Az alábbi videóban Kumail Nanjiani komikus beszél a Call of Duty című számítógépes játékról.

A humorista messziről indít: ezek a játékok korábban a második világháború eseményeit dolgozták fel, és bennük újra meg kellett ölni azokat az embereket, akik már egyszer elestek. Az újabb változatok már kortárs eseményeket dolgoznak fel: az iraki és afganisztáni eseményeket. Az új játékban az egyik szintet Karacsinak hívják: ez az a város, ahol Kumail Nanjiani felnőtt! Szülővárosa most csatatér.

Végül meggyőzte magát: érdemes itt játszania, hiszenkihasználhatja a helyismeretből fakadó előnyöket. Szembesülnie kellett azonban azzal a ténnyel, hogy habár Pakisztánban urduul beszélnek (a valóságban Karacsiban is csupán a lakosság fele urdu anyanyelvű), a játékban az utcák mind arab nevet viselnek.

Bár a játék szempontjából talán nincs is jelentősége, de – mint Nanjiani kifejti – a játék fejlesztésére három évet fordítottak, minden apró részletet kidolgoztak, a szereplők minden egyes hajszála látszik a grafikán, futás közben izzadnak, és látszik, ahogy lifeg a cipőfűzőjük… ám senki nem tette meg azt az apróságot, hogy ráguglizott volna a „Pakisztán” és a „nyelv” szavakra.