Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Pokémonok lázadása
Botrányok az angol Wikipédia körül

Kell-e szócikk egy tekintélyes lexikonba a pokémonokról? És ha nem kell, hova küldjük azokat, akik mégis szeretnének zsebszörnyekről és más effélékről szócikkeket írni? Bemutatjuk az angol Wikipédián zajló heves törlés-megtartás vitát, és még transzformerek is lesznek.

Takács Boglárka | 2011. április 8.
|  

Az angol Wikipédia kivételezett helyzetű a különböző nyelvű változatok között: a legnagyobb, a legismertebb, a legpéldamutatóbb. Éppen ezért meglepő, hogy a közelmúltban egyre több a botrány körülötte, és ha elnézzük a technológiai portálok hozzászólásait, a tájékozott közvélemény is kezd a Wikipédia ellen fordulni. Honnan ez az indulat, és hová mehetnek azok, akiknek elegük van a lexikon szerkesztési elveiből?

Botrányok az angol Wikipédia körül

Kinek kell a Pokémon?

A legtöbb dühöt talán az úgynevezett „deletionism-inclusionism” vita váltja ki; ezt törléspárti-megtartáspárti vitaként lehetne magyarítani. Míg a más nyelvű, például magyar Wikipédiákon inkább az okoz problémát, hogy nincs elég szócikk – lásd például cikkünket a szócikkíró verseny által keltett csekély aktivitásról –, az angol Wikipédia készítői egyre inkább úgy vélik, sok is lesz a jóból. A törléspártiak úgy gondolják, hogy szigorúan csak azokat a szócikkeket érdemes megtartani, amelyek kellőképp fontosak, a megtartáspártiak viszont szeretnének minél több anyagot látni a Wikipédián. Természetesen ha valaki magáról ír egy szócikket, az nyilván legfeljebb a családtagjai érdeklődésére tarthat számot, és inkább a Facebookon lenne a helye, mint egy online lexikonban. Ebben nagyjából mindenki egyetért, a vita azon dúl, pontosan hol lehetne meghúzni a határvonalat. (Persze azt is mondhatjuk, a Wikipédia lecsúszott arról a lehetőségről, hogy ő legyen a Facebook.)

Léteznek általános alapelvek, ezek főleg arra mutatnak rá, hogy valami fontos és a lexikonba bevehető, ha megbízható független források számolnak be róla. Persze ezzel az a baj, hogy a sajtó maga is lehet elfogult, például valamiről lehet, hogy a cenzúra miatt nem számolnak be „megbízható” források. A blogokkal szintén nem nagyon lehet mit kezdeni: ha a blogokról magukról akarunk szócikket írni, akkor megbízható forrásnak számít egy másik blog?

A másik kérdés a mennyiséggel kapcsolatos – itt az ellenzők a Pokémon japán játék- és rajzfilmsorozattal szoktak érvelni. Jó, ha van szócikk a Pokémonról, mégiscsak emberek millióit érdekli a téma. De kell-e külön szócikk minden egyes szereplőről, vagy ettől csak komolytalanná válik az enciklopédia?

A mi kedvencünk – 750 ezren nézték meg a Youtube-on a “Mi történik, ha pokémonokat rakunk a mikróba?” videót:

Figyelem! A szerkesztőség szerint a Pokemonok mikrózása minden teszteredmény ellenére ellenjavalt!

Minden állat egyenlő?

A törlésvitákat olykor a Wikipédia adminisztrátorai döntik el, de nem feltétlenül konkrét lépéssel; ha egy ismertebb adminisztrátor állást foglal a vitában, ez önmagában elég ahhoz, hogy nyomban sokan melléálljanak. Habár a Wikipédia úgy hirdeti magát, mint „Az ingyenes enciklopédia, amit bárki szerkeszthet”, nem minden szerkesztő egyenlő. Ahogy Orwell Állatfarmjában, itt is vannak, akik egyenlőbbek a többieknél. Az adminisztrátorok jogköre széles, és ez nem tetszik azoknak, akik körön kívül rekedtek.

Az elmúlt hetekben az az eset kavart vihart, amikor egy már aktívan nem üzemelő, de a maga korában neves és befolyásos videojátékos portál, az Old Man Murray szócikkét törölték. A törlés mellett legerősebben Ben Schumin Wikipédia-adminisztrátor kardoskodott; mint az kiderült, azért, mert haragban áll az Old Man Murray egyik alapítójával. Amíg Schumin a Twitteren ünnepelte győzelmét, a törlés híre bejárta az internetet, és dühödt játékosok tömege lepte el a Wikipédiát. A szóbanforgó szócikk végül visszakerült, lehetett ünnepelni... Viszont a lexikon pont azok körében szenvedett el presztízsveszteséget, akik a leginkább hajlamosak arra, hogy önkéntesen szerkesszék: a huszonéves műszaki végzettségű férfiak körében.

Az Állatfarm animációs feldolgozása, az első brit egészestés rajzfilm; rendezte a magyar származású Halász János és felesége, Joy Batchelor.

Wikipédia helyett Vukipédia

A vita évek óta zajlik, és ahogy a törléspártiak kerekednek felül, egyre nagyobb az elvándorlás a Wikipédiáról. Az első próbálkozás a Deletionpedia volt – ez a 2008-ban indult weboldal automatikusan átvette az angol Wikipédia törölt szócikkeit, de nem igazán sikerült kellő érdeklődést felkeltenie; jelenleg nem is üzemel aktívan.

A Wikia volt az első szolgáltatás, aminek sikerült tömegeket vonzania: itt bárki üzemeltethet a Wikipédiához hasonló szerkezetű wikit, és főleg a videojátékokkal, filmekkel, sorozatokkal kapcsolatos témák települtek át rá. Ilyen például a Star Wars-rajongók tudásbázisa, a Wookieepedia, de találhatunk wikiket a Harry Pottertől kezdve a retró szabásmintákon át mindenféle témában.

Akkor miért nem megy át mindenki a Wikiára és hoz létre saját tematikus enciklopédiát, vagy dolgozik be egy már meglévőnek? Végül is ha nem tetszik a helyzet, nem kötelező maradni. Azonban itt is találkozhatunk furcsaságokkal. A Wikia tulajdonosi köre és a technikai háttere részben közös a Wikipédiával, viszont feltűnően sok a reklám rajta. A tulajdonosoknak biztosan jobban megéri, ha az emberek a Wikiára írnak, sőt így az a vád sem érheti a Wikipédiát magát, hogy sok rajta a „nem enciklopédiába való tartalom”. Persze mi csak spekulálhatunk... mindenesetre a tényállás másoknak is feltűnt.

Jimmy Wales a Wikipédia és a Wikia alapítói között is szerepel
Jimmy Wales a Wikipédia és a Wikia alapítói között is szerepel
(Forrás: Wikimedia commons / Manuel Archain)

Mivel a Wikipédiát egy közhasznú alapítvány igazgatja, amelyet a képviseleti demokrácia elvei szerint vezetnek, ott jogosan számon lehet kérni, ha a vezetőség a felhasználókra káros döntéseket hoz. Viszont – a személyi átfedések ellenére – a Wikia egy cég, így nyugodtan mondhatja, hogy ha valakinek nem tetszik a szolgáltatás, amit nyújt, keressen magának más szolgáltatót. A botrányok itt sem maradnak el, legutóbb éppen az kavart nagy vihart, hogy a technikai változtatásokról egyáltalán nem kérdezték meg a wikik üzemeltetőit. Emiatt többek között az egyik legnagyobb tagoldal, a World of Warcraft (WoW) internetes játékkal foglalkozó wiki készítői döntöttek úgy, hogy ők inkább távoznának; azonban ez sem egyszerű. A meglévő anyagokra jogot formál a Wikia is, így állt elő az a helyzet, hogy most két párhuzamos WoW rajongói wiki is létezik: a wikiás WoWWiki és az új Wowpedia. A WoW készítői maguk mindenesetre az utóbbi mögé álltak. A WoW fanatikus híveit pedig nem jó ötlet magunkra haragítani, mert akik ilyen videókat csinálnak, azok sok más galádságra is képesek (vigyázat, némi felnőtt tartalom következik):

Már külön wiki is létezik arra a célra, hogy összefoglalja, mi bajuk van a felhasználóknak a Wikiával, archiválja a korábbi vitákat és listázza az elvándorolt wikiket. Kérdés, mennyire fogja őket sújtani a költözés következtében óhatatlanul bekövetkező forgalomcsökkenés; főleg, hogy az eredeti helyükön is rendszerint üzemelnek tovább. A 'world of warcraft wiki' keresőkifejezésre mindenesetre jelenleg a WoWWiki és nem a Wowpedia az első Google találat, habár a korábban elköltözött Transformers Wiki már megelőzte a keresőben a Wikiás párját. Mi ez alkalomból is ajánljuk kedvenc ingyen letölthető transzformeres zenénket: Ugress - Decepticons.

Olvasnivaló

A törlésvita szócikke a Wikipédián - kezdjünk el aggódni, ha ez is eltűnik!

Complaint Wiki - muníció az elégedetleneknek

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 El Mexicano 2011. április 8. 12:22

Szerintem ez nemcsak az angol Wikipédiára jellemző, a "nevezetesség elve" általánosan problémás, mivel e kritérium eleve szubjektív. Eleve mi az, hogy valami fontos vagy nem fontos? X.Y. sorozatszínész nevezetes, vagy sem? Aki ismeri és nézi, annak igen, aki nem hallott róla, annak nem.

Az egész Wikipédia elvrendszere gáz, ami már ott kezdődik, hogy a tartalom ellenőrzihetősége fontosabb, mint a valódisága és megbízhatósága. Ha valami óriási nagy marhaság, de több forrás van rá, mint a helyes adatra, akkor a marhaságot kell a lexikonba beleírni, mondván arra van forrás. S mi van, ha egy adatra nincs online ellenőrizhető/hozzáférhető forrás, de valódi? Amire volt is már nem egy példa.

A másik hülyeség, hogy az angol Wikipédiában kizárólag angol nyelvű forrásokat fogadnak el forrásként. Annak idején elkezdtem szép sorjában kijavítgatni a spanyol művekről szóló szócikkek címeit (a legtöbb tele van helyesírási hibával, arról nem is beszélve, amikor még az 'és'-t is nagy kezdőbetűvel írják), még be is hivatkoztam nekik a Spanyol Királyi Akadémia helyesírási szabályzatát, aztán le lettem állítva azzal a "kifogással", hogy a hivatalos spanyol _akadémiai_ helyesírási szabályzat nem hivatkozási alap, "mert nem angolul van". Hát jé!!! A magyar helyesírás szabályait sem angolul írták le...

Ennyit az egész Wikipédiáról, ezért is pártoltam el tőlük. Sajnos már a magyar verzióban is egyre inkább terjednek az angolék hülyeségei. Csak azt nem értem, miért kell nekünk mindent leutánozni, ami Amerikából van... :(

2 El Mexicano 2011. április 8. 12:33

Ja, meg a "független forrás" elve. Ha weboldaról ír valaki cikket, akkor maga a weboldal nem használható fel hozzá forrásként. Ez is egészen érdekes. Vagy ha én – tételezzük fel – feltaláltam valamit, és írni akarok róla cikket, akkor azt nem tehetem meg, mert nem lehetek saját magam a forrás (ugyanis a "saját kutatás" is ki van zárva a források közül, ami teljesen értelmetlen, ha egyszer tényeket tartalmaz). De ha valakit megkérek, hogy írja le valahova, utána én behivatkozom forrásnak, akkor az már megfelel. No comment.

3 doncsecz 2011. április 8. 13:18

Az itt szereplő problémák még egy 1%-át nem teszik ki a wikipédia többi problémájának. Vannak általános gondok, de mindegyiknek változatnak sajátos bajai vannak. Ennek a lexikonnak az a baja, hogy mindenki szerkeszti, de nincs megfelelő összhang, mindenkinek más az álláspontja és mindehol megtörténik, hogy vezető szerkesztők (adminisztrátorok) élnek vissza hatalmukkal, illetve tapasztalt, témákban valóban járatos egyéneket szorítanak mások háttérbe, akiknek semmi tapasztalatuk nincs, legtöbbször olyan indokkal, hogy saját kutatásaiból írja a cikkeket, arról pedig más nem írt külön könyvet, vagy cikket. Hozzáteszem ezek a szerkesztők szabályosan sportot űznek abból, hogy kiüldözzenek másokat. Etnikai, vallási és politikai ellentétek is színesítik a teret. A német wikipédián például osztrák szerkesztők indítottak kampányt szlovénok és olyan indokkal másítottak meg cikkeket szlovén témában, hogy azok nem hitelesek mert szlovén forrásokból táplálkoznak, melyek eleve már nem használható, elfogult érthetetlen(?) források és német nyelven erről semmi sincs.

4 El Mexicano 2011. április 8. 13:40

@doncsecz: Az egyik legfőbb probléma a kettős mérce. Amikor valakinek tönkre kell tenni a munkáját mondva csinált kifogások alapján, akkor azzal állnak elő, hogy "ez közösségi munka, itt nincsenek szerzők, itt mindenki vállalja, hogy a szócikk beküldésével lemond a jogairól", blablabla. De ha éppen fejleszteni kellene egy cikket, akkor meg az van, hogy csinálja meg, aki elkezdte, akkor rögtön eltűnik az a nagy "közösségi szellem". Arról nem is beszélve, hogy ha én létrehozok egy cikket, akkor azért én vállalom a felelősséget, én biztosítom hozzá forrásokat, nem a "közösség", aztán jön egy nem hozzáértő, teleírja hülyeségekkel (a forrásokat persze meghagyva, melyeknek már semmi köze nincs a végén a leírt szöveghez), én meg nem győzöm visszacsinálni... Szerencsére a magyar verzióban ez még ritka, de az angol és a spanyol lexikonban ez így megy.

5 TheNAkos 2011. április 8. 14:06

Az én wikipédiám egy olyan tudástár, amiben bármiről találok információt, legyen az egy nagy gép apró alkatrésze vagy a nagy gép maga.

Minden információ fontos.

6 doncsecz 2011. április 8. 14:57

@El Mexicano: Nyugodt lehetsz a németéknél is már ez van, sőt a szlovén, meg néhány délszláv wikinél is

7 Adam78 2011. április 8. 20:45

@El Mexicano:

„ Megengedett, hogy egy téma szakértője olyan saját publikációjára hivatkozzon, amely egy lektorált folyóiratban megjelent, feltéve ha ez tényleg jelentős sajtótermék és közben nem esik túlzásokba” (hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:A_Wikipédia-szerkesztés_tíz_alap)

Ami a forrásokat illeti, azokat nem összegyűjtve érdemes megadni, hanem az egyes (tag)mondatok végére, az idézett részhez egészen konkrétan hozzárendelve: így az egyes állítások visszakereshetőek, ellenőrizhetőek és javíthatóak, akármilyen hülyék jönnek is közben.

A cikkek fejlesztése kapcsán: önkéntes projekt lévén senkitől sem lehet elvárni semmi szín alatt, hogy fizetés nélkül munkát végezzen. Vagy megteszi saját öröméből, vagy sem, és ezt sajnos tudomásul kell vennünk.

A spanyol címek javítása kapcsán szerintem nem lett volna szabad annyiban hagynod: ha valaki tudatlanságból visszajavít egy verziót a helytelenre, akkor meg kell keresni azt a fórumot, ahol az illető tevékenységét leállíthatják: nyilván az angol WP-ben is vannak adminisztrátorok, és ha véletlenül elfogult az illető, akkor is kell lennie fellebbezési fórumnak. – A művek címét egyébként az internetes katalógusokból ellenőrizni lehet, nem? Különös tekintettel a spanyol nemzeti könyvtárakra. Így talán nem is kell a szabályzatra hivatkozni. (Azt valahol megértem, hogy az angoltól eltérő forrást nem fogadhatnak el, hiszen az adminisztrátoroktól sem várható el, hogy számos világnyelven beszéljenek, mint ahogy az sem engedhető meg, hogy akármilyen nyelvű anyagra hivatkozva bárki is kétséges dolgokat írjon bele egy cikkbe. Ha a Google fordítójával eldönthető a kérdés, akkor szerencsénk van.)

A forrással rendelkező marhaságok vs. forrásolhatatlan igazságok kérdése igen érdekes: kíváncsi vagyok, honnan lehet valamit (ellenőrizhetően!) tudni és állítani, ha nincs sehol leírva. Ez talán leginkább olyankor jellemző, ha közünk van egy cikk tárgyához, így a szokottnál többet tudunk róla. De mint alapelvtől szerintem nem tekinthetünk el az ellenőrizhetőségtől. Egyfelől meg lehet kérni egyes internetes források kiadóit, hogy javítsák az adataikat, másfelől esetleg le lehet fényképezni a kétséges dokumentumokat, harmadrészt pedig lehet kezdeményezni megállapodást arról, hogy milyen alapon súlyozzuk a rendelkezésre álló forrásokat, mert itt és itt a meglévő rendszer problémához vezet.

Összességében: nincs olyan általános rendszer, amivel az esetek pontosan 100%-át ideálisan lehetne megoldani: nemcsak a szócikkek, maga a rendszer is fejlesztésre szorul – ez is egy kihívás, amit találékonyan, kreatívan, bölcsen, nyitottan, együttműködéssel, odafigyeléssel és sok-sok türelemmel lehet csak egyre jobban és jobban megoldani.

8 doncsecz 2011. április 8. 20:58

@Adam78: Kérdezed honnan lehet valamit tudni és állítani, ha nincs sehol leírva. Leírva éppenséggel dolgok le vannak, például ki anno ezt és ezt állította, ezt ő maga leírta. De a forrásolás megnevezésével itt baj van, felírhatjuk ugyan, hogy az annak az illető által lejegyzett szövegen van, de aztán abba is belekötnek, hogy az nem igaz, nem létezik, pedig ők sose látták és mitöbb sose ismerték ezt a témát. Ennek ellenére mégiscsak beleugatnak és ezt kitörlik, hogy továbbra el legyen sumákolva. Amit én még nem mondtam, hogy a legteljesebb mértékben ellenőrizhetetlen forrásnak kiáltottak ki egy könyvet, amelyhez tartozott ISBN és ISNN szám is, a címe is fenn volt az interneten, de az idegen nyelvűségében találtak kifogást és megint azzal jöttek, hanem az ő ídes anyanyelvükön szól, úgy nem hiteles.

9 El Mexicano 2011. április 9. 09:19

@Adam78: Természetesen nem azt akarom mondani, hogy a forrásolásnak és az ellenőrizhetőségnek nincs létjogosultsága, persze, hogy ezek is fontosak (az ésszerű határokon belül, nyilván). De ne legyen ez fontosabb követelmény az adatok valódiságánál. A kettőnek kizárólag együtt kellene működnie.

A spanyol címek javításával kapcsolatban én már megpróbáltam mindent. Egyszerűen az a baj, hogy ha arányaiban nézzük, az enWiki 10 szerkesztője közül 9-nek az a hozzáállása, amit leírtam, és csupán 1 van köztük, aki úgy látja, ahogy én. Ezek után nincs mit tenni. Ráadásul az is problémás, hogy sokszor magukon a műveken is helytelenül szerepel a cím (persze nem súlyos hibákra kell gondolni, hanem főleg ékezetek elhagyása, kis- és nagy kezdőbetűk helytelen használata stb.)

"A forrással rendelkező marhaságok vs. forrásolhatatlan igazságok kérdése igen érdekes: kíváncsi vagyok, honnan lehet valamit (ellenőrizhetően!) tudni és állítani, ha nincs sehol leírva"

Nem állítottam olyat, hogy "nincs sehol leírva". Természetesen az ilyen adatokra is van forrás, csak nem hozzáférhető olyan egyszerűen. Fiktív példaként X.Y. – csak a hazájában ismert – művész születésének dátuma, mely szerepel egy (vagy több) ottani kiadású nyomtatott lexikonban, amely az interneten nem érhető el. Vagy (valós példa): Dr. Ernesto Sodi Pallares mexikói orvos, biokémikus, jogász és feltatláló, aki szerepel az Encyclopedia Britannica mexikói kiadásában. Ennek ellenére azt sem található meg róla az interneten, hogy mikor született és mikor halt meg (ugyanakkor a kutatásai és tanulmányai simán elérhetőek).

10 maxval 2011. április 9. 13:08

@El Mexicano:

A magyar Wikipédia egy szarhalmaz. Egykor aktív szerkesztő voltam, egyes vallási és földrajzi témákban elsősorban.

Az általad említetteken kívül más gondok is vannak. Van egy önkényeskedő mag a magyar Wikipédia vezetőségében, melynek legnagyobb téveszméje a semlegesség. Egy kis túlzással, szerintük egy cikknek kb. így kell hangoznia: "2+2=? A források ingadoznak e tekitetben, a források által adott adatok átlaga 3,9.".

Az egyetlen komolyan vehető Wikipédia az angol jelenleg.

11 El Mexicano 2011. április 9. 13:24

@maxval: Szerintem összességében egyik sem vehető túl komolyan. Mindegyik változatban vannak jól kidolgozott, komoly témák, de vannak óriási marhaságok is. Tehát általános véleményt egyik nyelvű verzió megbízhatóságáról sem lehet megfogalmazni. Persze nem csak a tudományos témákra gondolok, hanem általában. Találkoztam már nem egy olyan szócikkel az angol Wikipédiában is, hogy még az illető neve sem stimmelt egészen, nem hogy a születési hely és dátum.

12 maxval 2011. április 9. 14:49

@El Mexicano:

Igen, vannak ilyen gondok is, azonban az esetek 95 %-ában az angol változat megbízható.

13 doncsecz 2011. április 9. 16:47

@maxval: A szlovén wikin egy admin gyakorlatilag fittyet hányva az elvekre, megsérti a szabad szerkesztés elvét és tetszése szerint bánik a cikkekkel, szerkesztőkkel. Erről már ezen az oldalon is írtak salabajzer.si/2010/10/26/slovenska-wikipedia-oz-uporabniki-ip-213-ja Akármennyire is akarnád te igazolni az állításadait, őt azt nem érdekli, blokkol és kész. Bármit csinálsz, ha panaszkodsz vandálkodásra való hivatkozással, vagy "más szerkesztők illetlen zavarásának" címén kioszt blokkokat. Mások pedig különféle mondvacsinált hülyeségekből próbálnak egy témát lejáratni, amelyet tulajdonképpen a téma iránti egyéni ellenszenvük, illetve túlzott okosságuk miatt tesznek: olyan ostoba hülyeségekkel próbál egy kínai-mániás szerkesztő kitörölni valamennyi szlovén település cikkből a német neveket, hogy állítólag "kínaiul is van azok a stájervidéki, vagy más falvaknak nevük." Köztudott, hogy a szlovénok századokon át német uralom alatt voltak, tehát, akárcsak Szlovákiában minden településnek van német neve. Nem érdekli őket még az sem, hogy a levéltárak adatai szerint ez kimutatható, ha nekik nem tetszik a forrás, vagy maga a téma, kitörlik, akkor akárcsak egy balkáni nagyúr, vagy ázsiai despota, aki találomra unalmában választott egy embert és azt kínok kínjával kicsinálta. A szlovén wikipédia minőségét tekintve egy óriási ... (nem mondom ki mi), amit már mások is megmondtak. Épp ezért mert olyanok vannak admini tisztségben és olyanok irányíthatnak, akik azt hiszik a wikipédia egy külön világ, ahol isteni hatalmuk van.

14 Pesta 2011. április 9. 17:01

Ahogy maxval írja, a „magyar” (értsd: magyar nyelven írt) Wikipédia bizony az. Egy gittegylet a grundjának tekinti és a saját kénye-kedve szerint cenzúráz rajta. Ezt persze ők úgy nevezik, hogy pártatlanság, illetve hogy „nincs rá forrás” stb. - lásd fönt -, avagy az adott cikk „elfogult”. Mármint ők azok a cikk irányában, ha nem illeszthető bele az ő külön bejáratú Weltanschauungjukba. Leplezetlenül törölnek bármit, amit nem eszerint ír meg valaki. Pusztán mennyiségi alapon döntenek a „tárgyilagosságról", mivelhogy akármilyen kis csicska valaki, ha kezdettől fogva ott volt és adminisztrátori jogot szerzett. Az Index fóruma rendelkezik még hasonló körrel és általuk rugalmasan értelmezhető szabályzattal.

Egyébként az angol változat sem megbízható, az sem komoly forrás, legfeljebb adathalmaznak, adatbányászáshoz jó, mivel egy helyre van gyűjtve sok minden.

15 El Mexicano 2011. április 9. 17:18

@doncsecz: Pontosan ugyanezt csinálták a spanyol wikin is annak idején, de gondolom sokat most sem változott a dolog. Az adminok mindenhol visszaélnek a hatalmukkal, ráadásul a spanyol wikiben az aktív szerkesztők kb. 90% admin. Viszont érdekes módon a spanyol wikiben nem törölték azt a cikkemet, amelyet a magyaron mondva csinált indokkal eltávolítottak. Nem mellesleg hozzáteszem, a cikk éppen egy magyar portálról szól(t), úgy látszik, a spanyolban teljesen megállja a helyét, csak a magyaroknak nem fontos...

16 doncsecz 2011. április 9. 19:15

@El Mexicano: Horvát wikin is van effajta helyzet, de oda én csak olyan témában írtam, ami elég keveseket érintett, általában muravidéki dologról. Így a horvátok azt, ahogy volt, helyben hagyták. Természetesen ott is más dologban okoskodtak és okoskodnak most is, amit azonban nem tartok kizártnak, hogy a szlovénok pukkasztására is tehették ezt, viszonzásképpen a szlovén wikin történt horvátellenes lépésekre. Volt interpelláció egyszer azzal kapcsolatban amit írtam, de a horvátok nem reagáltak rá.

17 maxval 2011. április 10. 13:17

@doncsecz:

Én is tudnék mesélni dolgokat...

A helyzet az, hogy a kisebb WIkipédiák az agresszívitás elvén működnek. Azaz kialakul egy kemény mag, melynek ideje van a szerkesztéssel foglalkozni, s a kemény magban pedig kiemelkedik egy agresszív egyéniség. Aztán az ő saját elképzelései törvénnyé válnak.

A magyar változatban ez a főelv, ami mindent visz, a "semlegesség". Emiatt lehet pl. nyilas alapállású butaságokat beírni. Így pl. a magyar nyelv rokonításánál az angol Wiki jobb, mint a magyar, mert a magyarban a "semlegesség" kapcsán meg kell jelennie a téveszméknek is. A legnagyobb röhej meg az, amikor a szerkesztővezér megírja nekem magánlevélben, hogy ő egyébként egyet ért velem, de hát sajnos nem lehet semmit sem tenni, mert "semlegesség" van.

18 maxval 2011. április 10. 13:22

@Pesta:

Az Index Fóruma a legrosszabb fórum, amit valaha is láttam. Az átlag moderátor 19-20 éves hülyegyerek 80-as IQ-val, akiknek feláll a szerve annak örömöre, hogy hatalmat kapott a kezébe. A legviccesebb intézkedések a NEM-POLITIKAI topikokban történnek!!!

Az angol Wiki azért szerintem jó. Ahogy írod, adatok vannak felhalmozva egy sor témában.

Az angolban az a jó, hogy nagy az aktív szerkesztők száma, így rirkán tudnak felülkerekedni marginális csoportok.

19 doncsecz 2011. április 10. 14:54

@maxval: Na mondjuk ez igaz. A múltkoriban is nacionalista érzelmű törökök néhány magyarországi csatával kapcsolatban horribilisra írták át a keresztény erők létszámát, míg a törökökét meglehetősen alacsonyra korabeli török források alapján. Persze ugyanezt lehetne elmondani a keresztény forrásokról is amelyek 400 ezerre teszik a törökök száma pl. Nándorfehérvár ostrománál, ám a cikkbe már valósabb adatok voltak beollózva, pl. nem 150 ezer fős török sereg, hanem úgy 70-80 ezer fő volt ennél a csatánál. Egy két odavissza állítgatás után a törökök elhallgattak.

20 doncsecz 2011. április 10. 14:57

@maxval: Velem is eljátszották nem is kétszer-háromszor, pedig elég semlegesen voltak leírva bizonyos dolgok pl. a Muravidékről. Az érzelmeket kavaró dolgokat, melyek pl. a Muravidéken történtek még maga Göncz László és részletesen leírja és nem tagadja a magyarok visszaéléseit, ám ennek ellenére a nagyokosok nem akarják megjelentetni az ún. semlegességre hivatkozva: pedig valójában elhallgatni akarják.

21 doncsecz 2011. április 10. 15:11

@maxval: De azért várjunk csak, az angol wikin is van, hogy egy-egy helyen (nem pont az én esetemben) összefognak szükkörű csoportok. Mivel mások nem tudnak és nem is próbálkoznak ehhez hozzászólni, hagyják, hogy durvuljon el az egész

22 doncsecz 2011. április 10. 15:17

Egy másik szintén kissé pofátlan eset is a "fejembe" jutott: a német wikin, úgyszintén osztrák szerkesztő kitörölte egy-egy kisnyelv cikkéből a képeket és a példaként felhozott információkat, amivel gyakorlatilag semmitmondóvá tette a cikket. Argumentumai a következők: a wikipédia nem galéria, nem múzeum, nem szótár, nem mesekönyv, stb. A wiki tehát szabadon szerkeszthető, megfelelő forrásokkal, a tudás bővítését célozza. Ezek a példák és képek nem foglaltak el túl sok helyett, megfelelő mennyiségűek voltak és csak a szemléltetést szolgálták. Aztán később megpróbálta ez a szerkesztő a cikkeket kikezdeni, hogy ezek jelentéktelen csonkok, amik feleslegesen vannak itt, "nincs több információ benne," semmi sem bizonyítja a tényét. Ő, aki törölte a képeket és a példamondatokat, s nem engedte új források elhelyezését ráadásul, most azzal jön, hogy hiteltelen az egész.

23 doncsecz 2011. április 10. 15:21

Sőt azt hadd tegyem hozzá, hogy némelyik ilyen megszállott német (főleg) osztrák elképesztő kereszteshadjáratok tömkelegét indítja más wikiken ugyanezekkel az indokokkal.

24 Nước mắm ngon quá! 2011. április 10. 16:02

@doncsecz:

Egy időben én is szerkesztettem a német wikin, sajnos mindig akadnak emberek, akiknek nincs jobb dolguk annál, hogy mások munkájának keresztbe tegyenek. Azóta inkább csak olvasgatok, jóhiszemű hozzátoldozgatásokhoz sincs kedvem, ha valaki éppen párduc módjára vár arra, hogy egy új szerkesztő kedvét "trollkodja" el az egésztől.

25 Pesta 2011. április 10. 19:15

@maxval: (17)

Én az ellenkezőjéről tudok a butaságok alapállása kapcsán, mivel többé-kevésbé olyan egyének vannak nálunk is a keményfejű magban, mint a cikkben említett beszédes nevű adminisztrátor. :) Én csak néhány cikkbe javítottam bele külsősként annak idején - politikailag érintetlen tárgyban! -, hogy aztán valami idióta visszajavítsa a tárgyi tévedéseket (pl. kiadási dátumokat) a fönti indokokkal.

De örömmel olvasom, hogy ezek szerint a Wikipedia világszerte önkéntes-önkényes csendőrökkel vannak tele.

26 maxval 2011. április 11. 12:38

@doncsecz:

Ez a fényképes dolog valami német sajátosság lehet... :-)

Van egy bizonyos ruhacikkről szóló Wikicikk, s az egyik illusztráció a FELESÉGEM egyik divatfotója. Na, ez fent van kb. 25 Wiki-változatban, míg a németből törölve van, azzal az indokkal, hogy ez "személyes" kép és nem való oda.

27 doncsecz 2011. április 11. 16:09

@maxval: A német szerkesztők indoka alapján ki lehetne törölni a valamennyi wikire, illetve a commonsba feltöltött anyagok összesen 90%-át talán, hisz rengeteg képet saját felajánlásból raktak eddig fel.

@Nước mắm ngon quá!: Én is általában csak a commonsba töltök fel és már javarészt saját készítésű képeket. Ezeket eddig soha nem vonták kérdőre.

28 doncsecz 2011. április 11. 16:14

Rengeteg feszegetés van politikai okokról, hogy politikai "csoportok" irányítják ezeket, ahogy a kuruc.info, vagy a bombagyár állította annak idején, hogy a "wikipédia nemzetietlen lenne." Hát azért ismertem olyanokat akár a magyar, akár a német, akár a horvát wikipédián, akik nemzeti radikális, vagy félradikális szellemben szerkesztik még most is a cikkeket, hasonlóan akár találhatunk feltünően baloldali érzelműeket, elfogultan vallásos egyéneket akár a kereszténység, akár az iszlám mellett. Énekesek, sztárok, írók, stb. elfogult rajongóit is. Szó sincs itt klikkesedésről, politikai tömörülésről, meg ilyen összeesküvés izékről, egyszerűen sokan egyéni hóbortjuknak megfelelően lehetetlenítenek el másokat és ez rombolja minőségét a lexikonnak.

Információ
X