Ádám nevű olvasónk levelet küldött nekünk:

Rendszeres olvasóként valamikor még régebben találkoztam egy írással, ami a "tea" szó eredetéről illetve különböző változatainak etimológiájáról szólt. Most így a nagy melegben, miközben egy dobozos sört ittam és tanulmányoztam nagy elmélyülten a rajta szereplő különböző megfelelőket a "sör" szóra, felötlött bennem, hogy talán ennek a szónak is érdekes lehet az eredete, hiszen a "sörnek" igen korlátozott számú változata van.

Ádám fel is sorol jó néhány általa fellelt szót, mi azonban próbáljunk valamilyen rendszerességet követni: seperjünk először a saját házunk táján!

A cikk az ajánló után folytatódik

A magyar sör (ser) nemzetközi vándorszó, pontos eredete ismeretlen. Megfelelőit megtaláljuk ugyan rokon nyelvekben is (komi, udmurt [szur]), török nyelvekben is (csuvas, tatár kb. [sz^öra], baskír kb. [hira]), de a magyarban sem finnugor eredetűnek, sem török jövevénynek nem tartható. (A mariban is megvan, de ott egyértelműen viszonylag friss tatár vagy csuvas jövevényszó.)  Egyes török nyelvekben (pl. a kazahban vagy a karacsaj-balkarban)  az eredeti szót a mai napig mindenféle sörre használják. Ide tartozhat a mongol шар айраг [sar árag] (szó szerint kb. ’sar kumisz’ is). A mongol шар айраг [sar árag] viszont nem tartozik ide, egyszerűen ’sárga kumisz’-t jelent.
Egyébként ma ezekben a nyelvekben is gyakran inkább a házi sörre használják, az iparilag előállított, boltban vásárolt sörre inkább orosz jövevényszót használnak: пиво [pivo].

Ugyanezt a szót használják szinte az összes szláv nyelvben, bár írásmódjuk különböző lehet. A lengyelben piwo, a csehben, szlovákban, szlovénben, horvátban (illetve a latin betűs szerb írásban) pivo, a szerbben, macedónban, bolgárban, ukránban пиво, csak a fehéroroszban піва. A szó bekerült több orosz hatás alatt álló finnugor és törökségi nyelvbe – magyar szemmel ezek közül a legérdekesebb az erza, ahol пия [pija] alakban is megtalálható (a пива [piva] mellett). Ennek a szónak az eredete könnyen megfejthető: a szláv pi- ’iszik’ tőből származik, és eredeti jelentése egyszerűen ’ital, innivaló’ volt.

A bolgárban emellett a бира [bira] is használatos, oda bizonyára a török bira került be. Ide viszont az olaszból kerülhetetett a szó, ott birra alakban használatos, és német jövevényszó. Szintén a német lehet a francia bière vagy a román bere forrása is. Ez a szó használatos az izlandiban (bjór), a bretonban (bier), a baszkban (biera), a görögben (μπίρα [bira]), az albánban (birra), az ivritben (בירה [bira]), a sziléziaiban (bjyra, kb. [bʲira]), de ez került be a tagalogba (bir), a szuahélibe (bia) és a vietnamiba is (bia). Ezt találjuk meg az eszperantóban is (biero). A legérdekesebb azonban a Madagaszkáron beszélt malgas, ahol a francia névelő is a tő részévé vált: labiera. A németben a szó Bier [bír], és szinte azonos alakban használatos a hollandban (bier [bír]) és  az angolban is (beer [bír]/[bí^ö]). Ezek a szavak az ógermán *beuzan, *beuzaz ’sör’ szóból erednek, ez pedig az indoeurópai *beus- vagy*bheus- ’üledék, élesztő(gomba)’ szóból.

Az angolban azonban van a sörre egy másik szó is, az ale. Ezt eredetileg a komló nélkül erjesztett italokra használták, ma inkább a sör egyik típusát jelenti. Az ősgermán *aluþ szóból ered (a þ azt a hangot jelöli, amit ma a think szó elején találunk. A skandináv nyelvekben ebből lett az általános ’sör’ jelentésű szó: dán, norvég øl [öl], svéd, izlandi öl. Az ősgermán szó bekerült a balti nyelvekbe, ebből származik az ital mai lett és litván neve: alus [alusz]. De bekerült a szó a finnségi nyelvekbe is: mai finn olut, észt õlu (kb. [ölu]).

Európa átellenes, délnyugati sarkában egy másik szócsalád terjedt el: portugál cerveja [sz^ürvezs^ö], spanyol cerveza [szervesza], katalán cervesa [sz^örvesz^ö] stb. Európán kívül is használatos, pl. a tagalogba: serbesa, serbisa. A szó a latin cervisia ~ cervesia ~ cerevisia ’sör’ szóból ered, mely a kelta gall nyelvből származik. Eredeti ejtése [kerviszia] lehetett. Ennek a tövét őrizheti a walesi cwrw [kúrú].

A kelta nyelvekben van egy másik szó is a sörre: ír és skót gael leann, manxi lhune – ezek eredetéről sajnos semmit nem sikerült kideríteni. A baszk garagardo ’sör’ szót a garagar ’árpa’ szóból képezték. Hasonló motivációjú az erza шужведь [suzsvegy] elnevezés, szó szerinti jelentése: ’árpavíz’. Az ógörög ζύθος [dzütʰosz] a ζέω [dzeu] ’főz’ igével függ össze.

A felsorolt szavakon kívül minden nyelvben előfordulhatnak további elnevezések is. A finnben például a köznyelvben a kalja szó jelenthet ’sör’-t: eredeti jelentése sörhöz hasonló, gabonából erjesztett, minimális alkoholtartalmú ital (az orosz kvasz megfelelője).

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése Az összes hozzászólás megjelenítése