nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja

Nyelvről vitatkozik kollégáival?

Kételyei támadtak?

Kálmán László nyelvész válaszol olvasóink olyan égető kérdéseire, mint például:

Aki nem tud sumerül...

Van dunsztunk róla!

Régóta rájöttél?

Mi köze a karalábénak a szoláriumhoz?

Tegye fel kérdését Ön is!

A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A szólás szabadsága
Cenzúra a Twitteren?

A Twitter blokkolna bizonyos nem kívánt tartalmakat, ha azok az egyes államok törvényeibe ütköznek. A lehetőség ellen a Twitter bojkottálásával tiltakoznak a felhasználók.

MTI | 2012. február 8.
|  

A dolog alig öt éve kezdődött: egy fiatal San Franciscó-i mérnök felvázolt egy parányi mókás webes eszközt, amelynek révén bárki elmondhatja a barátainak, hogy éppen mi nyomja a lelkét. A technológiát villámgyorsan több milliónyi ember kezdte használni világszerte, és különösen azokban az országokban vált létfontosságúvá, amelyek kormányai komoly hajlandóságot mutattak arra, hogy elnémítsák népeiket. Most azonban új időszámítás kezdődik: a Twitter bejelentette, hogy kérésre megakadályozza bizonyos üzenetek közzétételét – olyan országokban, ahol az adott üzenetek illegálisaknak minősülnek.

A lépést azonnal felzúdulás követte. Néhányan egyenesen bojkottra szólították fel a twitteres közösséget, egy svédországi felhasználó, Björn Nilsson pedig maró gúnnyal fejezte ki köszönetét a cenzúráért Szíria, Bahrain, Irán, Törökország, Kína és Szaúd-Arábia kormányainak „nevében”.

Meg kell fizetni a nemzetközi terjeszkedés árát

A Twitter magyarázkodni kezdett, arra hivatkozva: ez a legjobb mód arra, hogy alkalmazkodjanak az országonként eltérő törvényekhez. Mindez viszont élesen rávilágít arra – és az álláspont magán a Twitteren keresztül is felerősödött –, hogy mi történik egy sebtében elindított internetes start-up céggel, ha utána megpróbál multinacionális vállalkozássá formálódni.

Bizonyos értelemben már eddig is létezett cenzúra a Twitteren. Más internetes cégek gyakorlatához hasonlóan szűrik az olyan tartalmakat, amelyek egyik vagy másik országban törvényellenesnek számítanak, így jártak el többek között a szerzői jogok megsértése vagy a gyermekpornográfia esetén. A mostani bejelentés újdonsága az, hogy a tervek szerint csak azokban az országokban esnek át szerkesztésen az üzenetek, ahol tartalmuk illegálisnak számít, és csak abban az esetben, ha az adott ország hatóságai ezt külön kéréssel erősítik meg.

Vagyis a thaiföldi Twitter-felhasználók nem találkoznak olyan üzenettel, amelyben valaki megsérti a thaiföldi uralkodót (ezt ott börtönnel büntetik), de az mindenütt másutt olvasható lesz. Ráadásul a thaiföldiek értesítést kapnak arról, hogy valamit eltávolítottak a hálózatból. Az üzenet helyén szürke alapon megjelenő felirat egyértelműen fogalmaz: az ettől és ettől a felhasználótól érkezett üzenet közzétételét visszatartják a thaiföldi felhasználók elől.

Mindez egyfajta digitális megfelelője annak, mint amikor egy klasszikus nyomtatott újság üres címlappal reagál az ódivatú kormányzati cenzúrára. „Mindig is kötelezőnek tekintettük magunkra nézve, hogy eltávolítsuk az illegális tartalmakat. Ez pedig egy olyan módszer, amelynek segítségével a megfelelő helyeken tudunk beavatkozni – nyilatkozta a The New York Timesnak Alex Macgillivray, a Twitter vezető jogtanácsosa. – Jó darabig dolgoztunk rajta, hiszen számításba kellett vennünk, miként hat mindez a vállalatunkra.”

A Twitter mintegy 100 millió felhasználójának többsége külföldi. Számos országban vannak a cégnek irodái, ezek feladata részben az üzleti terjeszkedés biztosítása, részben pedig a hirdetési bevételek megszerzése a helyi piacokról. Jack Dorsey, a vállalat elnöke elmondta, hogy tervezik egy németországi iroda megnyitását (ahol tilos a náci tartalmak közzététele akár online, akár nyomtatott formában).

Szólásszabadság vagy üzlet?

A cenzúrát bejelentő közlemény jól jelzi azt a dilemmát, amelyet a Twitternek – és több, hasonló szolgáltatásnak – fel kellene oldania. Olyan szabad kommunikációs csatorna legyen-e, amelyet az adott országok kormányainak akaratával szembemenve is használhatnak (ahogy ez az arab tavasz esetén is történt), vagy pedig kereskedelmi vállalkozásként szükségképpen engedelmeskedjen az adott országok törvényeinek (hiszen arra törekszik, hogy vevőket vonzzon, és végül ebből ott pénzt csináljon)?

Tim Wu, a Columbia Egyetem jogi karának professzora szerint a változások az önkényuralmi rezsimek uralta államokban alááshatják a Twitter népszerűségét. És bár nem hibáztatja a Twittert a normál üzletmenetet elősegítő lépése miatt, úgy véli, hogy valami másnak politikai eszközként át kell vennie a szolgáltatás helyét.

A professzor mindazonáltal megfontoltságra inti a vállalatot: a Twitternek szerinte óvatosan kell eljárnia, hogy ne kerüljön olyan helyzetbe, ahonnan már nem képes segíteni az elnyomó kormányok elleni lázadást. Szerinte a szolgáltatás régi énjét minden körülmények között meg kell tartani.

A Twitter engedélyezi az álnevek használatát, és ez számos tiltakozó szervezet számára különösen hasznosnak bizonyult az arab világban, merthogy a szólásszabadság védelmének ez lett az egyik fő eszköze. Ennek ellenére Wu professzor kétségének adott hangot, vajon az új politika megengedte volna-e az egyiptomiaknak a szolgáltatás használatát a tiltakozások szervezéséhez…

A Twitter ragaszkodik ahhoz, hogy az új rendszer révén nagyobb átláthatóságot biztosítson. Igaz, azt is állítja, hogy publikálás előtt nem fogja szűrni a tartalmakat. És nem fog olyan anyagot eltávolítani, ami csupán sértő, egyedül az illegális tartalmakra érvényesül a cenzúra. Emellett a cég azt is hangsúlyozta, hogy egy e-mailben igyekeznek értesíteni – megindokolva az eltávolítást – azokat a felhasználókat, akiknek a posztjait visszatartják.

Elég átváltani „worldwide”-ra

A felhasználók helyét a számítógépek vagy okostelefonok IP-címei alapján azonosítja a hálózat, de megenged kézi beállítást is, amelynek alkalmazásával felhasználói helyként beállítható a „worldwide”. Ez pedig lényegében teljesen megkerülhetővé teszi az üzeneteket blokkoló rendszert. Ha egy szíriai felhasználó átváltja a helyet worldwide-ra, máris láthat mindent.

Jillian C. York, az Electronic Frontier Foundation nevű polgárjogi szervezet szólásszabadsággal foglalkozó igazgatója maga is sikerrel tesztelte a megoldást. „Sajnos ez az a szükséges rossz, amivel egyes országokban számolnia kell egy szolgáltatónak” – mondta az új rendszerről.

A Twitter bírálói felvetették, hogy a cég kényszer hatására lépte meg az országspecifikus cenzúra bevezetését, miután egy szaúdi herceg jelentős befektetőjévé vált. Ezt a gyanúsítást azonban a Twitter vezető jogtanácsosa igyekezett gyorsan eloszlatni.

A Facebook szintén kezeli az olyan kéréseket, amelyek bizonyos országokban illegális tartalmak eltávolítására vonatkoznak, ugyanakkor arra nem ad magyarázatot, hogy mit miért távolít el a közösségi oldalról.

A keresőeredményekben a Google szintén jelzi, hogy melyik tartalom az, amelyen változtatni kell az egyes országok törvényeinek tiszteletben tartása miatt, így a Google tulajdonában lévő YouTube-on országonként blokkolható a tartalom.

Kétes értékű erődemonstráció

A Twitter választotta út némiképpen eltér a Google-étól. Úgy döntött, hogy a Chilling Effects nevű weboldalon neki érkező eltávolítási kérések egy részét közreadja (az oldalt az Electronic Frontier Foundation több amerikai egyetemmel közösen működteti; a Twitter vezető jogtanácsosa, aki korábban a Google jogi részlegénél is dolgozott, harvardi diákként vett részt a Chilling Effects munkáiban).

„Mindig azon voltunk, hogy megteremtsük a szabad twittelés lehetőségét az embereknek. Ami persze nem tetszett a despotáknak – fogalmazott a kritikákra adott válaszában a jogtanácsos. – Továbbra sincs változás a politikánkban. Ennek az erejét épp az mutatja, hogy amikor rajtunk a törvények betartását kérik számon, képesek vagyunk visszatartani bizonyos tartalmakat, de képesek vagyunk tudatni is az érintettekkel, hogy mi történt.”

Mindazonáltal röviddel a cég közleménye után már megjelentek az első, csöndes tiltakozásra szóló felhívások. „Csatlakozom a #TwitterBlackout-hoz & nem twittelek holnap” – írta egy magát Omar Johaniként azonosító felhasználó. – „Ismét olyan idők köszöntek be, hogy újra az események megtörténte után 12 órával kell értesülnöm a hírekről.”

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X