Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • Krizsa: Az ősnyelv még nem kényeskedett, hanem az igazat mondta: XKS váz: a héber akus = görbe, ik...
    2012. 05. 25, 09:30  Paraszti szó
  • Pesta: Fiatal lehet a kedves névrokonom, ha már a buzeráns -> buzi alakokkal sincs tisztában. ...
    2012. 05. 25, 09:26  Bugrisok és buzik
  • szigetva: „bogumilek”: ez bizony egy átlátszatlan [i].
    2012. 05. 25, 09:19  Bugrisok és buzik
  • Földönkívüli: És vajon a bolgár (~bulgár) szónak van valami köze a latin vulgus, vulgáris szócsaládhoz?
    2012. 05. 25, 08:21  Bugrisok és buzik
  • Krizsa: Sót egész hivatalos nyelvész kollektíva nevében. Na és? Egymást már meggyózték, Ezzel a fó...
    2012. 05. 25, 06:56  Paraszti szó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Hirdetési partnerünk

Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Miért jóllakott a jóllakott?

Az ember alapvető igényei közé tartozik, hogy legyen mit ennie és legyen hol laknia. De vajon ezt tükrözi-e a jól lakik és a jóllakik hasonlósága?

Fejes László | 2011. október 11.
| |  

Károly nevű olvasónk kérdezi:

Honnan származik a "jóllakott" szó? Tudtok neki segíteni? Nekem sajna fogalmam sincs és etimológiai szótáram sincs (ha abban benne van egyáltalán).

Nos, jó hír Károly számára, hogy az etimológiai szótárban, legalábbis a TESz. néven közismert A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában benne van, ha nem is a jóllakott, de a lakik1 címszó alatt. Azért lakik1, mert a lakik2 az a lakik, amelyik az ’állandó jelleggel valahol tartózkodik, tanyázik, otthonnal rendelke­zik’ jelentésű ige. (Ez egyébként finnugor eredetű, a lak ’lakóhely’ főnévvel függ össze, más finnugor nyelvekben főnévi alakban fordul elő.) A különböző számozás tehát arra utal, hogy az evéssel kapcsolatos lakik történetileg nincs kapcsolatban az otthonnal kapcsolatos lakikkal, hasonló hangalakjuk tulajdonképpen a véletlen eredménye.

Ez azonban csak egy lehetőség. A TESz. szerint sem zárható ki ugyanis, hogy a két jelentés mégis összefügg egymással, méghozzá úgy, hogy a hosszadalmas evés-iváshoz az ember letelepszik, hosszabb időt eltölt, valahol lakozik: így kapcsolódhat össze a valahol tartózkodás az evéssel. Ez a származtatás meglehetősen bizonytalan, de ha mégsem ez a kifejezés eredete, akkor a szó ismeretlen eredetű: korábbi ugor vagy török eredeztetései egyaránt tévesnek bizonyultak.

Mindenképpen a jóllakik, belakik szavakkal van összefüggésben a lagzi, a lakmározik és a lakodalom.


Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Krizsa 2012. április 20. 10:51

A magyar-héber LX gyökből (az x valamely magánhangzó):

jae = szép, arra illő - JÓ

Az LJ gyök alapján:

A héber jail = hatásos - JÓL

Az LK gyökből:

Az arám leká = nincs itt, a héber lakah = elvette,

lakuj = fogyatékos - LYUK,

lekiká, likluk = nyalás - rokonság a LEKUÁR (lekvár) szóval: benyalható, és LAKOMA.

(A héber O/U/V triász változó hang, ami ugye nagyon sok nyelvben... szintén az.

Vagyis az "európai" V - megkülönböztetésül a "déli", afrikai eredetű B/V-től - eredetileg csak O/U volt. Lásd: jó-javak, tó-tavak, hó-havas. V.ö. a vas-megyei tájszólással. Ennek következménye az is, hogy a finnben megvan a V hang, de a B "nem érkezett fel" - máig sincs.)

Az LK gyök összes magyar gyökszava:

lak, lakó, lék, lök, luk (lyuk), lüke.

Hm... itt valami hiányzik.

Megint a héber LK gyökből:

loke = megveri, loched = elfoglalja (pl. a "lakását"),

elfogja (és megeszi).

Az LK gyök ősi képe: harc a "lakásért" és az élelemért.

Információ
X