nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Buja, bulya, bula

Ha a bulya szóval találkozunk, ráadásul ’ritkás’ értelemben, arra gondolunk, hogy a szövegíró a helyesírást nem ismeri, és magyarul sem tud rendesen.

nyest.hu | 2013. július 31.
|  

Bizonyára nem sok olvasónk akad, aki ismerné a bulya szót. Manapság a köznyelvben nem is használjuk. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárából (TESz.) megtudhatjuk, hogy a magyarba bula alakban és ’török nő’ jelentésben került a szerb-horvátból, ahol ’muszlim nő; muszlim leányiskola tanítónője, nagynéni’ jelentésekben fordul elő. Az újgörögben a szó ’zsidó úrinő’ jelentésben fordul elő. Hasonló jelentésekben előfordul az albánban, bolgárban és a macedónban is, végső forrása az oszmán-török bola, bula ’nagynéni’. A magyarban megjelent a bulya változat is, kezdetben [ly]-lyel, később ebből [j] is fejlődött: a nyelvemlékekben j-vel írva is felbukkan. A magyarban a szónak olyan jelentései is kialakultak, melyek más nyelvekben nem figyelhetőek meg: a ’török nő’ főnévből kialakult az ’ágyas’ és a ’török, keleties’ melléknév, utóbbiból pedig a ’vékony, ritkás’ – minden bizonnyal a finom szövésű, áttetsző török kelmék hatására.

Kézenfekvő lenne, hogy ezzel a szóval hozzuk kapcsolatba a bula ’lány, nő’ szót is. A szakirodalomban azonban azt találtuk, hogy ez a cigány nyelvből származik, ahol ’fenék, segg’ az eredeti jelentése, és ehhez fejlődött hozzá a magyarban a ’nő nemi szerv’ jelentés (151. oldal). Bizonyára erre támaszkodva állítja korábbi cikkünk is, hogy a bula cigány jövevényszó. A ’női nemi szerv’ jelentésből könnyen kialakul a pejoratív felhangú ’lány, nő’ szó is (jó példa erre a picsa vagy a fasz jelentésváltozása), de a folyamat könnyen elképzelhető fordítva is. A jelentésváltozásra olyan használatok adnak alkalmat, melyekben nem egyértelmű a szó pontos jelentése (pl. kéne már egy jó bula).

Aki pedig bulára vágyik, a bujálkodni akar – nem hangzik oktalannak a feltételezés, hogy a buja ’kéjelgő, kéjenc’ szó is ebből ered – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a nyelvemlékekben ilyen jelentésben is felbukkan a szó ly-lyel írva is előfordul. Csakhogy ennél sokkal valószínűbb – már csak azért is, mert ez a jelentés a 15. század elejétől adatolt, míg a nőkre vonatkozó jelentések csak a 16. közepétől – , hogy a szó a szláv bujь (kb. [buji]) szóból ered, melynek az ószlávban ’balga, ostoba’ jelentésű volt, ám a régi szerb-horvát nyelvjárásokban ’vad, féktelen, vakmerő, szilaj; kövér, gazdag, termékeny; kéjelgő’ jelentésben is előfordul. A mai szláv nyelvekben -n- képzővel bővült alakjuk van meg: bolgár буен [bujen], szerb-horvát bujan, szlovén bujen, szlovák bujný, orosz буйный [bujnij] – ezeknek általában a ’dús, dúsan tenyésző, bőven termő’ a közös jelentésük. A TESz. csak a régi szerb-horváton kívül szlovák kapcsán említi, hogy a szónak ’kéjelgő’ jelentése volna, de úgy véli, a szónak mind ez a jelentése, mind a ’dús, bőven termő’ jelentése a szlávból származik.

Bulák
Bulák
(Forrás: Wikimedia Commons / Giulio Rosati (1858–1917))

Ami igazán érdekes, hogy a TESz. szerint a buja előfordul ’ágyas’ jelentésben is – azt már mi sem értjük, ebben az esetben hogyan lehet megkülönböztetni a bulyából fejlődött, azonos jelentésű szótól. A szótár azonban azt leszögezi, hogy „török és mongol egyeztetése téves”.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
6 Krizsa 2013. augusztus 3. 22:58

Soha egymás szomszédságában nem élő két nyelvben:

A héber bíja = közösülés, bujás = megszégyenített,

bijúv = csatorna, bájit = ház (eredetileg a földbevájt ház),

bajár = kútásó, és a váj! = jaj!

Magyar megfelelők: (ki)váj, vájat, vájár, vijjog, baj,

báj, buja, bújik.

Még egyszer: a két, soha egymás szomszédságában nem élt nyelvben

MINDEN szóalak MINDEN értelemével együtt megfelel.

5 mederi 2013. augusztus 3. 16:44

Szerintem BUJA az, aki túl gyakran összeBÚJIK a szerelmével, vagy még inkább "szerelmeivel", vagyis fűvel-fával mai értelemben

.:)

Azonban az ősi időkben házasság előtt nem volt "bűn" a próbálkozás... Ha gyerek született (a közösség nagy örömére), az a férfi (azok közül akiknek volt kapcsolata az anyával) nyerte el a jogot egy nyílpárbaj során a felnevelésére, akinek a nyila messzebb esett le. Senki nem vonhatta kétségbe később az apaságát.

Egy "ártatlannak" tűnő gyermekdalunk:

"BÚJJ BÚJJ zöld ág

Zöld levelecske

Nyitva van az arany kapu

Csak BÚJJatok rajta.

Nyisd kirózsám

kapudat kapudat

Hadd kerüljem váradat váradat

Szita szita péntek

Szerelem csütörtök

Dob szerda."

Meglehetősen kétértelmű, és nagyon nagyon régi, mondhatni ősi dalocska.

Szerintem a "buja" szó a "bújni" igéből származik, és szótöve a

"bú". A "bí, bá, bú" (gyerek mondókák része), valamiféle varázs ige lehetett, talán éppen szerelmi..

A "buja" szó bármilyen idegen nyelvből eredeztetése szerintem értelmetlen, mert annyira régi..:)

4 scasc 2013. augusztus 1. 15:26

@Fejes László (nyest.hu): Ne csodálozz, hisz "tiszta bolond" a felhasználóneve...

3 scasc 2013. augusztus 1. 15:25

" A szótár azonban azt leszögezi, hogy „török és mongol egyeztetése téves”."

Mint ahogyan azt a TESZ túl könnyelműen és gyakran teszi hasonlóan megkérdőjelezhető alapokon...

2 Fejes László (nyest.hu) 2013. július 31. 23:13

@reiner Tor: Hát, próbáld ki, hogy bulázod a csajt, akinek udvarolsz, aztán sok sikert...

1 reiner Tor 2013. július 31. 22:33

A "bula" szvsz egyáltalán nem pejoratív, ellentétben a "fasz" szó hasonló jelentésével. (De pl. az ugyanonnan képzett "faszi" se pejoratív, legalábbis alaphelyzetben nem az.) A "pina" viszont alapvetően pejoratív, ha nőre alkalmazzuk.

Információ
X