nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Illa berek
mederi , 2013. július 3. 21:54
„Illa berek, nádak, erek..” Pontosan mit is jelent az idézett, mesebeli „varázs mondat”, ami így folytatódik: „.. hipp, hopp, ott legyek, ahol akarok!” ? A mesékben, ha el akarunk tűnni egy adott helyről, a környezetet, ahol éppen állunk, pontosan elsoroljuk, mert az feltétlenül szükséges, hogy a varázslatot pontosan hajtsuk végre. Nem áll módunkban az új hely körülírása, mert még mielőtt azt szóban megtennénk, már ott is termünk, gyorsabban mint a gondolat. Nem is rossz teljesítmény ha bele gondolunk, hogy „gondolati sebesség” még a mai szuper technikák korában sem lehetséges.. Visszatérve a címre, az „illa” szó úgy gondolom, az „illanj!” felszólítás rövidített alakja, mely fokozza a varázs hatást. A „berek” jelentése, „nádas liget”, amiről mellesleg eszembe jut egy régi településünk neve, és annak valószínű eredete. Kiskunlacháza azt hiszem mára már összeépült Pereggel, de gyermek koromban még gyakran emlegetették ezt a valamikori kis szomszéd falut a saját nevén. Jelentése nem gondolnám, hogy valamiféle „pergéssel, pergetéssel” volna kapcsolatba hozható. Sokkal inkább nádas ligettel, berekkel, mivel a Duna nincs is olyan messze ettől a környéktől.. A lakosság egy része sváb származású, ami alá támasztja a feltételezésemet, hogy a „berek” szó azonos a „pereg”-el. -Példa lehet a joggal feltételezhető névtorzulás eredetére a valamikor közismert vidám dalocska, melyben többek között a „b” hang „p”-re változott: „Puthápeszt, Puthápeszt, ott lákom én, A tejet imággya, tehén, meg én, A tehén lápa köszt fan ety kebel, Hotyha tej kell, hát ránkatni kell! Ábá hollári, hollári, hollári, hó, Hollári, hollári, hollári, hó!” Kedvesen élcelődő ének ez, mely a magyar nyelvet „svábosan” eltorzítva, a szó elején lévő „b” hang helyett „p”-t, a „g” helyett „k”-t mond. Látható a szövegből, hogy milyen egyéb hang változásokat „varázsolt” még a szerző a szövegbe, szerintem szükségtelen tovább sorolni.. Valóban találó volt a viccelődése, mert hasonlóan beszéltek akkoriban a sváb dédszülők és nagyszülők magyarul. A címben szereplő „nádak” nádast, az „erek” forrásokat, kis patakokat jelentenek, melyekből a „varázs mondóka” idején nagyon sok lehetett.
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
9 Diczkó 2013. október 9. 08:26

@baloch:

Az angol alak közelebb áll hozzá.

ILLU > *UILL (hangátvetés) > WELL

WELCOME 'Isten hozott'

Tényleg izgalmas! :)

8 baloch 2013. október 8. 19:55

Találtam egy érdekes szót a sumér nyelvben, mely vizes közegre utal! Izgalmas!

illu [WATER] (65x: Old Akkadian, Ur III, Old Babylonian) wr. illu "water; source, spring

forrás (azaz illu :-) ): psd.museum.upenn.edu/epsd/nepsd-frame.html

A német Quelle szóban is megtaláljuk ezt a hangalakot, hasonló jelentésben.

7 Diczkó 2013. szeptember 27. 17:32

@baloch:

"Érdekes, hogy az első hozzászólásomban említett Baal is egy termékenység-isten."

- Mi több, a BEREK jelentésére is remekül ráéreztél. "... a Bárák, Berekiás, Baruch, mely szintén áldott, szent értelemmel bír"

A legvalószínűbb megfejtés szerintem az, hogy az Illa berek' egy török nyelvű búcsúköszönés, a távozó fél részéről. Körülbelül annyit tesz: 'Isten áldjon!'.

6 Diczkó 2013. szeptember 27. 10:13

@baloch:

A nyelvek fogalomkészletei csak lazán fedik egymást, ezért ha egy idegen szót meg akarunk határozni, több szóval kell körbeírjuk. Az olyan szótárak tehát, ahol egy szónak rendre egy másik felel meg, pontatlanok.

"BEREKET (fn.)

áldás, szerencse, bőség, jólét; ~ versin! Áldjon meg az Isten!"

/Csáki Éva: Török-magyar szótár/

5 baloch 2013. szeptember 27. 09:34

A BEREKET jelentése a google fordító szerint "termékenység".

Az áldás és a termékenység jelentés nemhogy nem zárja ki egymást, hanem össze is tartozik (a magyar nyelvben mindenképpen, de ezek szerint a török nyelvben is), mert a termékeny, azaz terhes nőre azt mondjuk: áldott állapotban van.

Érdekes, hogy az első hozzászólásomban említett Baal is egy termékenység-isten.

4 Diczkó 2013. szeptember 25. 11:32

ILAH 'Isten' + BEREKET 'áldás'

Valami régi törökös köszönés lehet.

Rövidítve.

3 baloch 2013. szeptember 17. 11:16

Az ILLA szóra van még 1-2 etimológia, mely a berek szóhoz szemantikailag kötődik.

1. Az arab ila szó.

ʾIlāh (Arabic: إله‎; plural: آلهة ʾālihah) is an Arabic term meaning "deity".

forrás: en.wikipedia.org/wiki/Ilah

A fentiek alapján az "illa berek" jelentése: Szent liget. A berek szó önmagában is szent/áldott ligetet jelent (lásd Berettyó/Berek-jó/ folyónk nevének etimológiája), a "berek" eredeti jelentése a kifejezés kialakulásának idejére azonban valószínűleg elhomályosult, ezért kapott egy jelzőt, mely ugyanazt jelenti.

The root B-R-K meaning "blessing"

forrás: en.wikipedia.org/wiki/Baruch

2. Aztán az ILA szónak lehet egy kígyóra vonatkozó értelme is, mely a berekben, mint vizenyős területen előfordulhatott.

Iloncsuk – 1343: Ilunchuck ('kígyócska')

forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Kunok

2 mederi 2013. július 20. 08:40

@baloch

" úgy tűnik, hogy Bika-Él, más néven Toru-Ilu/TuarÚil a mi Turul szavunk gyökere!"

Szerintem a 'turul" párja "torol", mely az "ou" szétbomlásának eredménye.

A szótő a "tó(ú)" lehetett, mely úgy vélem, eredetileg a "tengerre" is vonatkozott.

Az "r" végződésű szócsoport, mely erre vonatkozik és megőrződött:

Tor (pl. halotti tor)/ tör/ tér/ tár/ túr/ tűr/ tar (kopasz), véletlenül ma is értelmes szavak magyarul (nem feltétlenül "magyar" eredetűek, annál is inkább, mert valószínűleg a szavak keletkezésének idején (akár 80- 100 ezer éve) egészen más összetételű nyelvek "éltek".

A szerintem kirajzolódó kép leginkább "cunamira" utal, amely hatalmas pusztítást és szenvedést okoz, és tengerhez köthető:

TOR-ony magas vízoszlop TARt a part felé , nem TŰR meg semmit maga köröl, mindent összeTÖR, a TERet vízTÁRrá teszi, össze-vissza TÚRja.

Mivel az okát valószínűleg nem ismerték az ilyen jellegű "özönvíznek" az emberek, nyilván isteni erők bosszújának gondolták a cunamit.

Annyit azért tapasztalhattak, hogy vulkánikus hegyek kitörése is kíséri a cunamit, ha az érintett partról éppen el lehetett látni a vulkánkitörésig..

A nyelvek kialakulásának" régmúlt ideje" nem mondható meg, "ködbe vész", így nem tartom szerencsésnek egyetlen mai, vagy akár tízezer évvel ezelőtti nyelvhez, vagy kultúrához sem kötni a magyarban beágyazódva megmaradt nyelvi "zárványokat".

Egyszerűen a toldalékoló nyelvek jellegzetessége, hogy alkalmasak "réteg lefejtésekre", így valamikori (szerencsés esetben ma is értelmes) szótövek "kibányászására.

A megtapasztalt szörnyűségek "magyarázatára" évezredek alatt ráépült kultúrák, hiedelmek, vallások, gazdag kavalkádja nagyon értékes az emberiség számára, de szerintem közvetlenül nem utal szótövekre.

1 baloch 2013. július 17. 11:31

Az alábbi kifejezés az Ilu szót az ugariti nép nyelvében az "Isten" értelemben használja. Az ugariti eposzokban (Baal és Anat) Bika-Él néven szerepel magyarul.

"Bull El / God - thôru ´ilu "

www.baal.com/baal/about/MajorDeitiesUgarit.shtml

gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Okor-kelet/Okori.es.keleti.irodalmak/i

A toruilu hasonlít "turul" szavunkra is. A turul szó a kelta nyelvben is fontos kifejezés, a sorssal kapcsolatos (sorsot meghatározó, sorsot eldöntő).

"A sólyom volt a keltáknál a "szakrális" királyság, (Had-) Isten jelképe > TUARÚIL< az "isteni, csodálatos." "

www.angelfire.com/realm3/hmult1/konyv2/keltmaaa.htm

Különös: a fentiek megdöbbentően összevágnak, és úgy tűnik, hogy Bika-Él, más néven Toru-Ilu/TuarÚil a mi Turul szavunk gyökere!

Ilona keresztnevünket is az Ila=Isten kifejezéshez kapcsolják (Ila-Ana). Lehet, hogy egy elfeledett (elfeledtetett) istenség-névről van szó az Illa szóban is? Én ezt tippelem!

Ezt támaszthatja alá, hogy a berek nemcsak hogy liget, hanem "szent liget", valamint ehhez hasonló kifejezés a Bárák, Berekiás, Baruch, mely szintén áldott, szent értelemmel bír, szintén a hajdani Ugarit környékén.

Információ
X