A közönség lélegzetvisszafojtva hallgatta, amint egyre magasabb összegeket ajánlanak az Újtestamentumért, míg végül 10 millió forintnál egy ismert gyűjtőnek koppant a kalapács.

Az összeg magasnak tűnik, de egy ilyen nagy jelentőségű, irodalmi és művelődéstörténeti dokumentumért nem sok, mivel ez a könyv nemcsak magyar nyelvű nyomtatványként első, hanem egyúttal ez az első teljes, magyar nyelven napvilágot látott Újszövetség – mondta az MTI-nek Bálinger Béla, az antikvárium aukciós szakértője.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A humanista műveltségű Sylvester János fordítását szigorú bibliakritika és filológiai pontosság jellemzi. E munkához kötődően állította össze első, tudományos igényű, korszerű magyar nyelvtanát. Sylvester azt is felismerte, hogy anyanyelve alkalmas a klasszikus verselésre, a szentírási szöveg végére illesztett verses tartalmi összefoglalói az első hosszabb, irodalmi értékű, magyar időmértékes verssorok. Stilisztikai és bibliai régiségtani tanulmányokat is fűzött a szöveghez, ezek az első hazai filológiai szakmunkák. A teljes, ép, jó állapotú, korabeli kötésben fennmaradt példány a címlapon levő bejegyzés szerint („Ecclesiae Basiniensis”) a bazini (Pozsony vármegye) plébánia tulajdonában volt.

A magyar avantgárd egyik legjelentősebb folyóiratáért, a Kassák Lajos szerkesztette Munka teljes, 1928-1939 között 65 számot megért gyűjteményéért 1,2 millióról 1,5 millióig tartott a licit. A magyar szociofotó legnevesebb alkotója Kálmán Kata volt, akinek Tiborc című fotóalbumát 400 ezer forintra duplázták. 600 ezer forintról 850 ezerig versenyeztek Petőfi Sándor első önálló verseskötetének, a Szerelem gyöngyeinek 1845-ös első kiadásáért.

A 199 tételt tartalmazó aukcióban bőven voltak magas leütések. Széchenyi István első kiadású, a Lovakrul című könyve a szerző sajátkezű aláírását tartalmazza, ezért is mehetett fel az ára 300 ezer forintról 750 ezerig. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1618-ban kelt, saját kezű aláírásával ellátott, latin nyelvű oklevele 550 ezer forintért kelt el. Félmillióért vették meg az első orvostörténeti bibliográfia első kiadását, Otto Brunfels berni orvos 1530-ben megjelent kötetét. Megadták a 800 ezer forintot az antwerpeni Jakob Peters rézmetsző város- és csataképgyűjteményének 1690 körüli változatáért, amely négy, eddig ismeretlen magyar helyszín – Brassó, Nagyszeben, a Vöröstoronyi-szoros, Lippa vára – ábrázolását is tartalmazza.