B. Péter kérdése a tök szó eredetéhez kapcsolódik:

Azt szeretném megtudni, honnan ered a tök szavunk, illetve van-e köze a tökély szóhoz. Azt olvastam, hogy a tök szó a szlávból származik, ugyanakkor a tököt Amerikából hozták be, így időben ez nehezen elképzelhető. Vagy esetleg itt a már korábban ismert lopótök szónak az egyszerűsödése lenne?

Jól tudja, hogy a tök szláv eredetű szó, feltehetően a déli szláv tikva alakból került a magyarba. Nagyon érdekes, hogy ehhez hasonló alakú szó minden szláv nyelvben van (vagy volt), és mindenütt valamilyen tökfélét, illetve 'fej'-et jelent. Ez arra utalhat, hogy a szláv nyelvek közös ősében vagy őseiben is használták már. Ugyanakkor további eredete ismeretlen. Sokak szerint valamilyen nem indoeurópai nyelvből vehették át az ősszláv nyelvek beszélői.

De vissza a tökhöz! Igaz, hogy az ehető tökfélék amerikai eredetűek, de az is igaz, hogy némelyik tökféle, köztük a lopótöknek használatos Eurázsiában is őshonos, tehát nem amerikai import. Ezért nem olyan furcsa, hogy a magyarban a tök szó már akkor is létezett (a 12. századtól vannak adatok), amikor a mai ehető tökfélék még ismeretlenek voltak Európában. (A lopótök szó a tök származéka, a tök összetételi tagot tartalmazza; ez a tökfajta is ismert volt Amerika felfedezése előtt.)

A cikk a hirdetés után folytatódik

Végül nézzük a tökély, tökéletes, eltökél szócsaládot. Ezek a TESz (a történeti etimológiai szótár) szerint a tesz ige rokonai, amelynek volt egy te-/tö- alakú töve, és ehhez járult az a -kál/-kél képző, amelynek a járkál ige is őrzi az emlékét. Tehát egy tökél 'megtesz, elvégez' értelmű ige lehetett az alapja a szócsaládnak. (Lehetséges, hogy a tökély és a tökéletes latin hatásra alakult ki, hiszen a latin perfectus 'tökéletes' szintén egy 'elvégez, elkészít' jelentésű igének, a perficio-nak a származéka.) Így ezeknek a szláv eredetű, növényt jelentő tök szóhoz semmi közük sincs.

Péter nem kérdezi, de erről mindenkinek eszébe juthat, hogy vajon melyik tök alakú szóval függhet össze a tök jó, tök ciki stb. kifejezésekben szereplő tök. Erre a kérdésre azonban nem tudok megnyugtató választ adni. Két elképzelést ismerek. Az egyik szerint a tökéletes(en) rövidítése a tök abban, hogy tök jó. A másik szerint (a TESz is ezt mondja) az történt, hogy a dokumentálható buta, mint a tök és a tökfej kifejezések hatására jött létre a tökhülye, és ebből pedig általánosítható volt a tök előtagnak a fokozó, 'abszolút, tökéletesen' értelme.

Még az is lehet, hogy a két alternatív forrás egyszerre hatott, ott volt a buta, mint a tök, tökfej az egyik oldalról, a tökéletesen hülye a másik oldalról, és a tökhülye, majd a tök jó létrejöttében mindezeknek volt szerepük. Az ilyen többszörös etimológiák ritkák ugyan, de léteznek. Az egyik példa, amit ismerek, a holland aardig 'kedves' szó (egyes németalföldi nyelvváltozatokban 'furcsa' a jelentése). A szakirodalom szerint ennek a szónak többszörös az etimológiája, vagyis egyszerre két eredete van. Egyrészt a létrejöttében volt része az aard 'föld' tőből képzett aardig szónak (ez felfogható az aard melléknévképzős alakjaként, kb. 'földes, földszerű' értelemben). A 'kedves' jelentésben ennek állítólag úgy volt szerepe, hogy a 'valamilyen földről, valahonnan származó' jelentés a 'jó származású' jelentésen keresztül kapcsolódott össze a kedvességgel. A másik forrás az -aardig 'vmilyen érzületű, lelkű' utótag. Ez az újfelnémet artig 'jó' szó rokona, ami az Art szó képzett alakja (amely viszont a latin ars 'művészet' tőből származik).

A többszörös etimológia kialakulására a jelenben is látunk példát. A szolid szónak ugyanis kialakult egy 'visszafogott, mérsékelt' használata, aminek kettős eredete van. Ha jól ítélem meg, egyrészt hatott rá a latin eredetű szolid 'szilárd, megbízható (elsősorban haszon, fizetség)', másrészt pedig az ismeretlen eredetű a szelíd.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)