nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Az Árpád, Szeged és Parád nevek jelentése
mederi , 2013. április 21. 22:14
Valahol azt olvastam, hogy az Árpád név jelentése „árpácska”.  E szerint  Szeged szegecskét jelentene, Parád neve pedig parányi, picurka volna...A valóság szerintem az, hogy a szó végi „d” hang, ma is bizonyos fokig felszólító, eredményre  serkentő jelentéssel bír egyrészt, másrészt birtoklásra utal (pl. „fog(ja)d!”/”fogad(at)”)  A „d” hang az igék végén, egy feladat „határozottá” tételére irányul, ellentétben a „j”-s felszólítással,  mely általános érvényű.Pl. „Fog-j valamit meg!” (általános tárgyas)/ Fog-d meg (valamivel)!”, „Fog-d meg (azt (azzal))!” „Lep-j meg valamivel! (ált. tárgy)/ „Lep-d meg valamivel”, „Lep-d meg egy könyvvel!”Azt szokták mondani, hogy ha valamit nem tudunk „kézzel foghatóan” bizonyítani, akkor a legkézenfekvőbb lehetőséget érdemes elfogadni.Meggyőződésem,  hogy a kicsinyítő képzőnek gondolt szóvégi „d” hang eredményige végződése, mely jelzős szerkezetekben melléknévi jelentőséggel bír. Ha felteszem, hogy a fent említett főnevek szótöve eredetileg ige volt, minden a helyére kerül.Mik is ezek a szótövek?!a./ ÁrpádVéleményem szerint összetett szóról van szó (ár-pád), ahol a második szótőre érdemes figyelni.„pászt/ pád(t)” késztetés-eredmény pár szótöve nagy valószínűséggel a „fa”/"pá" szóból ered. Az „-szt/-d(t)” végződések pedig ma is jelentős számban megtalálhatók nyelvünkben késztetés-eredmény kapcsolatot teremtve a létrejött szavak között. Példák:     er: Az „ér a levegő” szinte „lefordítja” ezt a szavunkat „ősire”.. Franciául az "er" nyílt e-vel ma is levegőt is jelent.), ereszt/ ered(t)fa:Az ősi tűzgyújtási módra utalhat..for-(o)-g:   forraszt/ forrad(t), só:A só (rá)szórva kiszárít más kifejezéssel "sorvaszt"..s(z)or-va:   sor-vaszt/ sor-vad(t), él:A franciához hasonlóan a "h" hangot ha nem mindig ejtik ki, "hél" értelemben, "Nap" jelentéssel az élesztés jogos "késztetés".    él-e-szt/ él-e-d(t)..  A fenti meggondolással úgy vélem, igazán alkalmas, férfias magyarázattal szolgálhatunk honfoglaló vezérünk, Árpád nevére gondolva.A név jelentése illeszkedik az elvégzendő feladathoz, ami Árpádra várt, hogy a népáradatot, amellyel ide érkeztek, és akikkel  az avarok  és hunok „maradékai” valószínűleg rokonok voltak, összepasszítsa, eggyé "gyúrja". Mindez a vérszerződéssel vette kezdetét a hét törzs szövetségre lépésével, de azután véleményem szerint még hátra volt a napi problémák megoldása, a „maradékokkal” történő valódi egyesítés. Nem kis feladat várt Árpádra, amihez az „árpácska” elnevezés úgy vélem, teljesen méltatlan lett volna..Az „ár-(p)ászt/ ár-(p)ád(t)” (azonos:növeszt/nö(ve)dt) ellentéte az „a-paszt/ a-pad(t)”, ma is élő kifejezések. Az „árpatt” (teljes hasonulás) hosszú mássalhangzója rövidülése után magával hozta az előtte lévő magánhangzó hosszúvá válását az idők folyamán (pl. hasonlók: „szöllő (fonetikusan gyakori)/ szőlő”, „ferditt (fonetikusan)/ ferdít”, stb.)  b./ SzegedÚgy gondolom, fallal körülvett, körbe „szegett” (szeged(t), szöged(t)) város volt, innét kapta a nevét. Mára már csak a ruhát szegjük be, hajtjuk vissza, hogy ne foszoljon, mert a nyelv változik..c./ ParádÚgy vélem, állandó („pa-ra”), parti („pa-rál-ia” görögül „tenger part”) , párás települést, részt (part(-i-um)) jelent, a „paraszt/ parad(t)” késztetéspár mentén gondolkodva, ami a hőforrásos környezetet ismerve, teljesen helyénvaló magyarázatnak látszik. A fás („pá”-s) környezet többnyire párás is.. A fák és a víz, a  meleg hőforrásokról  nem is beszélve, a jégkor emberének biztos menedéket jelentettek, alkalmas volt a terület állandó lakhely „r(e)á-l-is” kialakítására. A „paraszt” szavunk ma főnév ugyan, de valamikor késztetésige lehetett, és azt jelentette, „állandó letelepedésre késztet” a kellemesen meleg partvidék. Az „árpádt/ árpádd/ árpád”-hoz hasonló átalakulás Parád esetében is végbe ment, „paradt/ paradd/ parád”, ahogy minden hasonló teljeshasonulásos, majd hosszú mássalhangzó-rövidüléses szavunk esetében.2013. 04.Szatmári Sándorné
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
8 Diczkó 2017. január 4. 20:28

"Parád és Parajd nevének állítólag semmi köze egymáshoz.

Parajd sóbányájáról híres. Nem-e volt Parádon is éppen sóbánya?"

- Parajdon sóbánya, Parádon timsóbánya volt, a névhasonlóság tehát nem véletlen.

7 mederi 2016. július 4. 18:33

@B_Zoltán:

"szegedelem, szegedelmesség = vénség" ez nagyon érdekes, hiszen a "segedelem" (segítség) ha az sz=s, valóban kapcsolatos a "vénséggel"..:)

Ezt tovább gondolva..

Hasonló a "vész"--->"veszedelem" mint a

"szeg" (körül határol", "beszeg"-->"lezár", mint a szoknya szélét szokták)--->s(z)egedelem (ha az "sz=s")..

-A "fákkal szegett, "szegött" (szögediesen) út széle" példából nekem úgy tűnik, hogy talán a

"*szögeszt"/"*szöged(t)" "késztetés-eredmény pár valaha létezhetett, és a jelentése:

"arra kész, hogy körül határolják, "beszegjék", / "körül határolt, (pl. sánccal) "beszegett" (talán mint pl. "S(z)egesvár") ..

6 B_Zoltán 2016. június 9. 14:55

A Szeged etimológiájához:

A schlagli szójegyzék az 1420-as évekből a következőket tartalmazza:

latin: decrepitus, magyar: meg zegecleth, kiejtés: megszegeklett

Lábjegyzetben kiegészítés: szegedelem, szegedelmesség = vénség

-----

Érdemes elgondolkodni továbbá, hogy létezik egy "szegede" változat is pl. : "Gyere velem Szegedébe". Ha ez ómagyar eredetű maradvány, akkor valami okának kell lennie, miért a szó végi "e".

Első említése Szigedin, ami viszont leginkább egy "szigeten" alakhoz áll a legközelebb.

Szeg a régi magyar nyelvben nem a mai szeg-szög értelmű volt, hanem inkább a beszögellés, bevágás (pl. megszegni a kenyeret).

Amiben egészen biztosak lehetünk, hogy szögekhez semmi köze a névnek.

5 Diczkó 2014. július 17. 13:39

Parád és Parajd nevének állítólag semmi köze egymáshoz.

Parajd sóbányájáról híres. Nem-e volt Parádon is éppen sóbánya?

- persze teljesen véletlenül ...? - :)

4 baloch 2014. április 18. 09:39

Lehet az Árpád névre még egy etimológia.

A kilencszázas évekbeli királyi udvarunkban az egyik legkedveltebb hangszer volt (a mai "nyugaton" akkor még nem terjedt el annyira, mint nálunk), így egy kis szójátékkal akár HARPHAD-háznak is mondhatnánk az Árpád-házat. A Festetics kódexben a hárfát így is írták: "ARPA" . A hárfa olaszul ma is ARPA. Tudjuk azt is, hogy a nyugati típusú kereszténység elterjedése a Kárpát-medencében együtt járt egyes latinos/olaszos hangzású szavak elterjedtebbé válásával is, így nem lenne meglepő egy Jessze>Jéza>Géza etimológiai változat sem (Jézus olaszul Gesù).

3 baloch 2013. augusztus 15. 16:25

"A „paraszt” szavunk ma főnév ugyan, de valamikor késztetésige lehetett, és azt jelentette, „állandó letelepedésre késztet” a kellemesen meleg partvidék."

A "paraszt"-nak paratz-t ősi formája is lehet, hiszen a paratz (p-r-tz) azt jelenti: szántó, földműves, ekéző, stb., a -t pedig a többesszám jele. Érdekes, hogy az angolban ez (p-l-gh) formában van jelen.

2 mederi 2013. július 20. 07:52

Azt írtam, hogy:

"Meggyőződésem, hogy a kicsinyítő képzőnek gondolt szóvégi „d” hang eredményige végződése, mely jelzős szerkezetekben melléknévi jelentőséggel bír.", ami azért több szerintem mint termékeny bizonytalanság..:) Persze mindenki döntse el maga, mit tart meggyőző érvelésnek.

1 baloch 2013. július 17. 11:01

Mivel nem fogadhatjuk el automatikusan az "árpácska" szót Árpád személynevünk eredeteként, ezért elméleti szinten a "termékeny bizonytalanság" elvét figyelembe véve, szabadon kell gondolkodnunk.

A székely-magyar rovásrendszer szoros kapcsolatban van a föníciai rovással, tehát nem eretnekség, ha azon a területen az ugar (ugor? ungar?), azaz ugariti szókincs egyik szavát is megnézzük, mint lehetséges értelmet.

"Rider on the Clouds - rkb `rpt, rakab arpat or rakibu `arpati"

A kifejezés értelme: Felhőkön lovagló, Mennyei lovas, Égi lovas.

www.baal.com/baal/about/MajorDeitiesUgarit.shtml

A fenti kifejezésből az Arpat jelentése lehet a lovas. Ez történelmi-logikai szinten rendben is van, hiszen Árpád népe nem más volt, mint a lovasok népe.

Információ
X