Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja

Nyelvről vitatkozik kollégáival?

Kételyei támadtak?

Kálmán László nyelvész válaszol olvasóink olyan égető kérdéseire, mint például:

Sérv, érv: hány tőről fakadnak?

Ció, akció, trakció, attrakció

A mi latinunk

Mi ez az izé?

Megint a lét és nemlét határán

Tegye fel kérdését Ön is!

A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Igazságot Hungáriának!
Honnan ered Magyarország idegen neve?

Az orbanviktor.hu szerint a magyar kormányfő, aki hivatalosan a magas szintű fórum megnyitójára, illetve az expó záróünnepségére érkezett Sanghajba, azt is mondta, hogy a magyaroknak mindig öröm Kínában lenni, állítását pedig többek között azzal támasztotta alá, hogy a magyaroknak ázsiai gyökerei vannak, és az országnév, Hungary is azt jelenti, hogy „a hunok földje”. (index.hu/MTI)

Fejes László | 2010. november 2.
|  

Az utóbbi kijelentés azóta eltűnt a miniszterelnök honlapjáról. Mindenesetre ez egy jó alkalom, hogy megemlékezzünk: honnan is ered a Hungary név?

A név a török onogur ('tíz nyíl', más magyarázatok szerint ’tíz ogur/oguz’) elnevezésre vezethető vissza. Ez egy különböző népekből álló törzsszövetség volt – a nomád törzsszövetségek nevére egyébként is jellemző, hogy gyakran a 'valahány valami' szerkezetet követi. A magyarok talán tagjai voltak e törzsszövetségnek, de az is lehet, hogy egyszer csak ott bukkantak fel, ahol korábban az onogurok voltak, és így ragasztották rájuk a nevet. (A letelepedett európaiak nem igazán igazodtak ki az időnként rájuk törő nomád népek között: a hasonló életmódot folytató, gyakran változó politikai viszonyok között nem is alakultak ki mai értelemben vett népek, csak alkalmi politikai szövetségek. A nyelvnek pedig még messze nem volt nemzetalkotó szerepe.)

... ott vagyok hun, az az én világom...
... ott vagyok hun, az az én világom...
(Forrás: Wikimedia Commons / Szeder László / GNU-FDL 1.2)

Tudta-e?

A csehben és a szlovákban más a neve Nagy-Magyarországnak, mint Kis- (a szentmentalisták kedvéért Csonka-) Magyarországnak. Nagy-Magyarország neve a magyarok külső elnevezéséből származó cseh Uhry [uhri] vagy Uhersko [uherszko], szlovák Uhorsko [uhorszko], míg Kis-Magyarországé a belső elnevezésből származó Maďarsko [magyarszko].

Ez a név aztán elterjedt szerte Európában, egyik legősibb formájában a németből ismerjük: Ungarn (az n már német képző). A legtöbb szláv nyelvbe a szó úgy került, hogy az n kiesett, helyette az u vált nazálissá (orrhangúvá). Ennek köszönhetően az ország neve a csehben Uhry, Uhersko és a szlovákban Uhorsko. (A csehben és a szlovákban a g mindig h-vá vált, gondoljunk például a cseh főváros cseh nevére: Praha.) A lengyelben a nazális megmaradt, de az u-ban található ajakkerekítéses mozzanat egy önálló v-vé vált, miközben a magánhangzó u-ból e lett: Węgry (kb. [vengri]). (Ez nem kivételes fejlődés, a lengyelben több példa van rá, vö. lengyel węgiel [vengjel], orosz ugolj, cseh uhlí, szlovák uhlie stb. 'szén'.) Ez került át az oroszba Vengrija alakban (bár ez tulajdonképpen a vengr 'magyar' szóhoz illesztett, latin eredetű nemzetközi országnévképző).

Az olasz h funkciói

Az olasz helyesírásban a h vagy csupán hagyomány alapján írandó bizonyos szavakban, vagy „elválasztó” funkciója van: arra szolgál, hogy bizonyos egymást követő betűket ne úgy ejtsünk, ahogy egyébként ejtenénk. Így pl. az i és az e előtt a c [cs]-nek, a g [dzs]-nek ejtendő, ezért ha a [ki], [ke], [gi] vagy [ge] hangkapcsolatot szeretnénk jelölni, ezek írásmódja chi, che, ghi, ghe lesz. Ezért szerepel h az Ungheria szóban is: ellenkező esetben [undzseria]-nak kellene olvasni.

Látható, hogy ezekben nyoma sincs a szó eleji h-nak, akácsak pl. a skandináv nyelvekben vagy az olasz Ungheriában [ungeria]. Ha azonban az olaszban írnának is h-t a szó elejére, az sem jelentene semmit, hiszen az olaszban a h mindig néma, sosem ejtik. Hasonló a helyzet azonban a franciában, ahol országunk neve Hongrie [ongri]: itt azonban írják a h-t. A galibát éppen ez okozta: miután a franciában eltűnt a h, nehéz volt számon tartani, hogy mikor kell írni és mikor nem (hasonlóan a magyar j és ly problémájához): olykor akkor is írták, amikor nem kellett volna. Itt talán játszottak némi szerepet a hunok is: mivel a magyarok és a hunok egyaránt keletről érkező lovasnép voltak, könnyen keverhették őket. Arról azonban mégsincs szó, hogy a hunok nevét alkalmazták volna a magyarokra, már csak azért sem, mert az elnevezés nem változott, csak az írásmódja. A francián kívül írják, de nem ejtik a h-t a spanyolban és a katalánban sem. Amikor ez a szó átkerült további nyelvekbe, pl. az angolba, ahol volt [h], úgy vélték, hogy az írásban szereplő h ejtendő is: így alakult ki az angol Hungary név. Ugyanez a helyzet a hollandban is.

Hun itt a hun?
Hun itt a hun?
(Forrás: Wikimedia Commons / uzo19 / GNU-FDL 1.2)

Hoffmann Rózsa – nagyon találóan –  kiemelte, hogy „az interneten keresztül ömlik az információ feldolgozhatatlan mennyisége, de az információk kritikájára alig készült fel a társadalom”.

Látható tehát, hogy a Hungary elnevezés nem jelenti azt, hogy a 'hunok földje'. A miniszterelnököt megtéveszthették az olyan internetes források is, mint például az Online Etymology Dictionary Hungary szócikke. Persze nem biztos, hogy a kínaiak előtt bölcs dolog éppen ősi ellenségükkel, a hunokkal való kapcsolatunkat hangsúlyozni akkor, amikor ennek semmi alapja nincs. De ez a kérdés már legyen egy politikai portál problémája...

Középpontban a nyelv

A kormányváltás óta igen népszerűvé váltak a nyelvészeti kérdések. Először Szőcs Géza jelentette be, hogy genetikai módszerekkel kell megvizsgálni a finnugor nyelvrokonságot, beiktatásakor pedig Schmitt Pál beszélt arról, hogy fontosnak tartja a magyar nyelv védelmét (és díjat is alapítana az e téren jeleskedők számára). Orbán Viktor nyelvfilozófai kérdésekben merült el. Hoffmann Rózsa a jó erkölcs és a helyesírás között vont párhuzamot, majd az alkotmánybíróság nyilatkozott meg helyesírási kérdésekben. Eközben azok, akik a diplomához szükséges nyelvvizsgakötelezettség eltörlése mellett harcolnak, megpróbálják átvenni az alkotmánybíróság szerepét.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
246 SzabírHunOgur 2014. június 25. 17:16

@Fejes László (nyest.hu):

A papagájkodás elkerülhető, ha tesztek be szerkesztőt a komment mezőbe. Vagy kap egy kommentben lédiget a delikvens és káosz lesz a fórumon.

245 MolnarErik 2014. június 25. 13:16

@fakir: A genetikai populációkat vizsgál, amikre statisztikai úton kiszámol egy jellemzőnek tekinthető átlagértéket (Haplo csoport megoszlást), csak az a baj, h ez valójában nem tekinthető jellemzőnek, hanem ha a populációt további kisebb csoportokra bontjuk, láthatjuk, h ezen kisebb al-populációk Haplo csoport megoszlásai már teljesen eltérnek attól, amit az előbb még az egész populációra jellemzőnek mondtunk. Jól szemlélteti ezt az alábbi, a hazai romák körében végzett kutatáson alapuló PHD disszertáció (elsősorban az 53. old. diagramja).

teo.elte.hu/minosites/ertekezes2012/vago-zalan_a.pdf

Teljesen eltérnek a tokaji, tiszavasvári és a taktaközi romák értékei egymástól, és a magyarországi romák jellemző értékével (amit, ha jól értem, ebből a három csoportból számolt ki a szerző), csak a tokajiak értékei egyeznek, vsz azért, mert a genetikai távolságot tekintve ők pont középen helyezkednek el a két másik csoport között.

244 blogen 2014. június 24. 21:41

@fakir: Speciel nem. Éppenhogy a kontinensek benépesülésének a modellje mutatja, hogy a genetika milyen fogyatékos, mivel ha figyeled az elmúlt évek eredményeit ilyen téren, akkor láthatod, hogy genetika eredményeit ilyen téren még a tudományos szempontból borzalmas állapotban lévő Amerikában is összekötik a jó öreg fizikai antropológia eredményeivel, mivel ott is, ahogy máshol is ennek a segítségére is szükség van ahhoz, hogy a különféle benépesülési hullámokat el lehessen különíteni egymástól. Legutóbb a mexikói barlangban talált paleo-Mongoloid vonású pionír, stb.

243 fakir 2014. június 24. 15:03

@Avatar: Nem mondtam hogy az osszes nepcsoport izolacioban elt es nem irtam "szűk régiókra jellemző csoportok"-rol. "Regio" alatt lehet itt nagyobb tajegyseget kell erteni. Mar az is "nagy szam" ha egy x-ezer eves nepcsoport vandorlasi iranyat valahogy fel tudjuk vazolni. A kontinenesek benepesulesenek modellje ma mar egy az egyben a genetika eredmenyein nyugszik.

242 Krizsa 2014. június 24. 01:34

Mindennek a genetikázásnak a nyelvészeti kutatásban semmilyen szerepe nincs. A hivatalos nyelvészet egyetlen dolgot állapított meg helyesen, azt, hogy az ő módszerükkel kizárólag írásos emlékekre lehet(-NE) alapozni, feltéve, hogy a kihalt nyelvek írásait rendesen ki tudnák olvasni. De még erre sem képesek. Biztos forrásnak tehát csak a ma is élő nyelvek maradnak. S mivel a FN-nak kikiáltott nyelvcsaládból, a magyaron kívül, csak a 4OO éves finn létezik, a FN nyelvészet egészében értelmetlen és tudománytalan.

A világ nyelveiből csak az eurázsiaiakat tudjuk követni, mert a többit az IND-FN történeti nyelvészek legnagyobb része sem ismeri.

Az eurázsiai nyelvek páronként 1OOO-4OOO olyan mássalhangzó vázat tartalmaznak, amelyek változó magánhangzók betoldásával közös értelmű szavakat / fogalmakat állítanak elő.

A mássalhangzó vázaknak kb. a fele őskori természeti hangok utánzásából ered (mrr, krr, tk-tk, kt-kt, zz, ss, ssz, putty, csp-csp, áj-ój", khú, bbb, brr, nyjú, stb.). Csakhogy az ember nagyon sokáig nem volt képes kiejteni a zöngés hangokat, az F-et - és a magánhangzókat is csak alig-elkapottan.

Az ősi (zöngétlen és F nélküli) hangok a beszédképesség - "jó gége", lapos arc, jó szájzár - javulásával újabb hangváltozásokkal búvültek. De még ezek is - többé-kevésbé - hasonló értelmeket kódolnak az agyban, mint az ősi beszédhangok.

A nyelvek tehát 6OOO évnél sokkal régebbre is kutathatók, de csak az ősi (a hatalmas szóbokrokat tartalmazó) gyöknyelvek segítségével. Ezzel foglalkozik a gyöknyelvészet.

Az újkori (6-1OOO év) keresztül-kasul népvándorlásai, amiknek ált. az útvonalait sem képesek feltérképezni, már nem adnak értékelhető plusz információkat a történeti nyelvészethez. Illetőleg csak jól megfejtett írások esetében adhatnának. A FN (mínusz magyar) nyelveknek egyáltalán nincs írásos bázisuk, tehát még a kifejezetten újkori (2-3OOO évre visszanyúló) nyelvtani fejlődésük sem rekonsruálható.

241 Avatar 2014. június 24. 00:24

@fakir: legalább ilyen megalapozottan lehet állítani, hogy a vadászó, gyűjtögető életmódú emberek jóval nagyobb területet jártak be a fennmaradás érdekében, mint a letelepedett földművelők, így sokkal nagyobb volt az esélye, hogy távolabbi genetikai mintázatok keveredjenek, ezért nem alakulhattak ki szűk régiókra jellemző csoportok... Miért lettek volna izoláltak?

240 blogen 2014. június 23. 23:50

Az a baj, hogy nagyon kevés minta van és az jelentős szóródást mutat. Egy ilyen következtetés levonásához jóval több és típusok szerint koncentráltabb minta kellene. Nézd csak meg Európát, a mezolitikumból már csak fél tucat apai leszármazási adatunk van. Fél tucatból vontad le ezt a következtetést? Vagy abból a néhány tucatból, amit anyai ágon ismerünk? Jóval nagyobb időmélységben kezd csak beszűkülni a változatosság, mint a mezolitikum. Mondjuk úgy, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a holocén kezdetétől nagyon másképp mentek volna a dolgok.

239 fakir 2014. június 23. 23:16

@blogen: Arra alapozom, hogy a regmultban jovan nagyobb esellyel alakulhattak ki regiospecifikus haplocsoportok. A regmult rendkivul alacsony nepsurusegu, vadaszo-gyujtogeto eletmododot folytato es sokszor szinte teljesen izolalt kornyezetben elo nepessegeinek migracios modellje kulonbozik a kesobbi nagyobb szamu nepessegek vandorlasatol. A vadaszo gyujtogetok korai vandorlasara manapsag foleg genetikai nyomokbol kovetkeztetunk. Ezekbol az adatokbol nagyjabol el tudjuk helyezni a kulonbozo nepcsoportokat a rajuk jellemzo haplocsoportokkal a kontinenseken kb ie 12-15 000 ig (Amerika) bezarolag. Itt persze nem all meg a dolog, viszont a mezogazdasag fejlodese miatti nepessegrobbanas a migracios folyamatokat is felgyorsitja, ezaltal nehezebben kovethetoek a valtozasok genetikailag viszont a torteneti genetikanak itt mar nagy segitseget nyujt a regeszet ami segit eligazodni a vandorlasi folyamatok megerteseben. Ehhez a nyelveszet is segedtudomany de csak a keso neolitikumtol. Idoben visszafele haladva aranyaiban jobban "valoszinusithetoek" a regiospecifikus haplocsoportok. Persze sok a megvalaszolatlan kerde, keves az osi csontokbol kinyert minta, es a jelenkori mintakbol levont torteneti kovetkeztetesek sokszor felrevezetoek.

238 blogen 2014. június 23. 20:30

@fakir: "az idoben visszfele haladva ez meginkabb igaz"

Ezt mire alapozod?

237 Krizsa 2014. június 23. 13:24

@fakir: A "régen" a hivatalos nyelvészet szerint max 6OOO év. Régről tehát a mai nyelvész szakmában szó nincs. A gentika és a nyelv az ennyire késői (6OOO évvel ezelőtti) korban már nem feltétlenül van kapcsolatban. Többnyire igen, kapcsolatban van ugyan, pl. európai nyelvek és népek / távolkeleti nyelvek és népek, afrikai nyelvcsoportok és népeik - de erre nem lehet alapozni, mert nem szükségszerű.

236 fakir 2014. június 23. 12:58

@Fejes László (nyest.hu): Tévedés azt hinni, hogy régen voltak genetikailag, kulturálisan és nyelvileg egységes népek.

Nem voltak genetikailag egyseges nepek, viszont leteznek bizonyos haplocsoportok amelyek bizonyos nepekre jobban "ervenyesek" (az idoben visszfele haladva ez meginkabb igaz). Teny, hogy egy mutatcio keletkezesi idejet es !helyet! bizony meg lehet hatarozni. Erre epul az egesz torteneti genetika.

235 Fejes László (nyest.hu) 2014. június 23. 12:41

@SzabírHunOgur: @MolnarErik:

Ez egyfelől lényegtelen. Külön témában is lehet egy választ írni.

Másfelől három komment volt, kettőért még nem szólok.

@fakir: Tévedés azt hinni, hogy régen voltak genetikailag, kulturálisan és nyelvileg egységes népek.

234 fakir 2014. június 23. 12:36

"A nyelvrokonságnak és a genetikai rokonságnak SEMMI köze egymáshoz."

Azert van koze egymashoz, foleg ahogy visszafele haladunk az idoben.

233 MolnarErik 2014. június 23. 12:12

@Fejes László (nyest.hu): Szabirnak igaza van, két külön témában is vitatkozunk :)

@SzabírHunOgur: A nyelvrokonságnak és a genetikai rokonságnak SEMMI köze egymáshoz.

@SzabírHunOgur: A Hungaria-t tartalmazó szöveg belinkelésével még adós vagy. Mi a TE hivatkozásaidat linkeljük, amiben természetesen szerepelnek Pannoinia, a hunok (Hungaria nem), és a magyarok (és Ungria) is mint későbbi betoldás. Szal itt vmi zavart érzek.

232 SzabírHunOgur 2014. június 21. 20:38

@Fejes László (nyest.hu): Semmi ilyen nem történt. 2 külön témában írtam 1 azon véleményre, nézd vissza!

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X