Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Igazságot Hungáriának!
Honnan ered Magyarország idegen neve?

Az orbanviktor.hu szerint a magyar kormányfő, aki hivatalosan a magas szintű fórum megnyitójára, illetve az expó záróünnepségére érkezett Sanghajba, azt is mondta, hogy a magyaroknak mindig öröm Kínában lenni, állítását pedig többek között azzal támasztotta alá, hogy a magyaroknak ázsiai gyökerei vannak, és az országnév, Hungary is azt jelenti, hogy „a hunok földje”. (index.hu/MTI)

Fejes László | 2010. november 2.
|  

Az utóbbi kijelentés azóta eltűnt a miniszterelnök honlapjáról. Mindenesetre ez egy jó alkalom, hogy megemlékezzünk: honnan is ered a Hungary név?

A név a török onogur ('tíz nyíl', más magyarázatok szerint ’tíz ogur/oguz’) elnevezésre vezethető vissza. Ez egy különböző népekből álló törzsszövetség volt – a nomád törzsszövetségek nevére egyébként is jellemző, hogy gyakran a 'valahány valami' szerkezetet követi. A magyarok talán tagjai voltak e törzsszövetségnek, de az is lehet, hogy egyszer csak ott bukkantak fel, ahol korábban az onogurok voltak, és így ragasztották rájuk a nevet. (A letelepedett európaiak nem igazán igazodtak ki az időnként rájuk törő nomád népek között: a hasonló életmódot folytató, gyakran változó politikai viszonyok között nem is alakultak ki mai értelemben vett népek, csak alkalmi politikai szövetségek. A nyelvnek pedig még messze nem volt nemzetalkotó szerepe.)

... ott vagyok hun, az az én világom...
... ott vagyok hun, az az én világom...
(Forrás: Wikimedia Commons / Szeder László / GNU-FDL 1.2)

Tudta-e?

A csehben és a szlovákban más a neve Nagy-Magyarországnak, mint Kis- (a szentmentalisták kedvéért Csonka-) Magyarországnak. Nagy-Magyarország neve a magyarok külső elnevezéséből származó cseh Uhry [uhri] vagy Uhersko [uherszko], szlovák Uhorsko [uhorszko], míg Kis-Magyarországé a belső elnevezésből származó Maďarsko [magyarszko].

Ez a név aztán elterjedt szerte Európában, egyik legősibb formájában a németből ismerjük: Ungarn (az n már német képző). A legtöbb szláv nyelvbe a szó úgy került, hogy az n kiesett, helyette az u vált nazálissá (orrhangúvá). Ennek köszönhetően az ország neve a csehben Uhry, Uhersko és a szlovákban Uhorsko. (A csehben és a szlovákban a g mindig h-vá vált, gondoljunk például a cseh főváros cseh nevére: Praha.) A lengyelben a nazális megmaradt, de az u-ban található ajakkerekítéses mozzanat egy önálló v-vé vált, miközben a magánhangzó u-ból e lett: Węgry (kb. [vengri]). (Ez nem kivételes fejlődés, a lengyelben több példa van rá, vö. lengyel węgiel [vengjel], orosz ugolj, cseh uhlí, szlovák uhlie stb. 'szén'.) Ez került át az oroszba Vengrija alakban (bár ez tulajdonképpen a vengr 'magyar' szóhoz illesztett, latin eredetű nemzetközi országnévképző).

Az olasz h funkciói

Az olasz helyesírásban a h vagy csupán hagyomány alapján írandó bizonyos szavakban, vagy „elválasztó” funkciója van: arra szolgál, hogy bizonyos egymást követő betűket ne úgy ejtsünk, ahogy egyébként ejtenénk. Így pl. az i és az e előtt a c [cs]-nek, a g [dzs]-nek ejtendő, ezért ha a [ki], [ke], [gi] vagy [ge] hangkapcsolatot szeretnénk jelölni, ezek írásmódja chi, che, ghi, ghe lesz. Ezért szerepel h az Ungheria szóban is: ellenkező esetben [undzseria]-nak kellene olvasni.

Látható, hogy ezekben nyoma sincs a szó eleji h-nak, akácsak pl. a skandináv nyelvekben vagy az olasz Ungheriában [ungeria]. Ha azonban az olaszban írnának is h-t a szó elejére, az sem jelentene semmit, hiszen az olaszban a h mindig néma, sosem ejtik. Hasonló a helyzet azonban a franciában, ahol országunk neve Hongrie [ongri]: itt azonban írják a h-t. A galibát éppen ez okozta: miután a franciában eltűnt a h, nehéz volt számon tartani, hogy mikor kell írni és mikor nem (hasonlóan a magyar j és ly problémájához): olykor akkor is írták, amikor nem kellett volna. Itt talán játszottak némi szerepet a hunok is: mivel a magyarok és a hunok egyaránt keletről érkező lovasnép voltak, könnyen keverhették őket. Arról azonban mégsincs szó, hogy a hunok nevét alkalmazták volna a magyarokra, már csak azért sem, mert az elnevezés nem változott, csak az írásmódja. A francián kívül írják, de nem ejtik a h-t a spanyolban és a katalánban sem. Amikor ez a szó átkerült további nyelvekbe, pl. az angolba, ahol volt [h], úgy vélték, hogy az írásban szereplő h ejtendő is: így alakult ki az angol Hungary név. Ugyanez a helyzet a hollandban is.

Hun itt a hun?
Hun itt a hun?
(Forrás: Wikimedia Commons / uzo19 / GNU-FDL 1.2)

Hoffmann Rózsa – nagyon találóan –  kiemelte, hogy „az interneten keresztül ömlik az információ feldolgozhatatlan mennyisége, de az információk kritikájára alig készült fel a társadalom”.

Látható tehát, hogy a Hungary elnevezés nem jelenti azt, hogy a 'hunok földje'. A miniszterelnököt megtéveszthették az olyan internetes források is, mint például az Online Etymology Dictionary Hungary szócikke. Persze nem biztos, hogy a kínaiak előtt bölcs dolog éppen ősi ellenségükkel, a hunokkal való kapcsolatunkat hangsúlyozni akkor, amikor ennek semmi alapja nincs. De ez a kérdés már legyen egy politikai portál problémája...

Középpontban a nyelv

A kormányváltás óta igen népszerűvé váltak a nyelvészeti kérdések. Először Szőcs Géza jelentette be, hogy genetikai módszerekkel kell megvizsgálni a finnugor nyelvrokonságot, beiktatásakor pedig Schmitt Pál beszélt arról, hogy fontosnak tartja a magyar nyelv védelmét (és díjat is alapítana az e téren jeleskedők számára). Orbán Viktor nyelvfilozófai kérdésekben merült el. Hoffmann Rózsa a jó erkölcs és a helyesírás között vont párhuzamot, majd az alkotmánybíróság nyilatkozott meg helyesírási kérdésekben. Eközben azok, akik a diplomához szükséges nyelvvizsgakötelezettség eltörlése mellett harcolnak, megpróbálják átvenni az alkotmánybíróság szerepét.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
162 tenegri 2014. március 9. 18:11

@Roland2: Valószínűbbnek tartanám, hogy közvetve került hozzájuk, de a közvetlen átvételnél is vmi hasonló alakot várnék. Mindazonáltal a magam részéről nem tudom, de Ligeti írt erről is a linkelt cikkében.

161 Roland2 2014. március 9. 15:30

@tenegri: Ez a maǰar, maǰarat közvetlenül a magyarból ( a közép-európaiból vagy a volgaiból ) kerülhetett át a mongolba vagy esetleg valamilyen török nyelvből ? Egyébként Kuskumbajev azt írja ( Magyarok keleten és nyugaton ) , h. régebben a kazahban is a madzsar alak volt használatos a magyarokra, csak később szorította ki az orosz eredetű elnevezés ( arra viszont nem tér ki, hogy ez a madzsar forma hogyan került a kazahba).

160 tenegri 2014. március 9. 14:30

@Roland2: Van Ligeti Lajosnak erről egy régi cikke (A magyar nép mongolkori nevei), megtalálod ebben: real-eod.mtak.hu/23/2/BORA_02.pdf

159 tenegri 2014. március 9. 14:29

@Roland2: Inkább népet, mint országot jelöltek: maǰar [madzsar], maǰarat (a végén többesjellel), kerel (< király) és baǰigit (< a baskír név vmely változata + többesjel). Ma a nép és az ország is унгар (kb. [ʊŋgər]), bár akinek van vmi közelebbi ismerete a magyarokról, az használhatja a мажар [mat͡ʃər] alakot is.

158 Roland2 2014. március 9. 14:02

@tenegri: A 13. századi vagy tatárjárás korabeli mongol források milyen eredetű nevet használnak Magyarországra ? És a mostani mongolban hogyan nevezik ( ha nem a régebbi alakot használják ) ?

157 mondoga 2014. március 4. 11:37

@istván1: Rosszul értelmezed a leírtakat.

Isztakhri állítása csak annyi, hogy a bulgár és kazár nyelv hasonló. Ha mindkettő törökös, akkor a hasonlóság fenn áll. Ha ráadásul mindkettő csuvasos, akkor még inkább...

Vásáry az adott idézetben csak a kazárok népének nyugati türkségét, ill. a kazárok nyelvének köztörök voltát mondja valószínűtlennek. A csuvasos török nyelv nem kizárt, sőt...

A másik Isztakhri idézetben az áll, hogy a türkök és a kazárok nyelve különbözik egymástól (és a perzsától is).

A különbözőség mértékét nem említi, lehet szó akár markánsan különböző dialektusokról is. Másképpen fogalmazva, az orkhoni feliratokban megőrződött türk nyelv és a csuvasos török kazár (szabir) nyelvet állítja szembe egymással.

A következtetésed hibás, de legalábbis pontatlan.

A bolgár nyelv tényleg nem török, hanem szláv.

A bulgárok v. óbolgárok v. bolgár-törökök nyelve viszont török, azon belül csuvasos török.

156 imi60 2014. március 3. 17:32

Hunok földje-az. Jó hogy nem Orbanisztánt emlegetett rögtön.Ekkora marhaságot azért nem kellett volna mondania. Csoda hogy ferde szemmel néztek rá ?

Abban viszont lehetne lépni, hogy a "le" igekötőt össze vissza kezdik használni. Tv-ben hallottam , hogy " lenyilatkozik". Aztán olyan ,hogy beimportál. Ki nem lehet importálni. Tönkre teszik a magyar nyelvet az össze-vissza használt igekötőkkel.

155 istván1 2014. március 3. 11:56

@blogen: Arra pedig van adat, hogy a bolgárok nem voltak török nyelvüek: Ezt olyan állítja, akik kortárs volt, és ismerte a türkök nyelvét:

1. Isztakhri:

„Bulgar nyelve olyan, mint a kazárok nyelve; burtasz nyelve azonban más, hasonlóképpen a rusz nyelve is más, mint a kazár s a burtasz.”

Nyelv és Tudomány, 2010. szeptember 14

www.nyest.hu/hirek/kik-lehettek-a-rejtelyes-burtaszok-1

---------------------------

2. Vásáry István egyetemi tanár

Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK, Török Tanszék

"A kazároknak a nyugati türkökkel, a kazár nyelvnek pedig egy köztörök nyelvvel való azonosítása ezek után nem valószínű."

www.tankonyvtar.hu/tortenelem/regi-belso-azsia-080904-37

---------------------

Geographer al-Istakhri:

"the Khazar language is not that of the Turks or Persians, nor does the language of any section of humanity coincide with it."

A kazár nyelv nem török vagy perzsa, s nem egyezik az emberiség semmilyen részének a nyelvével.

--------------------

Ibn Hauqal:

"Az igazi kazárok nyelve elkülönül úgy a türkökétől, mint a perzsákétól"

(Ve-l khazar el-khullasz liszânhum ghair (ghęr) liszân et-turk ve-l-fârszije)

-----------------------------------------------------------

Következésképpen a bolgár sem török.

154 istván1 2014. március 3. 09:20

@blogen: Talán így könnyebben megtalálod:

A "nemlétező" cikk teljes címe és pontos oldalszáma (melyet a NYEST hivatkozik, igaz, nem a hunokra vonatkozó részére):

Могильников В. А. Лесостепь Зауралья и Западной Сибири // Степная полоса азиатской части СССР в скифо-сарматское время. М.: Наука, 1992. С. 274–311.

Mivel a vita személyeskedésbe ment át, azt nem kívánom folytatni.

153 blogen 2014. március 3. 08:29

Nem létező cikkből nem lehet idézni, ez a publikáció nem létezik, az adott kiadványban nem szerepel:

Могильников В. А. Степная полоса азиатской части СССР в скифо-сарматское время. М.: Наука, 1992. С. 292–311.

Továbba MEGINT HAZUDSZ. A nyest cikkében Mogilnyikovtól nem idéznek a hun etnogenezissel kapcsolatos állítást, mint ahogy azt én is írtam.

152 istván1 2014. március 3. 08:22

@blogen: Továbbá az sem igaz, hogy a NYEST cikkében semmit nem ír a hun kapcsolatok lehetőségéről:

"..Fölmerült az a lehetőség is, hogy a szargatkaiak a hunok etnogenezisében is szerepet játszottak..."

151 istván1 2014. március 3. 08:19

@blogen: Én azt állítottam, hogy Mogilnyikov ezt írja, és az ő cikkéből idéztem. Randa csúsztatás, maszatolás, amit művelsz.

Могильников В. А. Степная полоса азиатской части СССР в скифо-сарматское время. М.: Наука, 1992. С. 292–311.

150 blogen 2014. március 3. 07:29

@istván1: Azért kell neked bizonyítani, mert te tulajdonítasz állításokat Mogilnyikovnak, amiknek nincs semmilyen forrása. Valójában arról van szó, hogy valamilyen meghamisított forrást találtál a neten és azóta vergődsz, ahelyett, hogy beismernéd elhamarkodottan hivatkoztál rá. Most például azt hazudod, hogy a nyest írja azt amit idézel, csakhogy ez ORDAS HAZUGSÁG, a nyest rövid recenziójában ugyanis semmit nem idéznek Mogilnyikovtól, ami a szargatkai-hun kapcsolatokat érintené a hunok kialakulása kapcsán. Éppenhogy Mogilnyikov kritikusai állítják, hogy esetleg szargatkai csoportok részt vehettek a hun etnogenezisben is.

www.nyest.hu/renhirek/osmagyarok-nyugat-sziberiaban

149 istván1 2014. március 3. 07:04

@blogen: A Mogilnyikov cikk létezését miért kell nekem bizonyítani. Kérdezd meg a NYEST szerkesztőitől, akik hivatkoznak rá.

Mogilnyikov ezt írja:

"Az i. sz. III–IV. századok fordulóján a szargatkai kultúra megszűnt létezni, nyilvánvalóan a népvándorláskor eseményeinek következtében. A meglehetősen mozgékony életmódot folytató, és a nomád életre áttérés küszöbén álló lakosság a hun expanzió körzetébe került, és úgy tűnik, hogy részben megsemmisült, részben a Tobol-Irtis vidék tajgazónájának déli részébe szorult fel, a megmaradt része pedig, a sok nemzetet magába foglaló hun politikai egységben továbbvonult nyugat felé, és egyik komponense lehetett a magyar nép etnogenezisének. Figyelembe véve a magyarok ugornyelvűségét, feltételezhetjük, hogy a szargatkai kultúra, az egyetlen Nyugat–Szibériában, amit ugor kultúraként interpretálnak, kapcsolatban állt az ősmagyarokkal. Más, elméletileg ugornak gondolt nyugat-szibériai kultúrák népessége mind az erdős zónában élt. Őket alapvető helyhez kötöttség, a genézis fokozatos állandó vonala, és viszonylag kis kollektívák vándorlása jellemezte az erdős zónában és az erdős sztyeppén. "

148 blogen 2014. március 3. 06:30

@istván1: Nem vélemény, elsoroltam a szovjet régészetből ismert tényeket. Az állítólagos Mogilnyikov cikk létezését pedig még mindig nem bizonyítottad. A megadott kiadványban NINCS ilyen cikk.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X