-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Közös farkasnak ordas a háta? Vagy mi köze lehet az orda nevű sajtféleségnek a farkasokhoz, a hazugságokhoz, az utcalányokhoz és egyéb szörnyűségekhez?
Saját tapasztalataim szerint az orda nagyon finom, bár én eddig csak kecskeordát ettem, pedig állítólag a juhsavóból készült az igazi. De akár juh, akár kecske, az orda fehér színű, túrószerű anyag. Egyáltalán nem hasonlít a farkasok feketés-szürkés, foltos színéhez, vagyis az ordas színhez. Ezzel már nagyjából meg is adtam a negatív választ János nevű olvasónk kérdésére:
Beszélgetés közben valahogyan egymás közelébe került az orda (savósajt) és az ordas farkas. Innen a kérdésem: lehetséges, hogy az ordas, mint főnévből képzett melléknév, a farkas szürkés-fehéres oldalára utalna a túrós mintájára? Valamelyik olvasmányomból dereng, mintha volna olyan nyelvjárás, ahol az ilyen képzésnél a szóvégi a-ból nem, vagy nem mindig lesz á? És akkor az ordas hazugság, meg az ordas k... utcalány már az ordas, azaz a farkas tulajdonságát örökíti tovább? Vagy – bővítendő e jelző érvényességi körét – ez egy ordas tévedés?
Miután a színbeli hasonlóság kérdésére egy finom orda-kóstoló keretében egyszer s mindenkorra megkaptuk a tagadó választ, ki kell térni még néhány további kérdésre, amik János kérdésében rejlenek.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Tehát még egyszer: az orda és az ordas szavakat eddig éppen azért nem próbálták rokonítani egymással, mivel a jelentéstani nehézségek óriásiak, az ordas minden bizonnyal színnév, és egészen másmilyen színekre utalt, mint az orda fehér színe. De a rokonságuk egyelőre azért sem lenne bizonyítható, mert mindkét szó eredete ismeretlen. Az orda visszakövethető ugyan a román nyelvig (az urdă szó románul ma is ’orda’ jelentésű), és a híres vlach pásztoroktól, akik nyilván már akkor is pompás ordát készítettek, több szomszédos (szláv) nyelv is átvette. Mielőtt még valaki felvetné, hogy esetleg fordítva történt a kölcsönzés, a magyarból vagy valamelyik szláv nyelvből a románba, sietve leszögezem, hogy ez kizárható, mivel a szó arumén nyelvi zárványokban is megtalálható. Az arumén a románhoz nagyon hasonló nyelv, amelynek változatait kis nyelvi szigetekben a Balkán-félszigeten sok helyen beszélik vagy beszélték apró közösségek, a mai Romániától egészen Görögország északi részéig. Ezekről a csoportokról feltehető, hogy a románok észak felé vándorlásának során maradtak vissza.
(Forrás: seromaniacy.pl)
Az ordas eredete pedig teljesen ismeretlen. János is említi, hogy hangtani probléma van az ordával való rokonítással, amint hiszen az -s képző (ahogy majdnem minden toldalék) az -a/-e végű töveknek az -á/-é végű variánsához járul: alma, epe, de almás, epés. Én ez alól hirtelen nem tudok kivételt mondani, de a nyest szemfüles olvasói talán találnak. Ha mégis van, az olyan kivételes, hogy mindenképpen megkérdőjelezi azt a hipotézist, hogy az ordas az orda képzős változata lenne.
Aztán itt van a túrós problémája: a túró valóban szoros képzettársítási kapcsolatban van az ordával (bár mint tejtermék másképpen készül), és János hallotta már, hogy állatokra is mondják, hogy túrós. Csakhogy a túrósnak ez a használata tökéletesen független a túró szótól. (A túró készítését, úgy látszik, jóval a vlach pásztorokkal való találkozás előtt ismerték már a magyarok, mert a túró szó honfoglalás előtti, ótörök jövevényszó.) Abban a mondásban, hogy Közös lónak túrós a háta, eredetileg nem a túrós, hanem a túros alakú szó szerepelt. A túros melléknév, azzal a túr szóval együtt, amiből képezték, kihalt, de ebben a szólásban fennmaradt. És mivel a túros szónak „semmi értelme” (hiszen kihalt), a magyar beszélők egy része egy értelmesebbnek tűnő szóval, a túrós szóval helyettesítette. Ezt nevezi a szaknyelv népi etimológiának. Egyébként a túr ’fekélyt’ jelentett, vagyis ha egy lónak túros volt a háta, az elég nagy baj volt. (A túr a A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint szláv átvétel, egy ószláv *tvorъ [tvoru] tőből, és szintén valamilyen betegséget jelölt, ma csak a szlovén tur őrzi a nyomát.)
(Forrás: Wikimedia Commons / Taral Jansen / CC BY 2.0)
És ne futamodjunk meg az ordas tévedés kérdésétől sem. Nekem ennek a kifejezésnek az értelmezése nem okoz gondot, nem érzem úgy, hogy János a magyar nyelv kereteit feszegetné, amikor használja, sőt, elég természetesnek hangzik, talán már hallottam is. Az ordas hazugságot mindenképpen hallottam már. Azt hiszem, az ordas manapság bármilyen negatív tartalmú főnév mellett használható annak a nyomatékosítására, hogy milyen súlyos dologról beszélünk. Ennek nyilván semmi köze a farkasok színéhez, legfeljebb magukhoz a farkasokhoz, akiknek igazságtalanul rossz a hírük (ahogy ma mondják: a PR-juk). Mivel az ordas mint színnév kihaltnak mondható, vagy legalábbis kevesen használják és ismerik, az ordas farkas szókapcsolatban az emberek átértelmezték (talán ezt is nevezhetjük egyfajta népi etimológiának). Úgy vették, hogy az ordas valami olyasmit jelenthet, hogy ’szörnyű’. Emiatt kezdhették el használni az ordas nagy szókapcsolatban, ami igen gyakori. Azt hiszem, hogy például az ordas ribanc, az ordas hazugság és társaik valójában az ordas nagy ribanc, ordas nagy hazugság stb. rövidített változatai.