A kozmopolita indulatszavakból (aj, ej, oj, stb.) keletkezett az emberi beszéd első valódi szavainak, az "igeszerűeknek" a 'j' képzője. Példák: ra-j (rátelepedő), ha-j (betakaró), tá-j, (kitáruló), szá-j (kinyitó). Az ős-igeszerűek valójában nem igék, hanem melléknévi igenevek voltak – s a mai szófaji besorolásuk már gyakran főnév.

A 'j' igeképzőt a szintén ősi, de a mai napig használt 'l' igeképző váltotta fel.

***********

Vas megyében a karéj, karaj (köralakot képező), továbbá a király, Károly szavakat 'l'-lel mondják: karél, karal, királ, Károl, stb. Illetve, a 'karéj'-t inkább 'karé' (kenyér) -nek mondják.

Majdnem, de nem pontosan ugyanarról a szóról beszélünk.

A karéj-oz: valamiből körívet képező, de

a karélyoz (karéli-z): körívező – köröket leíró.

Az 'ly'-os alak értelme tehát eltérő: nem egy bizonyos tárgyat formál körívesre, hanem körbejár és nemcsak egyszer.

Az 'ly'-os írásmód vagy az eredeti, kifinomultabb beszéd használatból, vagy egyszerűen csak az 'l'-ező vidékek tájszólásából ered. Ez az írásmód azonban létezett, és a fentiek miatt helyes volna, ha fenn is maradna. Persze, ha legalább a szakemberek értenék... Mert a huszár bizony nem karéjoz, hanem karélyoz.

***************

A szláv eredetről csak annyit, hogy az orosz krúg = kör (vagyis körög), bo-krúg = körbe-körbe (vagyis be-körög). Tehát egyik sem vette át a másiktól a kozmopolita (számtalan nyelvben meglevő) KR gyököt, aminek KÖR az elvont értelme. A szláv nyelvek és a magyar nemcsak ugyannak az "északi" ősnyelvnek a leszármazottai, hanem egymás földrajzi közelségében is alakultak ki.

@Fejes László (nyest.hu):

Mindent ki lehet magyarázni, ha az embernek elég türelme és rátermettsége van.

A nyelvekről sokmindent nem tudok és nem is fogok megtudni, de azt hiszem, hogy a magyar nyelv is van olyan régi és beszélt mint a többféle dialektusban megjelenő szláv, és abban is biztos vagyok, hogy évszázadok során nem változott annyit mint a szláv.

Tehát, lehet a karéj szót tőlük kölcsönöztük, csak megítélésem és ízlésem szerint nem jól volt tálalva, és ezért is tettem szóvá.

@menasagh: „Nem vagyok jártas a dologban de biztos vagyok benne, hogy ha érteném a szláv nyelvet a karéj szónál kapnék más eredetet is.....és ez bármely szónál érvényes.”

írod, miután azt írtad, hogy azért nem hiszed, hogy a szó a krajból származik, mert nem hiszed, hogy erre korábban ne lett volna szó a magyarban – ugyanakkor te biztos le tudnád vezetni egy másik szláv szóból, ha jobban ismernéd a szláv nyelveket!

Az egy dolog, hogy alapvető dolgokat nem tudsz a nyelvekről (pl. hogy a szavakat nem csak azért veszik át, mert nincs az adott fogalomra elnevezésük), vagy hogy ma már nem beszélhetünk egy szláv nyelvről, vagy hogy a nyelvtudás nem azonos a nyelvészeti felkészültséggel, de ez nem olyan nagy baj, nem kell mindenkinek mindenhez értenie. Még az is érthető, hogy a tudatlanságod magabiztossá tesz téves ítéleteidben: ez, mondhatni, természetes. („Még sosem láttam focimeccset, de nem hiszem, h a magyarok ne vernék meg bármikor a brazilokat, ha tényleg akarják.”)

Azt azonban elvárnám, hogy ha tévedsz, legalább tévedéseidben koherens legyél, és ne hidd azt, hogy ha egy szó nem származhat a szlávból, akkor ne állítsd, h a szláv ismeretében találnál neki másik szláv eredetet!

@bibi:

...értékelhető szöveg és krónika...nem férnek össze.

Amúgy nem azt állítottam, hogy a rovásírás a szépirodalom közlésének a célját szolgálta de sokat besegített.

@szigetva:

Ha értenél hozzá semmi akadálya nem volna....

Amúgy ha értesz szlávul megkísérelhetsz egy próbát.

@menasagh: Azért elég hülyeséget beszélsz. Mit szólnál ehhez: ugyan nem értek hozzá, de biztos vagyok benne, hogy ha értenék, könnyen meg tudnám gyógyítani a rákos betegeket.

@menasagh: "Nem tudom mennyi idős a rovásírás, de idősebb Cirillnél."

Akár így is lehet. De azért a magyarok történetének egyik fontos forrása a kijevi (cirill írással írt) krónika ill. évkönyv. A mi első krónikánk több száz évvel fiatalabb. A rovásírás tkp. semmilyen értékelhető szöveget nem hagyott ránk, igaz, nem is ez volt a szerepe.

@szigetva:

Azt akarom bizonyítani, hogy úgy a karéjnak mint a sógornak volt és ma is fellelhető a magyar változata.

Szerintem egy nyelvi itésztől nagyon felületes dolog annyival elboronálni egy dolgot, hogy rámondjuk az illető szóra, hogy az x vagy y eredetű és kész.

Nem vagyok jártas a dologban de biztos vagyok benne, hogy ha érteném a szláv nyelvet a karéj szónál kapnék más eredetet is.....és ez bármely szónál érvényes.

@menasagh: Nem tudom. Én csak azt vitattam, hogy az, hogy X nyelvi eredetű, nem jelenti azt, hogy a magyarok nem ismerték ezt a dolgot az X nyelvvel való találkozás előtt. Te ezzel akarod bizonyítani ugyanis, hogy nem lehet X eredetű.

@szigetva:

Térjünk vissza a karéj szóhoz. Mi a bizonyítéka annak, hogy az szláv eredetű ?

@menasagh: Minden nyelv folyamatosan változik (átalakul, ahogy te mondod), akár van írott változata, akár nincs. Ott a latin, a görög, jó rég óta írják őket, mégis mind a kettő akkorát változott azóta is, hogy csak na. A magyar is folyamatosan változik, az íráshoz képest, annak ellenére.

Lehet, hogy nem értem...

...éppen ezért állítom, hogy az a nyelv amelyik nem íródik le előbb-utóbb elvész vagy átalakul, csak idő kérdése.

...a sógor meg az asszimilálódás jele...mert volt annak nagyon szép megfelelője csak ez győzött.

@menasagh: Látom, nem érted, amit mondok. Máshogy mondom: vannak nyelvek, amelyeknek minden beszélője írástudatlan, mégis tökéletesen működnek. Ezt az ősemberes dolgot te nevezed úgy, hogy írás, önmagában ettől még nem lesz az.

„egy szavat, kifejezést csak azért vesznek át egy másikból, mert arra kifejezés abban a nyelvben még nem volt, vagyis azt az akármit még nem ismerték”: ez nem így van. Nem gondolhatod komolyan, hogy a magyarban azért a német eredetű sógor jelenti a házastárs testvérét, mert a magyarok korábban nem ismerték ezt a rokonsági kapcsolatot. De korábban is mondtam példákat.

@szigetva:

Az uniformizálódás nem jelenti azt, hogy egy nyelvnek nincs írott változata......és az is tudott dolog, hogy már az ősember a közösségén kívül jelekkel, rajzokkal, úgynevezett írással kommunikált.

Lehet vitatni de egy szavat, kifejezést csak azért vesznek át egy másikból, mert arra kifejezés abban a nyelvben még nem volt, vagyis azt az akármit még nem ismerték....persze mindig vannak kivételek, de azok inkább az olyan helyeken fordulnak elő, ahol nagy az asszimilálódás.

@menasagh: De az egyáltalán nem biztos (sőt), hogy folyamatosan használta Cirillék előtt óta a magyarság.

„A nyelv írás nélkül meghal.” Ennek ékes cáfolata az a tény, hogy a világ ma beszélt sok ezer nyelve közül 10%-nak ha van írása. A többi meg vígan él anélkül. Sőt mivel írás csak néhány ezer, nyelv viszont vélhetőleg több tízezer éve van, paradox lenne, ha igaz lenne ez az állításod. Szerencsére nem az.

Az, hogy egy nyelv egy szót egy másik nyelvből átvesz, a legkevésbé sem jelenti azt, hogy a szó által jelölt fogalmat korábban nem ismerte. Az, hogy angolul a buszt a magyar etimológiájú coach szóval is megnevezhetik, nem jelenti azt, hogy az angolok a magyaroktól tanulták el, hogy van olyan, hogy busz. Az, hogy az alkoholos italokat felszolgáló helyeket magyarul a szerb(?) eredetű kocsma, kricsmi, vagy az angol eredetű pub szóval is meg lehet nevezni, nem jelenti azt, stb. stb. A szóátvételek legnagyobb része ilyen.