenérv: a török a "yaratan" szót jé-vel ejti, és nem gyé-vel. A te szabályod szerint a magyar "gyárt" (régiesen "járt") szóból származik a török "yaratan" (=gyárt), tehát a törökben visszafejlődött az eredeti alakra. Számomra ez nem hihető, de győzz meg az igazadról.

Harmadik ellenérv: a gyógyul ige is eredetileg jé hanggal kezdődött, és 'javul' jelentéssel bírt (az volt az alapszó), itt is viszonylag új fejlemény a gy hang.

Válasz erre: Diczkó, 2014. 08. 10, 15:30
Diczkó 2014. 08. 10, 15:30

Úgy gondolom, nálunk a GY volt előbb a G-nél.

ÍGY AZ > IGAZ

AZ ÚGY > HAZUG

Erre is találsz óhéber példákat? Én azt mondom:

Holt nyelvek hangtanáról vagy jót, vagy semmit. :)

baloch 2014. 08. 04, 16:42
Szerintem nem sumer, hanem névmási eredetű:ÍGY-en > IGENilletve ellenkezőlegÚGY-an > UGYAN! 'dehogy'Lehet mérlegelni. (!)
Erre gondolsz?agin [THUS] (60x: Old Akkadian, Ur III, Old Babylonian, unknown) wr. a-gin7 "thus"azazagin (sumér) ~ ígyen (magyar) ?A mérlegeléshez (ÚGY-an > UGYAN! 'dehogy') ennél több kellene, ugyan-is van még mit latba vetni.A de-hogy a nem-nek úgy is lehet ellentettje, hogy egy párbeszédben ez jön ki: "Nem!" - "De!" - "Nem!" - "De!"Itt a "de" az 'igen'-nel egyenértékű szemantikailag, a tagadás ellentétes oldalán álló véleményt erősíti. Érdekes, hogy erre is találtam példát a sumérban:igen [BUT NO] (4x: Old Babylonian) wr. i3-ge-en; i3-ge4-en ""but no""igen (sumér) = deJelentésében nem egyezik meg teljesen a mi "igen" szavunkkal, de nem zárok ki valami értelmi áthúzódást, hiszen egyrészt a sumér "igen" a helyeslés-tagadás szavaihoz tartozik, másrészt azóta eltelt néhány ezer év.
Válasz erre: baloch, 2014. 08. 04, 16:41
baloch 2014. 08. 04, 16:41

Szerintem nem sumer, hanem névmási eredetű:ÍGY-en > IGENilletve ellenkezőlegÚGY-an > UGYAN! 'dehogy'Lehet mérlegelni. (!)

Erre gondolsz?

agin [THUS] (60x: Old Akkadian, Ur III, Old Babylonian, unknown) wr. a-gin7 "thus" 

azaz

agin (sumér) ~ ígyen (magyar) ?

A mérlegeléshez (ÚGY-an > UGYAN! 'dehogy') ennél több kellene, ugyan-is van még mit  latba vetni.

A de-hogy a nem-nek úgy is lehet ellentettje, hogy egy párbeszédben ez jön ki: "Nem!" - "De!" - "Nem!" - "De!"

Itt a "de" az 'igen'-nel egyenértékű szemantikailag, a tagadás ellentétes oldalán álló véleményt erősíti. Érdekes, hogy erre is találtam példát a sumérban:

igen [BUT NO] (4x: Old Babylonian) wr. i3-ge-en; i3-ge4-en ""but no""

igen (sumér) = de

Jelentésében nem egyezik meg teljesen a mi "igen" szavunkkal, de nem zárok ki valami értelmi áthúzódást, hiszen egyrészt a sumér "igen" a helyeslés-tagadás szavaihoz tartozik, másrészt azóta eltelt néhány ezer év.

Válasz erre: Diczkó, 2014. 07. 17, 13:32
Diczkó 2014. 07. 17, 13:32

Szerintem nem sumer, hanem névmási eredetű:

ÍGY-en > IGEN

illetve ellenkezőleg

ÚGY-an > UGYAN! 'dehogy'

Lehet mérlegelni. (!)

baloch 2014. 06. 30, 20:42
-Ha g=k..:
"IGEN" szavunknál egy jó példa.gin [ESTABLISH] (924x: ED IIIb, Old Akkadian, Lagash II, Ur III, Early Old Babylonian, Old Babylonian) wr. gin6; gi-na; gi-in; ge-en; gin "(to be) permanent; to confirm, establish (in legal contexts), verify; (to be) true; a quality designation; medium quality" Akk. kânu; kīnuforrás: http://psd.museum.upenn.edu/epsd/nepsd-frame.html
Tehát "igen" (magyar) ~ gin, geen (sumér) ,és ha G=K, akkor ~ ARÁMI:Syriac: ’ēn, héber kēnhttp://hu.wiktionary.org/wiki/igen
A többi nyelvben a wikiszótár nem adott hasonló alakú szót. Egy pont Krizsa Katalinnak a nyest.hu-val szemben.
Válasz erre: baloch, 2014. 06. 30, 20:37
baloch 2014. 06. 30, 20:37

-Ha g=k..:

"IGEN" szavunknál egy jó példa.

gin [ESTABLISH] (924x: ED IIIb, Old Akkadian, Lagash II, Ur III, Early Old Babylonian, Old Babylonian) wr. gin6; gi-na; gi-in; ge-en; gin "(to be) permanent; to confirm, establish (in legal contexts), verify; (to be) true; a quality designation; medium quality" Akk. kânu; kīnu

forrás: http://psd.museum.upenn.edu/epsd/nepsd-frame.html

Tehát "igen" (magyar) ~ gin, geen (sumér) ,

és ha G=K, akkor ~ ARÁMI:Syriac: ’ēn, héber kēn

http://hu.wiktionary.org/wiki/igen

A többi nyelvben a wikiszótár nem adott hasonló alakú szót. Egy pont Krizsa Katalinnak a nyest.hu-val szemben.

Válasz erre: mederi, 2014. 06. 28, 12:03
baloch 2014. 06. 30, 11:50

 "Halottak precedenséről jót, vagy semmit.":)

"- Ma avar koponyákat rugdostak szét a béresek. Azok voltak itt az ős földesurak. Csupa lovas földesúr.

Egy kicsit értetlenül nézett rám. Szemmel láthatólag nem volt elragadtatva az avar ősöktől. De ezt nem mondta ki, átterelte a dolgot vallásfilozófiai térre.

- Tudja, én azt tartom, amit az Isten a Föld alá szánt, legjobb azt ott hagyni. Nem igaz?

Kérdésre felelni illik. Ezt feleltem:

- Méltóságos uram, akkor a krumplit meg a répát mért méltóztatik fölszedetni? Hiszen az Úristen azt is a föld alá szánta. Nem igaz?

A méltóságos úr nem mondott véleményt, és azt hiszem, nagyon sietett a nevemet elfelejteni."

(Móra Ferenc: Igazlátók, részlet)

Válasz erre: mederi, 2014. 06. 28, 12:03
mederi 2014. 06. 28, 12:03

Uborka szezonban se unatkozzunk::))

-Ha g=k..:

 "Óké (a régieké), jóké!", ="jó döntés" (precedens alapú jogban..:) )

Vagyis: "Oké zsoké" (már megint egy szleng, ami találó, bár nem magyarul ."..),

másképpen: "Halottak precedenséről jót, vagy semmit.":)

 

baloch 2014. 06. 27, 11:03

Most látom csak...

Mivel a sumér szavakban nincs "j" hang, azt valami más helyettesítette. Ilyenformán talán nem eretnekség a sumér *UG (DUG) és a magyar *OG (JOG) szavakat úgy vélni, hogy ezek egymásnak megfelelnek, hiszen mind jelentésükben, mind hangalakjukban hasonlítanak.

Lehet, hogy elérkeztünk a "jog" szó eredetéhez? :-)

baloch 2014. 06. 26, 09:27

Találtam még egy lehetséges párhuzamot.1. A "jó" régi nyelvekben:dug [GOOD] (1613x: ED IIIa, ED IIIb, Old Akkadian, Lagash II, Ur III, Early Old Babylonian, Old Babylonian, unknown) wr. dug3; ze2-eb; du-uq "(to be) good; (to be) sweet; goodness, good (thing)" Akk. ţābu2. Ha nem a "jó" kézről, hanem a másikról akarunk beszélni, akkor az a "másik" kéz (hiszen csak kettő van belőle). A "másik" régi nyelvekben:balare [OTHER SIDE] (33x: Old Akkadian, Ur III, Old Babylonian) wr. bal-a-re "other side"bar [OUTSIDE] (2579x: ED IIIa, ED IIIb, Ebla, Old Akkadian, Lagash II, Ur III, Early Old Babylonian, Old Babylonian, unknown) wr. bar; ba-ra; bala; bur "outside, (other) side; behind; outer form, outer; fleece; outsider, strange; back, shoulder; liver; because of; to set aside; to cut open, slit, split" Akk. būdum; kabattu; kawûm; ahû; warkatu; qalāpu; salātu; šalāqu3. A fenti két pontból látható, hogy a hajdani sumér szavak, amit a "jó" és a "másik" kifejezésére használtak, hasonlítanak a magyar archaikus "jog" = jobb, és a másik = "bal" szavunkra.4. A "jó" szó mellett látjuk a sumér zeeb szót is. Ugye ráismerünk? SZÉPA JÓ (régen a jog a jó cselekedetek szabályairól szólt, nagyjából ma is) és a SZÉP szinonimák ott is, itt is.forrás: http://psd.museum.upenn.edu/epsd/nepsd-frame.html

Válasz erre: baloch, 2014. 06. 26, 09:25
baloch 2014. 06. 26, 09:25

Találtam még egy lehetséges párhuzamot.

1. A "jó"  régi nyelvekben:

dug [GOOD] (1613x: ED IIIa, ED IIIb, Old Akkadian, Lagash II, Ur III, Early Old Babylonian, Old Babylonian, unknown) wr. dug3; ze2-eb; du-uq "(to be) good; (to be) sweet; goodness, good (thing)" Akk. ţābu

2. Ha nem a "jó" kézről, hanem a másikról akarunk beszélni, akkor az a "másik" kéz (hiszen csak kettő van belőle). A "másik" régi nyelvekben:

balare [OTHER SIDE] (33x: Old Akkadian, Ur III, Old Babylonian) wr. bal-a-re "other side"

bar [OUTSIDE] (2579x: ED IIIa, ED IIIb, Ebla, Old Akkadian, Lagash II, Ur III, Early Old Babylonian, Old Babylonian, unknown) wr. bar; ba-ra; bala; bur "outside, (other) side; behind; outer form, outer; fleece; outsider, strange; back, shoulder; liver; because of; to set aside; to cut open, slit, split" Akk. būdum; kabattu; kawûm; ahû; warkatu; qalāpu; salātu; šalāqu

3. A fenti két pontból látható, hogy a hajdani sumér szavak, amit a "jó" és a "másik" kifejezésére használtak, hasonlítanak a magyar archaikus "jog" = jobb, és a másik = "bal" szavunkra.

4. A "jó" szó mellett látjuk a sumér zeeb szót is. Ugye ráismerünk? SZÉP

A JÓ (régen a jog a jó cselekedetek szabályairól szólt, nagyjából ma is) és a SZÉP szinonimák ott is, itt is.

forrás: http://psd.museum.upenn.edu/epsd/nepsd-frame.html

Diczkó 2013. 09. 30, 21:21

1. bal / 2. baj

3. jobb / 4. jog

 

angol

LEFT ’1’ / BALE ’2’

RIGHT ’3’ / LAW ’4’ 

 

német

LINK ’1’ / BALLEN, PECH ’2’

RECHT ’3’ / ’4’

 

(LEFT, LINK vö. LIFEG, LENG *sánta, féloldalas, kibillent mérleg)

(RICHT, RECHT vö. RIDEG *egyenes, merev)

 

Látható, hogy mérlegről van szó.

Diczkó 2013. 09. 25, 10:00

"A német, angol, latin, orosz nyelvekben ugyanaz, vagy hasonló alakja van a "jobb"(oldal), "jog", "igaz" jelentésű szavaknak. Ez látszólag nem magától értetődő logika, mégis a magyar nyelvben, sőt részben a finnben(?) is jelen van. Van-e rá magyarázat?"

Talán az igazság mérlege. A bal serpenyőbe kerül a panasz, a jobba a jóvátétel.

BAL, BAJ, FÉL --I-- JOBB, JOG, IGAZságtétel, EGÉSZ

Ezekre találhatsz párhuzamokat más nyelvekben is, pl. óangol LAGU - JOG ugyanaz.

/ennyit dióhéjban/

baloch 2013. 07. 16, 00:41

Elnézést, hogy nem a jogról szól, de a Müncheni kódexben belepillantás közben találtam egy érdekességet.

Akkoriban a "minden" szavunk még "menden" formában íratott. Ez igen hasonlít az alábbi kifejezésben szereplő szóra:

MÉDEN AGAN, ahol a méden = menden = minden.

Ha az agan szót az arány szavunknak vesszük, és annak szinonimája a mérték, akkor a MÉDEN AGAN = minden arány = mindent mértékkel

lehetséges következtetés: Az ógörög bölcsek is finnugorok voltak. (?)

http://lexikon.katolikus.hu/H/h%C3%A9t%20b%C3%B6lcs.html

baloch 2013. 07. 15, 23:58

Hog ha te iog zemed meggonosbeitand / tegedet ved ki őtet és vesd el tetölled mert iob teneked hog eluezien eg te tagid közzöl...

Es ha te iog kezed meggonosbaitand tegedet... iob teneked..."

http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt06010401/1_0_2_pg_201.html

Látható, hogy a "jobb" oldali testrész a Müncheni Kódex írója számára nem volt azonos a "jobb" = "előnyösebb" értelmű jelzővel, hiszen külön szavakat használt arra, amire mi ma már csak egy szót használunk, mely kétértelmű. A mai jobbkéz akkor még a jog keze volt, a balkéz pedig Baal keze volt (ha nem megy joggal, mennie kell fegyverrel).

Tudom, hogy a válaszom nem tökéletes, de talán segít másnak továbbgondolkozni.

Vissza
Megjelenített tételek:
Információ
X