A jobbkezességből ered. A jobb kezünk a jobb. A magyar jog szó pedig nyelvújításbeli. A korábbi latin juss (Justitia nevéből) levő szó helyett kerestek másikat, ezt már szándékosan más nyelvek mintájára a jó-ból képezték.

Tiszteletem!

Valószínűsíthető, hogy rossz topikot keresek fel kérdésemmel, de úgy látom van bejegyzés 2019-ben is ebben a topikban- azaz van élet, legalábbis remélem.

A vállalatra, jogi személyre milyen  vonatkozó névmás használható helyesen? Aki vagy ami, amely ?

Jó     JóSáG     Jó-okos   Ezek lehettek eredetileg a gyökerek. Csak nem erről szól nálunk jó ideje, hanem hatalom-kiszolgálás, kettős mérce, a nagyoknak szabadságot, a kicsiknek kötelességeket, retorziókat, visszatartó erőt jelent többnyire a jog. Már nem Jó. Most Rog , párossog   RoSSZoK lenne.

De erre gondoltam, abban viszont elbizonytalanodtam, hogy eredetileg melyik a "jó-gar" és melyik a "bal-gar"? A képeken általában a jobb a "Baal", és a bal a "Jog" kar.

Most hogy is van ez? :-o

Úgy, hogy Themisz bal kezes volt, Justitia pedig már jobb.

Ez is a mérleg két serpenyője, mint a jobb kézben a jog-ar, a bal kézben a kard (béke/háború stb).

Nem erre gondoltál?http://hu.123rf.com/photo_12584255_justice-(g%C3%B6r%C3%B6g:-themis,-latin:-justitia)-bek%C3%B6t%C3%B6tt-szemmel-a-m%C3%A9rleg-%C3%A9s-a-kard.-sz%C3%A9pia-t%C3%B3nus%C3%BA.html

De erre gondoltam, abban viszont elbizonytalanodtam, hogy eredetileg melyik a "jó-gar" és melyik a "bal-gar"? A képeken általában a jobb a "Baal", és a bal a "Jog" kar.

Most hogy is van ez? :-o

Ez is a mérleg két serpenyője, mint a jobb kézben a jog-ar, a bal kézben a kard (béke/háború stb).

Nem erre gondoltál?

http://hu.123rf.com/photo_12584255_justice-(g%C3%B6r%C3%B6g:-themis,-latin:-justitia)-bek%C3%B6t%C3%B6tt-szemmel-a-m%C3%A9rleg-%C3%A9s-a-kard.-sz%C3%A9pia-t%C3%B3nus%C3%BA.html

Miről akarsz meggyőzni? Előbb bemutatod, hogy a sumérban is névmási eredetű az 'igen' szó. Aztán azt bizonygatod, hogy nálunk a J volt előbb a GY-nél. Akkor a sumér G a GY után lett? Mert ha a J előtt volt, akkor a G-ből a J-hez átmenetnek egy közbülső GY-t kell feltételezni.Szókezdő GY- török ajkon mindig J-re változik. A többit nem értem. Mi az a jalka?

1. A J elsőségét Abaffy Erzsébet állítja, nem én.

2. Nem tudom, hogy a sumér nyelvben a gy hangot hogy jelölték, s ha volt ilyen, akkor azt az angol-sumér szójegyzék biztosan nem azonosítja.

3. A jalka szót szintén Abaffy Erzsébet említi a gyalog szavunk előzményeként.

Mindez talán olyasmi-féle csak részemről, hogy hangváltozási tendenciákat észlelhetünk, de más lehetőségeket kizáró hatású hangváltozásokat nem határozhatunk meg, megoldás-kapukat idő előtt nem szabad bezárni (a tudomány sem úgy csinálja, ha rendesen csinálja).

Abaffy Erzsébet affrikálódási példájában az "így" és "úgy" szavak egy régies alak több szakaszon át fejlődő mostani formája, és az "ily" (ilyen) szóból indítja (a jalka>gyalog is példája). Szerintem az előbbiek alapján kronológiailag lehetetlenség egy viszonylag új fejleményű szóból származtatni azt az "igen" stb szót, melyre már jóval korábbról is van példa.

Egy másik ellenérv: a török a "yaratan" szót jé-vel ejti, és nem gyé-vel. A te szabályod szerint a magyar "gyárt" (régiesen "járt") szóból származik a török "yaratan" (=gyárt), tehát a törökben visszafejlődött az eredeti alakra. Számomra ez nem hihető, de győzz meg az igazadról.

Miről akarsz meggyőzni? Előbb bemutatod, hogy a sumérban is névmási eredetű az 'igen' szó. Aztán azt bizonygatod, hogy nálunk a J volt előbb a GY-nél. Akkor a sumér G a GY után lett? Mert ha a J előtt volt, akkor a G-ből a J-hez átmenetnek egy közbülső GY-t kell feltételezni. 

Szókezdő GY- török ajkon mindig J-re változik. A többit nem értem. Mi az a jalka?

1. bal / 2. baj3. jobb / 4. jogangolLEFT ’1’ / BALE ’2’RIGHT ’3’ / LAW ’4’németLINK ’1’ / BALLEN, PECH ’2’RECHT ’3’ / ’4’(LEFT, LINK vö. LIFEG, LENG *sánta, féloldalas, kibillent mérleg)(RICHT, RECHT vö. RIDEG *egyenes, merev)Látható, hogy mérlegről van szó.

"Boaz stood on the left and Jachin ("founding", Tiberian Hebrew יָכִין Yāḵîn) stood on the right."

http://en.wikipedia.org/wiki/Boaz_and_Jachin

Az oszlopok nem óhéber eredetűek, csak a zsidó vallásúak átvették a korábbi kultúra egyes elemeit (ami önmagában nem baj).

A jákin szó a magyar jog/jobb megfelelője (ez a JOBB-oldali oszlop), a boaz szó pedig a magyar bal megfelelője (ez a BAL-oldali oszlop) is lehet.

A boáz szót írták így is: Βαλαζ (valaz), és "erő" jelentéssel bír.

jog/jobb -- Ják(in) 'teremt', 'felemel'

bal -- Βαλ(αζ)  'levág' 'legyőz'

Ez is a mérleg két serpenyője, mint a jobb kézben a jog-ar, a bal kézben a kard (béke/háború stb).

Úgy gondolom, nálunk a GY volt előbb a G-nél.ÍGY AZ > IGAZAZ ÚGY > HAZUG

Abaffy Erzsébet affrikálódási példájában az "így" és "úgy" szavak egy régies alak több szakaszon át fejlődő mostani formája, és az "ily" (ilyen) szóból indítja (a jalka>gyalog is példája). Szerintem az előbbiek alapján kronológiailag lehetetlenség egy viszonylag új fejleményű szóból származtatni azt az "igen" stb szót, melyre már jóval korábbról is van példa.

Egy másik ellenérv: a török a "yaratan" szót jé-vel ejti, és nem gyé-vel. A te szabályod szerint a magyar "gyárt" (régiesen "járt") szóból származik a török "yaratan" (=gyárt), tehát a törökben visszafejlődött az eredeti alakra. Számomra ez nem hihető, de győzz meg az igazadról.

Harmadik ellenérv: a gyógyul ige is eredetileg jé hanggal kezdődött, és 'javul' jelentéssel bírt (az volt az alapszó), itt is viszonylag új fejlemény a gy hang.

Úgy gondolom, nálunk a GY volt előbb a G-nél.

ÍGY AZ > IGAZ

AZ ÚGY > HAZUG

Erre is találsz óhéber példákat? Én azt mondom:

Holt nyelvek hangtanáról vagy jót, vagy semmit. :)

Szerintem nem sumer, hanem névmási eredetű:ÍGY-en > IGENilletve ellenkezőlegÚGY-an > UGYAN! 'dehogy'Lehet mérlegelni. (!)

Erre gondolsz?agin [THUS] (60x: Old Akkadian, Ur III, Old Babylonian, unknown) wr. a-gin7 "thus"azazagin (sumér) ~ ígyen (magyar) ?A mérlegeléshez (ÚGY-an > UGYAN! 'dehogy') ennél több kellene, ugyan-is van még mit latba vetni.A de-hogy a nem-nek úgy is lehet ellentettje, hogy egy párbeszédben ez jön ki: "Nem!" - "De!" - "Nem!" - "De!"Itt a "de" az 'igen'-nel egyenértékű szemantikailag, a tagadás ellentétes oldalán álló véleményt erősíti. Érdekes, hogy erre is találtam példát a sumérban:igen [BUT NO] (4x: Old Babylonian) wr. i3-ge-en; i3-ge4-en ""but no""igen (sumér) = deJelentésében nem egyezik meg teljesen a mi "igen" szavunkkal, de nem zárok ki valami értelmi áthúzódást, hiszen egyrészt a sumér "igen" a helyeslés-tagadás szavaihoz tartozik, másrészt azóta eltelt néhány ezer év.

Szerintem nem sumer, hanem névmási eredetű:ÍGY-en > IGENilletve ellenkezőlegÚGY-an > UGYAN! 'dehogy'Lehet mérlegelni. (!)

Erre gondolsz?

agin [THUS] (60x: Old Akkadian, Ur III, Old Babylonian, unknown) wr. a-gin7 "thus" 

azaz

agin (sumér) ~ ígyen (magyar) ?

A mérlegeléshez (ÚGY-an > UGYAN! 'dehogy') ennél több kellene, ugyan-is van még mit  latba vetni.

A de-hogy a nem-nek úgy is lehet ellentettje, hogy egy párbeszédben ez jön ki: "Nem!" - "De!" - "Nem!" - "De!"

Itt a "de" az 'igen'-nel egyenértékű szemantikailag, a tagadás ellentétes oldalán álló véleményt erősíti. Érdekes, hogy erre is találtam példát a sumérban:

igen [BUT NO] (4x: Old Babylonian) wr. i3-ge-en; i3-ge4-en ""but no""

igen (sumér) = de

Jelentésében nem egyezik meg teljesen a mi "igen" szavunkkal, de nem zárok ki valami értelmi áthúzódást, hiszen egyrészt a sumér "igen" a helyeslés-tagadás szavaihoz tartozik, másrészt azóta eltelt néhány ezer év.

Szerintem nem sumer, hanem névmási eredetű:

ÍGY-en > IGEN

illetve ellenkezőleg

ÚGY-an > UGYAN! 'dehogy'

Lehet mérlegelni. (!)

-Ha g=k..:

"IGEN" szavunknál egy jó példa.gin [ESTABLISH] (924x: ED IIIb, Old Akkadian, Lagash II, Ur III, Early Old Babylonian, Old Babylonian) wr. gin6; gi-na; gi-in; ge-en; gin "(to be) permanent; to confirm, establish (in legal contexts), verify; (to be) true; a quality designation; medium quality" Akk. kânu; kīnuforrás: http://psd.museum.upenn.edu/epsd/nepsd-frame.html

Tehát "igen" (magyar) ~ gin, geen (sumér) ,és ha G=K, akkor ~ ARÁMI:Syriac: ’ēn, héber kēnhttp://hu.wiktionary.org/wiki/igen

A többi nyelvben a wikiszótár nem adott hasonló alakú szót. Egy pont Krizsa Katalinnak a nyest.hu-val szemben.

-Ha g=k..:

"IGEN" szavunknál egy jó példa.

gin [ESTABLISH] (924x: ED IIIb, Old Akkadian, Lagash II, Ur III, Early Old Babylonian, Old Babylonian) wr. gin6; gi-na; gi-in; ge-en; gin "(to be) permanent; to confirm, establish (in legal contexts), verify; (to be) true; a quality designation; medium quality" Akk. kânu; kīnu

forrás: http://psd.museum.upenn.edu/epsd/nepsd-frame.html

Tehát "igen" (magyar) ~ gin, geen (sumér) ,

és ha G=K, akkor ~ ARÁMI:Syriac: ’ēn, héber kēn

http://hu.wiktionary.org/wiki/igen

A többi nyelvben a wikiszótár nem adott hasonló alakú szót. Egy pont Krizsa Katalinnak a nyest.hu-val szemben.

 "Halottak precedenséről jót, vagy semmit.":)

"- Ma avar koponyákat rugdostak szét a béresek. Azok voltak itt az ős földesurak. Csupa lovas földesúr.

Egy kicsit értetlenül nézett rám. Szemmel láthatólag nem volt elragadtatva az avar ősöktől. De ezt nem mondta ki, átterelte a dolgot vallásfilozófiai térre.

- Tudja, én azt tartom, amit az Isten a Föld alá szánt, legjobb azt ott hagyni. Nem igaz?

Kérdésre felelni illik. Ezt feleltem:

- Méltóságos uram, akkor a krumplit meg a répát mért méltóztatik fölszedetni? Hiszen az Úristen azt is a föld alá szánta. Nem igaz?

A méltóságos úr nem mondott véleményt, és azt hiszem, nagyon sietett a nevemet elfelejteni."

(Móra Ferenc: Igazlátók, részlet)

Uborka szezonban se unatkozzunk::))

-Ha g=k..:

 "Óké (a régieké), jóké!", ="jó döntés" (precedens alapú jogban..:) )

Vagyis: "Oké zsoké" (már megint egy szleng, ami találó, bár nem magyarul ."..),

másképpen: "Halottak precedenséről jót, vagy semmit.":)

Most látom csak...

Mivel a sumér szavakban nincs "j" hang, azt valami más helyettesítette. Ilyenformán talán nem eretnekség a sumér *UG (DUG) és a magyar *OG (JOG) szavakat úgy vélni, hogy ezek egymásnak megfelelnek, hiszen mind jelentésükben, mind hangalakjukban hasonlítanak.

Lehet, hogy elérkeztünk a "jog" szó eredetéhez? :-)

Találtam még egy lehetséges párhuzamot.1. A "jó" régi nyelvekben:dug [GOOD] (1613x: ED IIIa, ED IIIb, Old Akkadian, Lagash II, Ur III, Early Old Babylonian, Old Babylonian, unknown) wr. dug3; ze2-eb; du-uq "(to be) good; (to be) sweet; goodness, good (thing)" Akk. ţābu2. Ha nem a "jó" kézről, hanem a másikról akarunk beszélni, akkor az a "másik" kéz (hiszen csak kettő van belőle). A "másik" régi nyelvekben:balare [OTHER SIDE] (33x: Old Akkadian, Ur III, Old Babylonian) wr. bal-a-re "other side"bar [OUTSIDE] (2579x: ED IIIa, ED IIIb, Ebla, Old Akkadian, Lagash II, Ur III, Early Old Babylonian, Old Babylonian, unknown) wr. bar; ba-ra; bala; bur "outside, (other) side; behind; outer form, outer; fleece; outsider, strange; back, shoulder; liver; because of; to set aside; to cut open, slit, split" Akk. būdum; kabattu; kawûm; ahû; warkatu; qalāpu; salātu; šalāqu3. A fenti két pontból látható, hogy a hajdani sumér szavak, amit a "jó" és a "másik" kifejezésére használtak, hasonlítanak a magyar archaikus "jog" = jobb, és a másik = "bal" szavunkra.4. A "jó" szó mellett látjuk a sumér zeeb szót is. Ugye ráismerünk? SZÉPA JÓ (régen a jog a jó cselekedetek szabályairól szólt, nagyjából ma is) és a SZÉP szinonimák ott is, itt is.forrás: http://psd.museum.upenn.edu/epsd/nepsd-frame.html

Találtam még egy lehetséges párhuzamot.

1. A "jó"  régi nyelvekben:

dug [GOOD] (1613x: ED IIIa, ED IIIb, Old Akkadian, Lagash II, Ur III, Early Old Babylonian, Old Babylonian, unknown) wr. dug3; ze2-eb; du-uq "(to be) good; (to be) sweet; goodness, good (thing)" Akk. ţābu

2. Ha nem a "jó" kézről, hanem a másikról akarunk beszélni, akkor az a "másik" kéz (hiszen csak kettő van belőle). A "másik" régi nyelvekben:

balare [OTHER SIDE] (33x: Old Akkadian, Ur III, Old Babylonian) wr. bal-a-re "other side"

bar [OUTSIDE] (2579x: ED IIIa, ED IIIb, Ebla, Old Akkadian, Lagash II, Ur III, Early Old Babylonian, Old Babylonian, unknown) wr. bar; ba-ra; bala; bur "outside, (other) side; behind; outer form, outer; fleece; outsider, strange; back, shoulder; liver; because of; to set aside; to cut open, slit, split" Akk. būdum; kabattu; kawûm; ahû; warkatu; qalāpu; salātu; šalāqu

3. A fenti két pontból látható, hogy a hajdani sumér szavak, amit a "jó" és a "másik" kifejezésére használtak, hasonlítanak a magyar archaikus "jog" = jobb, és a másik = "bal" szavunkra.

4. A "jó" szó mellett látjuk a sumér zeeb szót is. Ugye ráismerünk? SZÉP

A JÓ (régen a jog a jó cselekedetek szabályairól szólt, nagyjából ma is) és a SZÉP szinonimák ott is, itt is.

forrás: http://psd.museum.upenn.edu/epsd/nepsd-frame.html

1. bal / 2. baj

3. jobb / 4. jog

angol

LEFT ’1’ / BALE ’2’

RIGHT ’3’ / LAW ’4’ 

német

LINK ’1’ / BALLEN, PECH ’2’

RECHT ’3’ / ’4’

(LEFT, LINK vö. LIFEG, LENG *sánta, féloldalas, kibillent mérleg)

(RICHT, RECHT vö. RIDEG *egyenes, merev)

Látható, hogy mérlegről van szó.

"A német, angol, latin, orosz nyelvekben ugyanaz, vagy hasonló alakja van a "jobb"(oldal), "jog", "igaz" jelentésű szavaknak. Ez látszólag nem magától értetődő logika, mégis a magyar nyelvben, sőt részben a finnben(?) is jelen van. Van-e rá magyarázat?"

Talán az igazság mérlege. A bal serpenyőbe kerül a panasz, a jobba a jóvátétel.

BAL, BAJ, FÉL --I-- JOBB, JOG, IGAZságtétel, EGÉSZ

Ezekre találhatsz párhuzamokat más nyelvekben is, pl. óangol LAGU - JOG ugyanaz.

/ennyit dióhéjban/

Elnézést, hogy nem a jogról szól, de a Müncheni kódexben belepillantás közben találtam egy érdekességet.

Akkoriban a "minden" szavunk még "menden" formában íratott. Ez igen hasonlít az alábbi kifejezésben szereplő szóra:

MÉDEN AGAN, ahol a méden = menden = minden.

Ha az agan szót az arány szavunknak vesszük, és annak szinonimája a mérték, akkor a MÉDEN AGAN = minden arány = mindent mértékkel

lehetséges következtetés: Az ógörög bölcsek is finnugorok voltak. (?)

http://lexikon.katolikus.hu/H/h%C3%A9t%20b%C3%B6lcs.html

Hog ha te iog zemed meggonosbeitand / tegedet ved ki őtet és vesd el tetölled mert iob teneked hog eluezien eg te tagid közzöl...

Es ha te iog kezed meggonosbaitand tegedet... iob teneked..."

http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt06010401/1_0_2_pg_201.html

Látható, hogy a "jobb" oldali testrész a Müncheni Kódex írója számára nem volt azonos a "jobb" = "előnyösebb" értelmű jelzővel, hiszen külön szavakat használt arra, amire mi ma már csak egy szót használunk, mely kétértelmű. A mai jobbkéz akkor még a jog keze volt, a balkéz pedig Baal keze volt (ha nem megy joggal, mennie kell fegyverrel).

Tudom, hogy a válaszom nem tökéletes, de talán segít másnak továbbgondolkozni.