nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mennyire latin a román nyelv?
kundrath , 2014. január 21. 16:55

Gyors áttekintés a román nyelv latin örökségéről, példákkal.

A román nyelv a latinból származik, de vannak akiket ez nem nyugtat meg, és/vagy nem érik be ennyivel, esetleg egyszerűen nem hiszik el. Van viszont néhány kritérium, ami alapján a nyelvészek nyelvrokonságot meg szoktak állapítani, és amire érdemes lehet egy pillantást vetni, bár egyik sem az, hogy “hasonlít”. Valójában nem kell két nyelvnek külsőleg hasonlítani ahhoz, hogy rokonnyelvek legyenek. A svéd és a román rokonok, mert mindkettő indo-európai nyelv, mégis első ránézésre ebből jó eséllyel semmit sem fogunk látni.


 

“I begynnelsen skapade Gud himmel och jord.”

“La început, Dumnezeu a făcut cerurile şi pămîntul.”

“Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.” (I. Mózes 1:1)


 

Ugye? Mélyebbre ásva persze egyértelmű, még a svéddel való rokonsága is, bár jelenleg nem ez a kérdés, hanem hogy mennyire latin. Most, hogy leszögeztük, hogy a svéd nem “hasonlít” a románra, és nagyvonalúan elfogadtuk, hogy mégis rokonok, nyugodtan feltehetjük, hogy a románnak legalább ennyire hasonlítania kellene a latinra, mint amennyire svédre, azaz legalább ennyire latinnak kell lennie, mint amennyire indo-európai. Az igazság viszont az, hogy sokkal jobban latinnak kell lennie, mivel a román - mint mondtuk - nem távoli rokona a latinnak, hanem közvetlen leszármazottja, míg a svédnek se felmenője se utódja, csak valahol a távoli múltban kellett legyen közös ősük.

Ami a kritériumokat illeti, most csak hármat fogunk érinteni, mert ez a három illusztrálható a legkönnyebben, és ez mégiscsak egy demonstráció lenne, és mint olyan, itt arra megy ki a játék, hogy a szóbanforgó nyelvek hasonlítsanak. Az első, ami jó a nyelvészeknek és bizonyos mértékig jó nekünk is, ha a hangok szabályosan megfelelnek egymásnak. Ezek a szabályos hangmegfelelések nem azt jelentik, hogy a hangok ugyanazok (bár olyan is lehet), hanem ha másak, akkor szabályosan, mindig ugyanúgy másak. Most az egyszerűség kedvéért fogadjuk el, hogy a hangok már csak ilyenek, és nézzünk valamit, ami a latinban és a románban ugyanúgy van.

Itt van pl. a román vulpe < lat vulpes “róka”. Ugye hasonlít? Örvendetes. Egy fecske nem csinál nyarat, de van ilyenből még egy nagy halom, csak hogy néhány szebbet említsek (latin > román szavak szóalakok):

luna > lună “hold”, rege > rege “király”, focu > foc “tűz”, vinu > vin “bor”, formica > furnică “hangya”, pisce > pește “hal”, videt > vede “lát”, credit > crede “hisz”, még tényleg nagyon sok van.

Mennyi? Egy nemrég végzett nyelvészeti kutatás szerint, a román szavak 20%-a közvetlenül a latinból örökölt (89-ben még 30,29%-ról beszéltek). Ez azonban nem jelenti azt, hogy a román szavaknak csak az ⅕-e latin eredetű, mert további 43% más neo-latin nyelvekből való kölcsönzés (38,40% a franciából), aminek nagy része szintén a latinra vezethező vissza. Ennek köszönhetően a román anyanyelvűek elég könnyen el tudnak sajátítani valamilyen másik neo-latin nyelvet.

A románhoz a legközelebb az olasz áll. Az ethnologue szerint a két nyelv szókészletbeli hasonlósága 77%-os. Ez nyilván szövegtől függően lehet több vagy kevesebb. Például a fenti Bibliaidézet fordítása olaszra nem sok közös szót vonultat fel:


 

“Nel principio Iddio creò i cieli e la terra.”

(Italian Riveduta Bibbia, 1927)


 

Tulajdonképpen csak a latin deus (> rom. -zeo, olasz -dio) és caelu (> rom. cer, olasz cielo “ég”) azonosítható be elsőre, de a román segítségével megfejthető majdnem mind (nel = in “-ban/ben” + il névelő (<lat. ille), vö în, el; principioprincipal (<fr) “fő”, “első”; rom. crea “teremt”; terrateren (<fr terrain) “terep”, “talaj”). De máskor sokkal szembetűnőbb a párhuzam (rom. fent):


 

Pot să recunosc un vin bun!

Posso riconoscere un buon vino!

Fel tudok ismerni egy jó bort!


 

A második kritérium szerint fontos figyelembe venni még, hogy a nyelv történetének mely rétegéből származnak az összehasonlított szavak. Kétségtelen a párhuzam a rom. carte de credit és az olasz carta di credito “bankkártya” kifejezések között, de a nyelvrokonságról nem sokat árul el (vö. kirgiz kredit kartocska). Az alapszókincs szavai már annál inkább. Ilyenek például a természetben előforduló dolgok (nap, hold, csillagok, stb.), testrészek (fej, kéz, szív, stb.), ásványok (kő, arany, ezüst, stb.), névmások (én, te, ő, stb.), egyszerű számok (egy, kettő, tíz, stb.), és az ehhez hasonlók nevei.

A teljesség igénye nélkül néhány példa (román < latin): soare < sol “nap”, stea < stella “csillag”, cap < caput “fej”, piatra < petra “kő”, argint < argentum “ezüst”, eu < ego “én”, tu < tu “te”, mie < mihi “nekem”, un < unus “egy”, zece < decem “tíz”.

Ezeken is megfigyelhető néhány szabályos hangváltozás: pl. két magánhangzó között a latin l-ből r lesz a románban (quale “amely” > care), de vannak összetettebbek is, mint hogy /kt/ hangkapcsolatból /pt/ lesz (pl. octo “nyolc” > opt vö olasz otto), /gn/-ből /mn/ (pl. signu “jel” > semn vö ol. segno), /kw/-ből /p/ (pl. quattuor “négy” > patru). Ezekből túl sok van ahhoz, hogy jelen írás keretein belül mindet tárgyalni tudjuk. Egy részük megjelenik írásban is, más részük csak szóban, de előfordulásuk túl nagy ahhoz, hogy a megfeleltetések első ránézésre triviálisak legyenek. Viszont egy románul akár csak folyékonyan beszélő ember, egy kis igyekezettel viszonylag jól meg tudja értetni magát mind írásban, mint beszédben egy olasszal. Ez pedig azért van így, mert nem csak hangok és szavak feleltethetőek meg egymásnak, hanem maguk a nyelvtani szabályok is. Ez immár a második kritérium, amivel foglalkozunk, és ami a nyelvrokonság szempontjából sokkal többet elárul, mint a szavak, hiszen a nyelvtan akkor is tanúskodna a rokonság mellett, ha minden szót lecserélnének a nyelvben.

Itt van például a fenti svéd Biblia idézet. Bár egy szó sem egyezik benne a román fordítás szövegével, mégis elárul dolgokat a két nyelv kapcsolatáról:


 

“I begynnelsen skapade Gud himmel och jord.”


 

- elöljárószavak használata (i vö rom. în)

- szóképzés (begynna “kezdeni” ige + else képző vö rom. a birui “győzni” + ință = biruință “győzelem”)

- a névelő viselkedése (határozott a szó végéhez kapcsolódik -n vs rom. -ul)

- esetek használata (begynnelsen nominativ, begynnelsens genitiv, vö rom. cerurile és cerurilor)

- a szórend itt majdnem teljesen megegyezik

- a múltidőt kifejező alak képzése hasonló (jellemző magánhangzó a svédben d (supinum t), román t; skapade, skapat vs rom. făcut)

- felsorolás kötőszóval (och “és”, román și)

Csak pár dolog, amit ebben az egy mondatban meg lehet figyelni, és utalhat nyelvi genetikai rokonságra. Ezek közül persze nem mindegyik jele a két nyelv rokonságának, de nem is egy mondat alapján szokták eldönteni, és nem is ez volt a célunk vele, hanem annak bemutatása, hogy a puszta szavakon kívül mi másnak lehet még jelentősége az azonosításban.


 

A románban valójában sok ilyen nyelvtani sajátosság hozható összefüggésbe a latinnal. Például a románban még megtalálható a három külön nem (hímnem, nőnem, semlegesnem), a névelők latin mutatónévmásokból és számnevekből származnak, a főnevek esetei, a többesszám jelei (-i, -e, -uri) szintén latin eredetűek benne, a névmások, határozószók, kötőszók és elöljárószók latin eredetűek, a teljes igeragozás, a kifejezések és mondatok szerkezete mind a nekik megfelelő latin kategóriákból fejlődtek ki.


 

Mindezek részletes bemutatása, és összehasonlítása egyenként is oldalakat töltene meg. Ehelyett inkább nézzük meg mit láthatunk ezek közül a fenti román biblia idézetben a latin nyelvű eredetijével összehasonlítva: http://www.nyest.hu/blog/linguaholic/mennyire-latin-a-roman-nyelv-folytatas.

Címkék: indo-európai, latin
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X