Legeleu, zsebkendeu
Tényleg annyi mindent tanultak a románok a magyaroktól? Valóban kerülhettek a román népdalokba magyar szavak?
Ferenc egy gyermekkori élményével kapcsolatban kérdez minket:
Gyermekkorom nyarait Kolozsváron töltöttem nagyanyámnál. Az Ő albérlője egy Abrudan nevű kiugrott román pap volt, aki kitűnően beszélt magyarul. Rengeteg érdekes dolgot mesélt nekem, sohasem alázta a magyarokat, csak a Csauseszku rendszert. Emlékszem egy román népdalra hivatkozott egyszer, hogy mennyi mindent tanultak a magyaroktól, de már csak az maradt meg bennem, „legeleu, zsebkendeu”, vagyis a kislány a réten elvesztette a zsebkendőjét. Nincs jelentősége, de tényleg a magyarból kerülhetett át ez a két szó-legelő, zsebkendő- a román népköltészetbe? Abrudán jól tudta ezt 40 éve?
Először is azt kell leszögeznünk, hogy a románban vannak magyar jövevényszavak, és természetesen a román erdélyi és partiumi nyelvjárásaiban még több van, mint az irodalmi nyelvben. Mi több, mivel van román–magyar kétnyelvűség, magyar szavak bármikor átkerülhetnek a románba, és kisebb-nagyobb területeken el is terjedhetnek. Elvben tehát akkor sem zárhatnánk ki, hogy Ferenc informátora igazat mondott, ha semmiféle adatot nem találnánk erre vonatkozóan.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Némi internetes keresés alapján azonban könnyű igazolni az információ helytállóságát. A [legeleu] ejtésmódú szót a román helyesírás szerint legheleunak kell írni, és ezt megtaláljuk egy erdélyi román szótárban:
Legheleu: deal; maidan, toloacă Ex. joacă fotbal ca pe legheleu.
Eszerint a románban a szó jelentése ’domb’, ’mező’ vagy ’megműveletlen föld’. (Érdemes felfigyelni arra is, hogy a toloacă szinonimájaként az ogor, illetve a pârloagă szavakat adják meg, melyek jó eséllyel a magyar ugar, illetve parlag szavaknak felelnek meg. (Persze ez nem feltétlenül jelenti, hogy magyar eredetűek, kerülhettek azonos, pl. szláv forrásból mindkét nyelvbe.) A példamondat azt jelenti: ’focizik a legelőn’.
joacă fotbal ca pe legheleu
(Forrás: Wikimedia Commons / Commander, U.S. 7th Fleet / CC BY-SA 2.0)
De egy szakdolgozatban találunk egy másik példát is:
Akár a bihari románok fordított nyelvi példájában: M-am dus pe legheleu, ca acolo-i mai közelebb. ’A legelőn mentem, mert ott közelebb. Vagy: Am vrut sa cumpar un daralau, s-an loc am cuparat un techeneu. ’Darálót akartam vásárolni, s ehelyett egy tekenőt vettem’.
A második példamondatban felfigyelhetünk a daralau, illetve a techeneu [tekeneu] szavakra: láthatjuk, hogy a román a hosszú magyar [ó], [ő] magánhangzókat kettőshangzóval veszi át.
jebcăndău, japcandău, jebchendeu
(Forrás: Wikimedia Commons / Łeba)
Hasonlóképpen sikerült a zsebkendő nyomára is rábukkannunk, méghozzá rögtön három alakban: jebcăndău, japcandău, jebchendeu. Mivel ez a máramarosi regionális (helyi) és archaikus (régies) alakok szótárában szerepel, feltehetően sosem volt ismert a teljes román nyelvterületen, és az sem biztos, hogy ma is ismert a környéken.
Ferenc informátorának állításai tehát teljesen hitelesnek tűnnek – magának a népdalnak azonban nem sikerült nyomára akadnunk.
Hozzászólások (101):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
1
deakt
2014. október 10. 10:59
2
Sultanus Constantinus
2014. október 10. 11:50
Vagy ott van még a mereu 'mindig' < merő.
3
Névmásblog
2014. október 10. 12:12
A nyelvészeti kedvencem természetesen az "articol hotărât", a 'határozott névelő" ( hotar < határ ).
4
Sultanus Constantinus
2014. október 10. 12:18
@Névmásblog: Nekem a legjobban a muncă [munka] tetszett. :)
Igaz, ez a magyarban szláv jövevényszó, tehát nem tudni, hogy a magyaron keresztül vették-e át, vagy közvetlenül a szlávból, mindenesetre elég vicces.
5
szigetva
2014. október 10. 13:33
@Sultanus Constantinus: Van a lováriban ez: láso 'jó', majláso 'jobb' (román hatás), legmajláso 'legjobb' (magyar hatás).
6
Sultanus Constantinus
2014. október 10. 15:38
@szigetva: Ez is elég érdekes (meg az is, hogy a szélső újlatin nyelvek a magis, a központiak pedig a plus folytatóival képzik a középfokot).
7
Krizsa
2014. október 10. 15:44
@Névmásblog: A héber határ = előretört, behatolt.
M'nake = megtisztít, m'nuká = meg van tisztítva.
A közös szláv-magyaron kívül (mert nem volt ám jövevényszó-özön semelyik irányban, hanem csak közös KM előnyelvünk volt)
- a többi nyelvben meg nyilván mind véletlenek a rokonszavak:-))). Vagy a megtisztítás, az nem is munka? Valóban nem 1oo%, hogy az - de nagyon valószínű...
8
towlenghap
2014. október 10. 16:41
9
bloggerman77
2014. október 10. 22:49
10
bloggerman77
2014. október 10. 22:50
11
Névmásblog
2014. október 11. 10:49
@Sultanus Constantinus: a neten mindenütt az van, hogy a "muncă" szláv eredetű, de persze ettől még nem biztos.
@szigetva: a "legmajláso" zseniális!
Találtam egy angol nyelvű cikket, ami nagyon jól összefoglalja, hogy milyen jövevényszavak vannak a románban (a standard köznyelvben): www.academia.edu/5069016/Loanwords_in_Romanian
A cikkben vizsgált román szókincsben a kölcsönzések aránya kb. 42%, és az összes megnézett szóból pedig 1,7% a magyar eredetű.
A legújabb kedvencem ezek közül az "a (se) întâlni", 'találkozni'; ahol a főnévi igenév töve a magyar "talál"-ból jön, és ugyanúgy kölcsönös igei szerkezetben van (visszaható névmással), mint a magyar "találkozik" (ami végső soron 'megtalálják egymást', v.ö. "csókol" - "csókolózik").
12
Sultanus Constantinus
2014. október 11. 10:52
@Névmásblog: Csak az a furcsa, hogy (tudomásom szerint) a legtöbb szláv nyelvben a "robota" vagy valami hasonló szóval fejezik ki a 'munká'-t.
13
szigetva
2014. október 11. 11:04
@Sultanus Constantinus: Hát a legtöbb magyar nyelvjárásban "kutya" a 'canis', de jól tudjuk, hogy örökölni az "eb" szót örököltük az ugorból.
14
Névmásblog
2014. október 11. 11:22
@Sultanus Constantinus: a lenti említett cikkben az "a munci" délszláv jövevényszóként van megemlítve 'dolgozik' jelentésben.
A Zaicz-féle etimológia szótárban a "munka" a horvát-szerb "muka" vagy a szlovák és az orosz "muka" szóval rokonítható - ezek viszont 'gond, fáradság' vagy 'kín' jelentésűek (és valószínűleg indo-európai eredetűek, lásd ófelnémet "mengan", 'összekever, összevegyít'). Vagyis vagy a román és a magyar ugyanúgy alakította át a szláv szó jelentését, vagy a román a magyarból vette át ebben a jelentésben. Ez utóbbi egyébként nekem is valószínűbbnek tűnik, de úgy látszik, a szláv vonalat jobban szeretik.
15
Sultanus Constantinus
2014. október 11. 12:25
@Névmásblog: A nyugati újlatin nyelvek 'munka' szavának (trabajo, travalho, travail, treball stb.) jelentése is eredetileg 'kínzás', mivel a középkori latin *tripalium ('három bot') nevű kínzóeszköz nevéből jön.
16
LvT
2014. október 12. 09:07
@Névmásblog: A román <muncă> szó jelentése Bakos szerint 1. ’munka’, (többes számban) ’mezei munkák’, 2. ’erőfeszítés, fáradozás’, ’keresmény; pénzecske, vagyonka’, 3. (többes számban) ’kín, gyötrelem’, ’szülési fájdalmak’.
Látható, hogy a 3. csoport őrzi az eredeti szláv jelentést, sőt a szerb szótáram is adatolja a <muka> szónak az ottani 2. szerinti ’fáradság, fáradozás, igyekezet’, ill. ’nehezen megszerzett vagyon’ értelmét, azaz ez is a szlávból származhat a románban.
Az 1. csoportnak megfelelő jelentés sugárzódhatott át esetleg a magyarból a szlávból átvett szóra, azonban ez sem feltétlenül van így, mert egymással párhuzamos fejlődés is lehet. Ennek lehetőségét az mutatja, hogy a ’kín’ → ’(paraszti) munka’ jelentésváltozás a magyaron és az újlatin nyelveken kívül is megtörtént pl. a lett <strādāt> ’dolgozik’ igében, amely egy ’szenved’ jelentésű ige átvétele, vö. orosz <страдать> (sztradaty), lengyel <stradać> stb.
17
hun
2014. október 13. 11:01
munka : munkás (Munkács)
a frissen ázsiából jött magyar törzsek a legelső településüket szláv nyelven nevezték el. így néz ki a fasiszták szerint a történelem.
18
blogen
2014. október 13. 13:39
@hun: A helység a szláv szóval kapcsolatban álló személynévből kapta a névét valamikor az árpád-korban.
19
istentudja
2014. október 13. 15:24
A legeleuhoz hasonló a levegeu=levegö (levegheu,különben levedzseu lenne)Lepedeu=lepedö.
Románia is¨úgy egységes,mint a satöbbi.Erdélyben egyértelmü,hogy nem csak a magyar nyelv,hanem általában a magyar kultúra ,nagy hatással volt a románra.Aztán jöttek a szlávok a magasabbrendü kultúrájukkal,és megváltoztattak mindent.Minden második magyar szó szláv eredetü.A többi német.
20
arafuraferi
2014. október 13. 20:15
@hun: hát ja hisz az a pár honba visszalézengő vitéz látta a sumérok által felállított rovásírásos helységnévtáblát, és mivel el tudták olvasni, rögtön le is kempingeztek, hisz hallották a hun tesóktól, hogy fasza hely. Idióta.
21
arafuraferi
2014. október 13. 20:24
@istentudja: A lényeg, hogy te nem változtál, istentudja miért tanítottak, ugyanolyan együgyű maradtál.
22
arafuraferi
2014. október 13. 21:49
@arafuraferi: visszaszívom, nem szeretek sértegetni, csak a hozzászólásod volt hülyeség, téged meg nem ismerlek. Mondjuk mindegy mit gondolsz, már úgyis egy rohadt troll lettem én is, úgyhogy nem is magyarázkodom.:-)
23
arafuraferi
2014. október 13. 21:51
24
istentudja
2014. október 14. 09:37
25
hun
2014. október 14. 11:48
@arafuraferi: "semmi"
már megint idevetett a fene egy németet... miért nem mész a saját országodba?
26
hun
2014. október 14. 11:49
@istentudja: ez mindent megmagyaráz. minden tiszta, minden tudomány, minden kutatás értelmét vesztette. köszönjük, próféta.
27
hun
2014. október 14. 11:58
@blogen: ja persze. szlávul meg 'mukacsevo'. mit jelent szlávul a mukacs?
második kérdés, nagy tudósok: van a románban olyan képző, hogy -eu? mert a magyarban van (ha nem tudnátok, németek). az -ő egy magyar képző.
@Névmásblog: és ennek utána is néztél?
мука oroszul
torment мука, агонија, патња
anguish бол, мука, мучење
nausea мучнина, мука, гађење, одвратност
qualm мука, зло, сумња
queasiness гађење, мука, претерана осетљивост
need потреба, мука, немаштина, нужда, нужност, оскудица
annoyance мука, досађивање, секирација
limbo заборав, мука, предворје пакла
.
szóval inkább rosszullét, gyötrődés mint erőfeszítés
.
мъка bolgárul
grief
heartache
pain
torment
torture
agony
misery
ado
affliction
suffering
excruciation
laceration
desolation
moil
.
szóval bolgárul is csak az egyik jelentése 'erőfeszítés' : "toil"
28
blogen
2014. október 14. 15:05
@hun: A Mukacsovo a magyar Munkács név ruszin változata ha jól tudom, tehát a szláv eredetű szóból magyar személynév lett, aki nevet adott a városnak, majd a város magyar neve visszakerült a helyi szlávok nyelvébe.
29
arafuraferi
2014. október 14. 18:27
@hun: Na már megint ideevett a fene egy ingatlanügynököt. Elhiszem, hogy jövedelmezőbb manapság a hunoknak ingatlanban utazni. De akkor se költözöm. És ne dobáld tele a postaládámat szórólapokkal.
30
hun
2014. október 15. 22:35
azta. te kitalálsz dolgokat? az betegség. láttam már mikre képes, mert ismertem olyat, aki ebben szenvedett.
neked ez az élet még tartogat nehézségeket, arra mérget vehetsz.
31
hun
2014. október 15. 22:43
@blogen: ezt már elmondtad. meg olvasni lehet a wikipedián. de mi az a név? az a férfinév? mert magyarul se a Munkács nem férfinév, én nem hallottam, a Munkács városnév.
amit munkával építenek föl, érted?
vagy Munkács lett volna az a férfi, aki fölépítette Munkácsot? nem gondolod, hogy ez fantasztább sztori, mint a magyar törzsek általi névadás? az, aki magáról, nevezte el a várost. ez igen. akinek állítólag a neve is fönnmaradt mint személynév, vagyis legalábbis azt mondják.
hmmm.
na jól van, vannak akik hisznek az ilyenekben.
vegyük a nyelvészet oldaláról.
szóval Munkács név ruszinul Mukacsovo.
van még ilyen (ezzel együtt)? Takács Takacsovo? Lukács Lukacsovo? ezek ruszin nevek?
32
arafuraferi
2014. október 16. 01:04
@hun: hát sokan szenvednek "kitalált dologban hiszek" szindrómában, súlyos baj, nem fáj tőle a buksid? Ismertem olyat akinek a légnyomástól majdnem kidurrant a feje.
Neked se lesz épp az evilági lét egy habostorta, ha nem jársz vele dokihoz.
33
arafuraferi
2014. október 16. 01:05
@hun: hát sokan szenvednek "kitalált dologban hiszek" szindrómában, súlyos baj, nem fáj tőle a buksid? Ismertem olyat akinek a légnyomástól majdnem kidurrant a feje.
Neked se lesz épp az evilági lét egy habostorta, ha nem jársz vele dokihoz.
34
blogen
2014. október 16. 16:44
@hun: Munkás a személynév és más forrásból is ismert a név. Azt értsd meg, hogy nincs honfoglalás kori előzménye a várnak és helynévnek, mivel az eddigi feltárások szerint is Árpád-kori eredetű.
35
menasagh
2014. október 16. 18:03
A legegyszerűbb megoldás meghatározni, hogy melyik román szó és melyik magyar, ha azt vesszük alapul, hogy melyik nyelv mikortól beszélt…pontosabban csak az román szó amelyik a román nemzet, a román nyelv létrejötte után keletkezett…az pedig úgy kb az 1860-as évek…
36
hun
2014. október 16. 19:25
"az eddigi feltárások szerint is Árpád-kori eredetű."@blogen
és nem azt mondom h azt írják?
Árpád vezette törzsek első megállója Verecke után, nem?
895 v 896, nem?
37
hun
2014. október 16. 19:46
az -ás, -és magyar képző.
van ilyen ruszin, szláv, orosz képző? (romántól a magyar a munka szót biztos át nem vette, és egyébként is, bolgár birodalom volt ott bizáncig le, meg Scythia Minor a 5.századtól a 8.közepéig és a magyar honfoglalás idején is, Glad, Zalán...)
.
Munkás magyar személynév. ebben megegyezhetünk.
a muka oroszul, bolgárul, horvátul(?), románul munka
a 'mukacs' (mármint Mukacsovo) értelmetlen szlávul.
a 'munkács' így csakis a 'munkás'-ból alakulhatott.
azaz magyar szóból / magyar névből → magyar városnév → város szláv neve
és a szláv мука szava a munka értelmével bővült (valószínűleg máskor, még az avar-bolgár korban. a мука alapjelentései: 1. liszt (мука, múka) 2. gyötrelem fájdalom (мука, muka) (egyedül a bolgárban van erőfeszítés 'azaz munka' értelemmel)
38
Krizsa
2014. október 16. 20:05
@hun: Igen és van ilyen: -xs képző rengeteg nyelvben van. Mert az egyszótagos képzők is (az x bármilyen magánhangzó) úgy viselkednek, mint a gyökök és kb. ugyanazt is jelentik mindenhol. A héberben is.
De csak az egy mássalhangzós képzők / ragok!!!!! Az öszetett képzők / ragok már az egyes nyelvekre jellemzők (tehát a nyelvek összehasonlításakor már nem érnek semmit).
Az -os, -as, -es, -is, -os, - us = olyan, mint - amit az alapszó jelent.
39
hun
2014. október 16. 20:08
a beözönlések sorrendje közép-európába a hun birodalom szétomlása után:
gót, avar, szláv*, bolgár, jász, magyar, tatár, török
*(rusz, ruszin, belorusz, hrvat, szrbin +maravan, cseszkij)
40
hun
2014. október 16. 20:17
@Krizsa: persze, h tudom latin, görögben voltak.
szkíta-hunban -eshi, -ishi
magyarban -ás (-ash) -es (-esh) -os
jelző-jelző. (magyarban: jellemzőjelző. birtokolásjelző.)
+ -ush
de sok nyelvben a helyét a -nyik, -acs, -szkij, -nij...
41
MolnarErik
2014. október 16. 20:51
@menasagh: ROTFL. És előtte milyen nyelvet beszéltek? A neolatint? v a nemrománnyelvetamitazonbanakortásakisrománnakhívtakdemégsemaz-t?
42
blogen
2014. október 16. 20:54
@hun: Nem, mivel nem létezett a hely. Lehet, hogy ott a susban Árpád szart egyet befele jövet, de nem volt ott semmi akkor. Majd később, az államalapítás után lesz elnevezve csak egy magyarok között gyakori szláv szóból képzett név birtokosáról.
43
hun
2014. október 16. 21:06
az egyik online cirilbetűs avar(-latin) szótár
glosbe.com/la/av/canis
felkeltette az érdeklődésemet, h kik azok a mai avarok
valahol Dagesztánban, Bolmatsh, Khvarshi, Botlikh, Buykhadi, Batlukh, Hid Kaxib, Hid Keleb,
Terek és Szulak folyóval Derbent környékén.
ANdalal Csumada Csunda
Tasza luga! bocsánat!
.
хъахӀаб ци a polar bear
чанго a some
эмен émen az apa, ébel az anya
цо co az egy
Гьиристан az Ossetian
болъон a disznó
хІинчІ hljincsil a madár
мегеж a szakáll
пил pil az elefánt
44
arafuraferi
2014. október 16. 21:10
@hun: Látom ma is betéptél az ezotöris könyvektől, és kiraktad a taccsot a fórumon.
"895 v 896, nem?" Te szerencsétlen, az Árpád-kor nem Árpád kora, hanem az Árpád véréből származó királyok kora, azaz az államalapításkor kezdődik.
"első megállója Verecke után, nem?" Ja a honfoglaláskori településhálózat a maival egyezik, mi? Szerinted még Belioanniszt is Árpád telepítette be, mi?
"magyar szóból / magyar névből → magyar városnév → város szláv neve és a szláv мука szava a munka értelmével bővült " ekkora fishi-fost is rég hallottam.:-)
45
hun
2014. október 16. 21:10
@blogen: aj.ajj. a stílus az ember.
kil ojsz mar.
te nem vagy az.
meg szoktad magad kérdezni néha, miért beszélsz magyar nyelven? miért élsz magyarországon?
.
mutasd a papírt aztán egy szót se hallsz tőlem.
hol van az a papiros ami a névnek birtokosáról elnevezés rajta van.
de mutasd mert aztán ne jöjjön ki rajtad több szó.
46
arafuraferi
2014. október 16. 21:12
@menasagh: "pontosabban csak az román szó amelyik a román nemzet, a román nyelv létrejötte után keletkezett…az pedig úgy kb az 1860-as évek…" tényleg egyre több itt az ökör.
47
hun
2014. október 16. 21:13
48
Krizsa
2014. október 16. 21:18
@hun: nem tudom, ki vagy és nem tudom mit csinálsz itt. Nekem nincs más nicknevem az interneten sehol, mint a valódi nevem. Nem is lesz. Az emailem: krizsa@inter. net.il Többnyire, kettős állampolgárként, Izraelben tartózkodom. De elég gyakran Magyarországon is. Ide mentem férjhez másodjára - és megérte. Ma már, az itt élő 2 leszármazottamtól 5 unokám van. Máshol és összesen a világban: 9 van. Jó magyar ember (vagyontalan,vagyis átlag normál) volt az is, akihez kijöttem. Lax Károlynak hívták Magyarországon, a második férjemet (itt Lax Jákobnak). A nálam 19 évvel idősebb ember a II. világháborúban aktív zsidómentő volt.
Amikor megértette, hogy én Magyarországon sosem leszek elismert kutató - de már előtte is - belémszerett, és kihívott őhozzá. Azóta ő már meghalt - de ezt jól tette. Izrael - igaz, nem mindenben - szabadabb ország Magyarországnál.
49
arafuraferi
2014. október 16. 21:20
@hun: egészségedre, legalább most nem vagy agresszív, biztos most nem volt szennyezett a cucc.:-)
50
blogen
2014. október 16. 22:52
@hun: A dömösi prépostság szolgái között például 1138-ban: két Munca nevű fickó Ecsérről, egy Batáról, egy Muncasti Meiriből, egy Muncadi Husztról és egy-egy Muncas Udvarnokon és Setkelun. Érdekesség, hogy közülük négyen kenyérsütők voltak. Úgy tűnik, hogy a pékek melója már akkor kínkeserves volt. Elég gyakori név volt, persze ezek a Munkások nem azok, akikről Munkács a nevét kapta.
Ja, és azért beszélek magyarul és élek itt, mert végül is Árpádnak megtetszett ez a susnyás. Biztos finom, puha volt a lapulevél.
51
menasagh
2014. október 17. 15:15
@MolnarErik:
Ez nem okoskodás kérdése ha nem haragszol meg....a mai Romániát 1959 előtt senki nem nevezte romániának sem a neyelvet román nyelvnek hanem oláhnak vagy kúnnak.
...ilyen egyszerű.
52
menasagh
2014. október 17. 15:16
53
hun
2014. október 17. 17:13
@Krizsa: és ez hogy jön ide?
onnan indult az egész, h megkérdeztem, van-e a románban -ás képző? mert az meg onnan jött, h munka-munkás.
nagy hallgatás a válasz. (nem tőled vártam, nehogy magadra vedd megint :) )
.
@blogen: nem is vitattam, h valamikor volt Munkás név.
azt viszont IGENIS VITATOM, h a király tudta és beleegyezése nélkül
valakiről csak úgy várost neveztek el, merthogy azt a királyi papirost kérem tőled én számon!
54
Krizsa
2014. október 17. 18:06
@hun: Tökéletesen igazad van. Egészen máshova szántam... csak közbejött egy kellemetlen telefon. Elnézést kérek.
55
blogen
2014. október 17. 19:39
@hun: Milyen város és mi köze a királynak a helynévadáshoz?
Nem tudjuk mit neveztek el Munkásról. Lehet, hogy valami putri volt, lehet, vagy egy tanya, de az is, hogy egy motte, mivel azt sem tudjuk, hogy ki volt ez a Munkás. Csak annyit tudunk a magyar nyelvemlékek ismerete alapján, amihez például az idézett dömösi prépostság névanyaga is tartozik, hogy a későbbi Munkács név a Munkás személynévből vezethető le legegyszerűbben (például Muncas 1138), mivel azonos azzal: Muncas (1150).
Ez kőkemény összefüggés itt, ezzel nem tudsz mit kezdeni. Lényegében ezt a személynévből képzett helynevet csak azzal lehetne cáfolni, ha te találnál valami papirost az alternatív elméleteid igazolására. De persze azt nem fogsz, mert csak vergődsz itt a hülyeségeiden.
56
nudniq
2014. október 19. 02:55
@menasagh: szerintem 1859-re gondoltál. De az is csak az állam elnevezésére vonatkozhat. Az "oláh népet" hívták románnak jóval korábban is.
Például VI. Kelemen pápa 1345. október 17-én írt Nagy Lajos magyar királynak egy levelet, amiből azt a részt szokták idézgetni,h: "Olachi Romani commorantes in partibus Ungariae, Transilvanis, Ultralpinis et Sirmiis" (azaz "a Magyarország egyes részein, Erdélyben, az Alpokon túl [értsd: Kárpátokon túl] és a Szerémségben [valójában: a Szörényi Bánságban] lakó oláh románok) katolikus hitre tértek, vagy készek a megtérésre.
57
menasagh
2014. október 19. 09:53
@nudniq:
A román elnevezés nem a romániai románokról ered...ilyen pl a románkori dolgok...azok a rómaiakra vonatkoznak.
A törököktől való elszakadás előtt a déli részeket ruméliának nevezték és ennek lehet köze a névhez.
Ez a jelenség valami olyasmi mint dacia. Azt is a rómaiak kezdték el annak nevezni addig egyetlen leírás sem említ azon a néven semmit , azután meg már dákoknak nevezik magukat.
Azt is tudni kell hogy a románok is megkülönböztetik magukat a moldovaiakra és a déliekre olténiaiakra meg havasalföldiekre akik órománoknak nevezik magukat épp a török tartomány a rumélia elnevezés miatt.. Délről származnak még a mócok akik ösrománoknak vallják magukat.
Nem csak szokásilag, hanem nyelvileg is különböztek sőt ma is vannak olyan kifejezéseik amiket a másik nem ismer.
58
menasagh
2014. október 19. 09:55
@nudniq:
Az évszámot tényleg elütöttem ...elnézést
59
menasagh
2014. október 19. 10:21
és még csak annyit, hogy az idézeted elírás vagy beleírás lehet ugyanis ha nem létezett románia és román nép akkor még véletlenül sem tudta senki annak nevezni őket. Azok a bibliák is amik az ők nyelvükre voltak leforgítva és kiadva cirill írással jelentek meg az olág vagy kun nyelvű embereknek.
60
Roland2
2014. október 19. 13:25
@menasagh: Ezt anno én is megkérdeztem, El Mexicano adott rá egy érdekes választ : www.nyest.hu/hirek/olasz-valojaban-hany-nyelv ( 11. komment )
Mellesleg a Zaicz szótár is azt írja, hogy a magyarba a 'román ' népnév a románból került, első lejegyzett előfordulása 1705 és már a népre vonatkozott, de széleskörben csak a 19. század második felében kezd el terjedni. Eredete a Romanus 'római' főnévre vezethető vissza , a latin-román nyelvrokonság tudatában a 16. századtól a romîn írásmód helyett a român-t kezdik használni. Tehát a régi románoknál élt a 'római tudat', ill. hogy ők latinul beszélnek, nem utólag, a 19. században találták ki az elnevezést magukra. De emellett valszeg használták magukra a valahi ( vlach , ebből jön az oláh név ) szót is - vagy legalábbis a hegyi pásztorkodással foglalkozó rétegük biztosan -, azonban a 19. századi nacionalizmussal egyeduralkodóvá vált a român név.
Talán Lvt többet tud(na) még erről.
Egyébként az egykori oszmán birodalomrész, Rumélia neve is Róma nevéből származik, ugyanis azok egykori bizánci területek voltak, Konstantinápolyra/Bizáncra pedig hívatkoztak 'Új Róma'-ként, ill. egyes bizánci szerzők is nevezték fővárosukat, hazájukat ' Jobbik Rómának' vagy 'a mi Rómánk'-nak ( ráadásul később, a 15. századtól a török szultánok is Bizánc, ill. ezzel összefüggésben Róma örököseinek kezdték tartani magukat, az oszmán elit az arab és perzsa területek lakosságától elhatárolva magát, szerette használni magára a rúmi elnevezést ).
61
nudniq
2014. október 19. 13:25
@menasagh: Az első román (oláh) nyelvű írott emlék cirill betűkkel íródott, de ettől még egyértelműen újlatin nyelven. A Szovjetunióban is cirill betűkkel írták a román szövegeket. (Moldovánnak nevezték, de mégsem a helyi nyilvjárásban írtak, hanem az irodalmi román nyelven, csak cirill betűkkel és kicsit több orosz jövevényszóval.) A magyart is lehet latin betűkkel is írni, meg rovásírással is. Sőt, цирилл бетююккел иш лехет мађар њелвюю сёвегет ыырны.
A kun nyelv emlegetését sem értem; a kunok kipcsak török nyelven beszéltek, a mai kazah közeli rokon nyelvén. Az lehet,h a román nép etnogenezisében komoly szerepet játszott a kunok (meg jászok, csángók, bolgárok) asszimilációja, de ez nyelvileg a kun (jász, magyar, bolgár) nyelv kihalását jelentette.
Az idézetben természetesen vannak elírások. (Szerémséget emleget Szörénység helyett, és Alpoknak nevezi a Kárpátokat. Bár ez utóbbi lehet,h nem is elírás: máig vannak nyelvek, ahol a Déli-Kárpátokat "Erdélyi Alpok" néven nevezik.)
De az olachi romani miért lenne elírás? Mi, magyarok még Róma városának ma élő, újlatin nyelvű lakóit is "olaszoknak" nevezzük. Az "olasz" és az "oláh" pedig egymás variánsai. A korabeli emberek sem voltak hülyék: nyilvánvaló lehetett a számukra is,h ezek a keleti oláhok a nyugati olaszokéhoz nagyon hasonlító nyelvet beszélnek.
62
menasagh
2014. október 19. 13:36
@Roland2:
Ez így igaz. A román nép annyira keveredett multal rendelkezik, hogy mint etnikum nem tudta megnevezni önmagát ezért a leginkább beszélt nyelv után próbáltak igazodni. A mostanra kialakult nyelvezet viszonyt már egy modern és művelt forma. Annyi az új szó benne, hogy már nem is hasonlít a száz évvel ezelőtt írt és beszélt nyelvhez.
63
nudniq
2014. október 19. 13:38
@Roland2: így van!
Nagyon gyanús,h a románok (oláhok, moldovánok) ősei (legalábbis az őseik közül azok, akiknek a nyelvét örökölték) a Balkán-félszigeten élő olyan népek voltak, akik a Római Birodalom nyugati feléhez asszimilálódtak nyelvileg, de a birodalom politikai felosztásakor a Konstantinápoly uralma alá kerültek, így lettek bizánci keresztények, és nem katolikusok.
Állítólag "romei" néven nevezték a görög nyelvű és "romani" néven a latin nyelvű bizánci alattvalókat. De ezt csak egy helyen olvastam, nem tudom, igaz-e.
64
menasagh
2014. október 19. 13:46
@nudniq:
Nekem van moldvai ismerősöm aki elmondta, hogy ők kipcsakoknak tartják magukat de mivel a román lett a hivatalos megnevezésük ezért kezdett feledésbe merülni a mutjuk.
A moldvai és a havasalföldi mindig is megkölönböztették magukat egymástól és egymásközött nem románnak neveztés sem magukat sem a másikat hanem moldvainal vagy havasalföldinek, sőt az erdélyi román még nem is szerette ha románnak nevezik.
65
nudniq
2014. október 19. 14:03
@menasagh: a román _megnevezés_ még hagyján. Ha kipcsakul _beszélnének_ a moldovánok, akkor hiába neveznék őket románnak.
De a "moldován nyelv" román (újlatin) nyelv volt már a Moldvai Fejedelemség idejében is. Akárkik is voltak többségben az őseik között, ők maguk már a középkorban is a rómaiak nyelvrokonai voltak, nem a kazahoké. (És nem a XVIII-XIX. században lettek azzá.)
És ez a románnyelvűség igaz azokra a moldovánokra is, akik olyan mélyen bent élnek az ukrajnai sztyeppén,h sohasem álltak bukaresti uralom alatt (de még jászvásári uralom alatt sem), így nem is lehetett őket politikai manipulációkkal "románná tenni" hiszen inkább oroszosítani akarták volna őket.
66
nudniq
2014. október 19. 14:10
@menasagh: az meg,h a moldvaiak, erdélyiek és havasalföldiek megkülönböztették magukat és egymást, természetes. Más-más országokban, más-más uralkodó uralma alatt éltek évszázadokig. De mégis közös nemcsak a nyelvük, hanem a népköltészetük is. Épp egy ilyen közös népballadából lehet tudni,h megkülönböztette magát a "moldovan, ungurean şi vrâncean" (a három "ciobănei"). ;)
67
menasagh
2014. október 19. 14:45
@nudniq:
Azt még megjegyezném, hogy a félhold románia vagy kunország vagy oláhország mindegy minek nevezzük inkább keveredett egymással mivel a magyar királyság már a kezdetektől határőrizetet tartott fen ahová sokkal nehezebb volt mejutni és nem csak azért hanem azért is mert a terüklletek és a birtokviszonyok nem adtak lehetőséget a letelepedésre. Moldovában más volt a helyzet ott nem kellett különösebb engedély csak némi fizetség a legközelebbi bojárnak, szóval a nyelv és a szokás azon az útvonalon inkább terjedt . Az ukrajnai részen nem is kijelölt határvonal, hanem a településeket hol ez hol az sarcolta m,eg és tartotta birtokának míg nem jött egy rőseb és elkergette. Az oroszítás pedig szintén csak a középkortól kezdődött és nem is volt erőltetett egészen a mut századig.
Az említett ballada pedig a Miorita amit mindig úgy magyaráznak helytelenül, hogy a magyar és a vrencsá meg akarta ölni a moldovánt viszont csak egy bárányról van szó. íme :
Mioriţa (Vasile Alecsandri)
Pe-un picior de plai,
Pe-o gură de rai,
Iată vin în cale,
Se cobor la vale,
Trei turme de miei,
Cu trei ciobănei.
Unu-i moldovan,
Unu-i ungurean
Şi unu-i vrâncean.
Iar cel ungurean
Şi cu ce-l vrâncean,
Mări, se vorbiră,
Ei se sfătuiră
Pe l-apus de soare
Ca să mi-l omoare
Pe cel moldovan,
Că-i mai ortoman
Ş-are oi mai multe,
Mândre şi cornute,
Şi cai învăţaţi,
Şi câni mai bărbaţi,
Dar cea mioriţă,
Cu lână plăviţă,
De trei zile-ncoace
Gura nu-i mai tace,
Iarba nu-i mai place.
- Mioriţă laie,
Laie bucălaie,
De trei zile-ncoace
Gura nu-ţi mai tace!
Ori iarba nu-ţi place,
Ori eşti bolnăvioară,
Drăguţă mioară?
- Drăguţule bace,
Dă-ţi oile-ncoace,
La negru zăvoi,
Că-i iarbă de noi
Şi umbră de voi.
Stăpâne, stăpâne,
Îţi cheamă ş-un câine,
Cel mai bărbătesc
Şi cel mai frăţesc,
Că l-apus de soare
Vreau să mi te-omoare
Baciul ungurean
Şi cu cel vrâncean!
- Oiţă bârsană,
De eşti năzdrăvană,
şi de-a fi să mor
în câmp de mohor,
Să spui lui vrâncean
Şi lui ungurean
Ca să mă îngroape
Aice, pe-aproape,
În strunga de oi,
Să fiu tot cu voi;
În dosul stânii
Să-mi aud cânii.
Aste să le spui,
Iar la cap să-mi pui
Fluieraş de fag,
Mult zice cu drag;
Fluieraş de os,
Mult zice duios;
Fluieraş de soc,
Mult zice cu foc!
Vântul, când a bate,
Prin ele-a răzbate
Ş-oile s-or strânge,
Pe mine m-or plânge
Cu lacrimi de sânge!
Iar tu de omor
Să nu le spui lor.
Să le spui curat
Că m-am însurat
Cu-o mândră crăiasă,
A lumii mireasă;
Că la nunta mea
A căzut o stea;
Soarele şi luna
Mi-au ţinut cununa.
Brazi şi paltinaşi
I-am avut nuntaşi,
Preoţi, munţii mari,
Paseri, lăutari,
Păserele mii,
Şi stele făclii!
Iar dacă-i zări,
Dacă-i întâlni
Măicuţă bătrână,
Cu brâul de lână,
Din ochi lăcrimând,
Pe câmpi alergând,
Pe toţi întrebând
Şi la toţi zicând:
"Cine-a cunoscut,
Cine mi-a văzut
Mândru ciobănel,
Tras printr-un inel?
Feţişoara lui,
Spuma laptelui;
Musteţioara lui,
Spicul grâului;
Perişorul lui,
Peana corbului;
Ochişorii lui,
Mura câmpului?"
Tu, mioara mea,
Să te-nduri de ea
Şi-i spune curat
Că m-am însurat
Cu-o fată de crai,
Pe-o gură de rai.
Iar la cea măicuţă
Să nu spui, drăguţă,
Că la nunta mea
A căzut o stea,
C-am avut nuntaşi
Brazi şi paltinaşi,
Preoţi, munţii mari,
Paseri, lăutari,
Păserele mii,
Şi stele făclii!
68
istentudja
2014. október 19. 17:22
Azt is leírja, hogy a népnév az ősszlávban az újlatin népekre vonatkozott, majd egyes szláv nyelvekben valamelyik újlatin népre szűkült: például a szlovén vlah vagy a lengyel Włoch [vuoch] az olaszokat jelöli, de az ócseh vlach a franciákat jelölte.
A szó egyébként a germánból ered, ahol ’idegen’ jelemtésű volt, de már a germánok is használni kezdték népnévként, újlatin vagy (romanizált) kelta szomszédaikra használva. Ennek köszönhető, hogy Európában több nép elnevezése is e szóból ered, például a Welsh ’walesi’ vagy a vallon is. Ezen kívül több etnikai csoport neve is ebből ered, például a Morvaországban, Szlovákia határán élő morva népcsoport: erre a területre Erdély felől a hegyeken át, legeltetve érkeztek román csoportok, akik végül beolvadtak a helyi szlávokba, ám ők adták a terület és az ott élő népcsoport nevét.
Fejes László (2014. szeptember 5):Olaszok és lengyelek: honnan jönnek?
69
istentudja
2014. október 19. 17:32
@nudniq: De mégis közös nemcsak a nyelvük, hanem a népköltészetük is. "
Ami közös lett,az a XVIII-XIX. századi nemzeti mozgalmaknak tudható be.A román kultúra távolról sem egységes.Hasonlítsd össze az avasi népzenét,viseletet az olténiaival.Két,egymástól eltérö idegen világ.Semmi közük egymáshoz.
70
hun
2014. október 19. 21:32
@blogen: "például az idézett dömösi prépostság névanyaga is tartozik, hogy a későbbi Munkács név a Munkás személynévből vezethető le legegyszerűbben (például Muncas 1138), mivel azonos azzal: Muncas (1150).
Ez kőkemény összefüggés itt, ezzel nem tudsz mit kezdeni. "
azaz semmid nincs. van egy Munkás neved és van egy Munkás városneved.
az egész Munkás nevű személyről való elnevezést pedig a levegőből vetted.
ÉS TE EZT kőkemény összefüggésnek nevezed. ez benne az ijesztő.
.
van ilyen jó amit én mondtam (szerintem sokkalta valóságszerűbben)
van a munkás szó (amiből a Munkás név is jön ) és ami szkítául kin.
a munkával (kínnal-verejtékkel) épített város meg így kapta a nevét
.
vak hit. úgy nevezik azt, amit az önálló gondolkodásra képtelen kutyák követnek.
kőkemény összefüggés. HAHAHA
.
mondok neked neveket amelyek városnevek is (hallottál róluk?)
Buda, Taksony, Ung, Tarhos, Solt, Gyula, Torda, Szabolcs, Tétény, Bonyha, Zombor
71
hun
2014. október 19. 21:37
@menasagh:
nem hallottál a híres dákoromán kereszténymészárló császárokról, Maximínuszról és Dukláról?
72
blogen
2014. október 19. 22:20
@hun: Végül is, ha a tény, hogy a helynév és a személynév teljesen azonos és pontos források támasztják alá a két név egyidejű elterjedtségét nem elegendő neked, akkor valószínűleg teljesen elszakadtál a valóságtól, ahol bizony ezzel kezdődik egy kemény hipotézis a két tény összefüggéséről és a joggal valószínűsíthető személynévi eredetű helynévről.
Minden más a szertelen fantáziád terméke lehet csak ezzel szemben. És igen, akárcsak ezekben az esetekben: Buda, Taksony, Ung, Tarhos, Solt, Gyula, Torda, Szabolcs, Tétény, Bonyha, Zombor, úgy Munkács esetében is a személynévből jöttek a településnevek.
ps. A munkás még mindig szláv eredetű szó, a csekély számú nyelvemlék miatt nem tudni róla, hogy a szkíta nyelvben valaha is megjelent volna szláv jövevényszóként így annak a kijelentése, hogy a munka bármi is jelentett szkíta nyelven puszta képzelgés.
73
Krizsa
2014. október 20. 09:55
A személyneveket eredetileg MIND annak az értelemnek alapján adták, amit a szó valójában jelentett. Vagyis egy személynév, mint hangsor, etimológiailag az égvilágon semmit nem jelent. A nagyvezérek, istenek, akármik nevei sem jelentenek, csak úgy önmagukban, semmit. Még a magyar vezérek nevei sem, de kár:-).
Ez a módszer csak az etimológia-ipar egyik szokásos kibúvója a tudománytalanság leplezésére.
Az feltételezés, hogy egy helységnevet, intézményt miért neveztek el egy konkrét személy nevéről (pl. azért, mert két hasonló szó egyidejűleg volt elterjedve? - tökéletesen alaptalan. Egyetlen esetben elfogadható csak, ha a konkrét személy utáni elnevezésről hiteles!!! név-adományozó okirat létezik. Pontosan ott, pont azon a nyelven, amilyen nyelvi környezetben az a helység KELETKEZETT. Erre a sok feltételre azonban, egyidejűleg, csak a legritkább esetben van bizonyíték.
Az ELTE valóban Eötvös Lórándról kapta a nevét. Tehát nem egy ötvösmesterről. De Eötvös L. valamelyik távoli őse, vagyis a névadó, akkor is ütö-getett valamit. Ha nem tudnánk pontosan, hogy mikor és miért nevezték el az egyetemet pont Eötvösről, akkor a szófejtés alapja kizárólag az "ötvös" maradhatna. Vagy még az se, csak az ütögetés:-). De az eredeti értelmek csak nagyon ritkán "visznek el" a városnév adásához? Hát bizony.
Következtetés: a város, helységneveket nem volna szabad (általában nem is lehet) etimológizálni, mert NEM SZAVAK. Hanem csak utólagos kódolások.
Pl. a "Piroslámpás Ház" nem piros és az sem elég jellemző rá, hogy van-e lámpája. A hivatalos nyelvészet ilyenkor valszeg keresne egy "piros", vagy egy "piroslámpa" személynevet...
74
menasagh
2014. október 20. 22:22
75
hun
2014. október 21. 12:08
76
hun
2014. október 21. 12:13
@blogen: már megint hazudsz.
szlávul muka.
77
blogen
2014. október 21. 12:28
@hun: A szláv muka még mindig munka magyarul.
78
hun
2014. október 22. 10:35
@blogen: ez se igaz.
a szláv muka gyötrelem magyarul.
79
Krizsa
2014. október 22. 11:11
Stimmel, a héberben is: maká = csapás. A magyar munka meg nyilvén a menekül rokonszava.
Asszed, hogy viccelek, mi? De nem, mert a héber m'nuke = megtisztított, és a m'nake = letisztít, eltisztul.
80
menasagh
2014. október 22. 20:48
81
Krizsa
2014. október 22. 21:31
@menasagh: Valójában a román is szláv lesz - asszem. - Csak begőzőlt (értsd: előnyösebbnek vélte) rómainak lenni.
82
at.ti.la
2014. október 22. 21:35
A magyar - már kissé régebb óta munkából él.
Az osztó (kha) istenekétől különbözően,
a mu-un-kha - az osztón-nevezett-ember tevékenysége.
83
Tempesty
2014. október 22. 22:23
Az oláh nép egy rendkívül primitív juhász team. Szavai lopottak , az Isten népének nyelvéből is. Szánalmasan görcsölnek a szkíta Dahákon akiknek Poiana vázája Magyar, spirális arany karperecei szintúgy a 2 pontuszi koponyáról már nem is beszélve, melyeket irónikusan Olga Necrasov talált 79-ben.
84
menasagh
2014. október 23. 10:18
@Tempesty:
Mongyuk az nem teljesen így van viszonyt tény hogy minden néppel azonosulni tudtak.
Állítólag délről erszkedtek fel a trákok, majd a gótok beáramlásakor gétatrákok letek a római daciasodáskor dákótrákok a kunokkal kunokkal kunokká váltak a görögökkel és makedonokkal oláhokká, most meg a sokmindenből románok lettek.
85
hun
2014. október 23. 12:16
@menasagh: és ezt mire alapozod?
ja, hogy te arra alapozod, hogy szerb szóhagyományban maradt fönn (és akkor csak szerb lehet)? hát, ez az ördögátka fél európát terrorizálta. és nem csak a szerbben maradt fönn a dukla.
.
nem, én arra alapozom, h
a dák az DAHA, DAIA a latin leírásokban. +daoi, dahae -
arra alapozom, h Moéziában nőtt föl, vagy arrafelé, azaz nem a római bir. nyugati részéről származott, mint Trajan és míg Traján római császár 150 évvel korábban a dákok ellen viselt háborút, addig Dukla a karpik, szarmaták és alemannok ellen -
arra alapozom, h a szerb bevándorlás csak az 5.-6.században történt -
arra alapozom, h Galerius, Dukla nagy haverja, dák - trák származású volt, aki szintén a szarmaták és gótok ellen harcolt
azaz nem ezekből a népekből származtak
en.wikipedia.org/wiki/Galerius
Maximinus Daia pedig Galerius nővérének fia volt, aki dákként született Moéziában
en.wikipedia.org/wiki/Maximinus_II
és ezek MIND gyilkolták a keresztényeket.
.
mellesleg. : annyira el van terjedve a értetlen fasizmus és történelemhamisítás, h pl. itt en.wikipedia.org/wiki/Dacians
Hunyadvára az nem Hunyadvára hanem Hunedoara, echte román megye, de ugyanúgy Arad, Sebeș, Făgăraș : /
86
hun
2014. október 23. 12:36
muka (K → Č, a szláv nyelv eróziója)
szlov. → mučenie (kínzás) mučeník (kínzott, mártír)
DE 1. mučanie (to moo) 2. múčenka (grenadilla), múčiar (mealworm)
horv. → mučiti (kínozni) mučenik izmučiti
DE mukanje mukati
.
minte
ruka → ručiť, ručička, ručenie; DE rúči (handsome) ručať (to rut)
líce → líčiť, líčko, líčidlo, líčenie
87
menasagh
2014. október 23. 13:54
@hun:
Egyszerűen arra, hogy mivel Romániában születtem ésélek itt tanultam de sem történelemben sem sehogy nem hallottam ezt a nevet....pedig egyszer ha valami a románhoz köthető volt azt belefoglalták a saját történelmükbe.
88
hun
2014. október 24. 11:08
@menasagh: a történelem tele van hazugságokkal.
félremagyarázásokkal, terelésekkel és elhallgatásokkal. jobb, ha ezzel tisztában vagy, mielőtt elkezdesz a történelemmel foglalkozni.
a románok se fogják beletenni a gyilkos császárokat a történelmükbe. de a fasisztaliberál világban lehet h érdem lesz ártatlanokat és fegyverteleneket ölni (mint azt a románok százszor megtették).
89
menasagh
2014. október 24. 11:33
@hun:
pedig beletennék ha volna...:)
90
hun
2014. október 24. 22:54
nem attól függ.
se attól h te mit gondolsz ők mit tennének.
a valóság (történelmi valóság, vagyis tény) attól független.
az igazság meg mi? mindig kiderül
91
hun
2014. október 25. 20:42
ellenben a mi császáraink, akikkel mink magyarok dicsekedhetünk, az Maotun a bátor, Matyó kínai hun császár.
Csi-csi, a kirgizek ősatyja, a kínai parasztok felszabadítója, szintén császár, vagyis kajszaar.
királyaink azaz agathürjeink, Arpad, a Zabtól Armeniaig a párducbőrös Arpachshad.
az aradi, arvadi, elati Arpad.
a méd szkíta királyok, Barbatua és fia
Madüatha, szkíta király, a perzsák visszaverője.
maharaja Moga, vaszilosh vaszilan, Gandhara, Tashila, Parthia Kabul királya
Voloamber (Balambir), Hunor fia, Magor unokaöccse, aki az uruki keresztény gizeian Magur unokája.
Athira, Buda, Rugila Mundzsuk Uldin birum voz Karaton birum voz
Maugerisz király, Dentu-Mogeria királya,
Lebed, az Onoguriai Levedia vezére, Álmos és Árpád megyeri vezérek, a magyar törzsszövetség fővezére, Magyarország királya
és Mátyás király.
nem mondom, h Matyó finom volt mint egy matyóhímzés, de komplexusos gyilkos nem volt.
92
menasagh
2014. október 26. 08:52
mi császáraink ők császáraik...na de mondcsak ha már császárokról beszélünk a császár szó honnan ered ...mert az ismét elég meredeknek tűnne, hogy két ellentétes írányból közeledő ember ugyanúgy nevezze a nagyjait.
93
Krizsa
2014. október 26. 09:29
@menasagh: A mai Izreal tengerpartján vannak a római "Császárváros" romjai. A császár héber neve készár, a romvárosé: Készária. Tehát a latin C kiejtése: K. Az ú.n. "irodalmi" latin nyelv, gyanítom, csak a R. Birodalom bukása után lett kiművelve. Nem tudták, hogy pl. a C-t hogyan kellett volna ejteni. (Még én is úgy tanultam a gimiben, hogy azt máig se tudjuk.) Nahát csak át kellett volna lépni a szomszédba, mert ott azóta is tudjuk.
Ja és nem véletlen ám, hogy keverték! Mert a héberben van egy második K is, a K/Ch változó hang. Azt meg pontosan úgy írjuk, mint a C-t, csak tükörből (s az írásirány is fordított). Szóval ügyeskedtek, a hatalmas héber könyvtárakból fordítgattak lefelé mindent: pl. a híres római jogrendszer alapjait (is)...
Egyszer utána kellene már alaposan kutatni, hogy mi is az a "vulgáris", ami nem az "irodalmi" latin.
94
szigetva
2014. október 26. 10:12
@Krizsa: És az vajon hogyan lehet, hogy (1) a görögök K-val írták át a rómaiaktól hallott Cicero, Caesar nevet, (2) a szárdok a mai napig [k]-nak ejtik a latinoktól örökölt C-t (nehogy már azon az isten háta mögötti helyen Izraelből hallottak volna erről), (3) az i.e. 7. századi praenestei fibulán ezt találjuk: MANIOS MED FHEFHAKED NVMASIOI, vagyis a facio [k]-ja K-val van írva, (4) hogy a latinban minden szóban ingadozik a [ʦ]/[ʧ]/[s] (ahogy tetszik) és a [k] (pl. [faʦiō]~[faktũ], [lōkus]~[lōʦī])?
Elég alaposan utána van annak nézve, hogy mi is az a vulgáris latin, hosszú könyveket írtak erről, magyarok is (ajánlottam is talán már Hermann Józsefét).
95
Krizsa
2014. október 26. 10:40
@szigetva: Több előtanulmányt, Szigetva. A szárdok (szardenák és sekelesek (két héberül is érthető szó:-) meg az ETRUSZKOK nem a rómaiaktól vették át a nyelvüket, hanem ők a "tengeri népek"... és pontosan a Közel-Kelet felől érkeztek. A görögök se léteztek még az akkád-arám-héber nyelv kialakulásakor. Az egész római kor pedig mindezeknél későbbi.
96
menasagh
2014. október 26. 10:59
@Krizsa:
Héber készár, római cesar, magyar császár...ez idáig érthető viszont a héber írás még mikroszkopikus leletekben sem tartalmaz mai latin írásformát..tehát ?...hozzáhasonították...ráfogták...
a kínai császár honnan ered ?
97
arafuraferi
2014. október 26. 11:32
@hun: "Matyó kínai hun császár" egyre jobban kiüt téged ez a szer
98
Tempesty
2014. október 26. 13:34
@Krizsa: Az a probléma, hogy folyton kevered az izraelitát meg a hébert! Az izraelita ragozó nyelvű kánaánita a héber meg egy sátáni vallás mentén kreált főként szemitákból álló népirtó törzsszövetség volt! Az izraeliták nyomai vélhetőek fel a szkítáknál, ezt követik tévesen a zsidók amikor szkítának hiszik magukat. Oly két távol eső látásmód, mint a zsidó és judeokrisztián és a fényvallású nincs még egy a földön! Egy bosszúálló Isten , bűnnel születő ember, a patriarchális Istenkép, anyagias látásmód áll szemben egy Jóságos Isten, egy tudással születő ember és egy matriarchálisan patriarchális , spirituális látásmóddal! Bármi amit te héber-Magyar egyezésként tálalsz abból ered, hogy a héber nyelvet az arámiból, babiloniból, arabból, asszírból tákolták össze! Az arámi ragozott és azonos szógyökrendszerrel bírt mint a Magyar! Az arámiak róttak, hemzseg a rovásaiktól a Közel-kelet!
99
arafuraferi
2014. október 26. 16:42
@Tempesty: Látom még náci is vagy.
"matriarchálisan patriarchális" pályázhatnál a nyest eddigi legsötétebb hozzászólója címre, akin már a fényvallás se segít.
100
szigetva
2014. október 26. 17:33
101
hun
2014. október 27. 01:32