Gyűlöletbeszéd: mindenki másképp csinálja
A gyűlöletbeszéd „forró téma”: hazánkban számos kísérletet tettek büntethetővé tételére, eddig sikertelenül. De mi a helyzet más országokban?
Magyar gyerekek kínai iskolában
Áll egy iskola Budapesten, ahol a bejárat fölött egymás mellett lobog a magyar és a kínai zászló, és ahol ugyanúgy megünneplik március 15-ét, mint a Holdújévet.
Az álomgyár születésénél rengeteg magyar bábáskodott. De mi történt azóta? Hogyan képviseltetjük magunkat mi, magyarok az amerikai filmiparban?
- Melyik a helyes forma: blogol vagy blogozik?
- Számon kérni valamit vagy valakit szoktunk?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az oldal kísérleti jelleggel működik, így számos funkció még nem elérhető. Ha hibát talál, vagy ha elmondaná, miről olvasna még többet, kérjük írjon a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre.
A szlovák államnyelvtörvény nem vonatkozik a nemzeti kisebbségek sajtójára – közölte a pozsonyi kulturális minisztérium július 3-án.
Állásfoglalásában a tárca arra a Sme című napilapban megjelent értesülésre reagált, miszerint a kisebbségi sajtóban a jövőben szlovák nyelven is fel kellene tüntetni a szlovákiai helységneveket és a földrajzi megnevezéseket. A minisztérium szerint a kisebbségi sajtóra, mivel „más nyelvű sajtó”, nem terjed ki az államnyelvtörvény hatálya.
„Ez azt jelenti, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén írott sajtóra nem vonatkozik az államnyelvtörvény 3. cikke, amely az államnyelv használatát a földrajzi nevek terén szabályozza. A Szlovák Köztársaság kulturális minisztériuma jónak tartaná, ha a kisebbségi sajtó az államnyelven is használná a megnevezéseket, de ez nem kötelező” – olvasható az állásfoglalásban.
Ami az egészségügyi intézményeket illeti, az államnyelv használata terén a módosítás után is fennmarad az eddigi érvényes szabályozás. E szerint az egészségügyi intézmény személyzete „rendszerint” az államnyelven értekezik a páciensekkel. Ha azonban az államnyelvet nem ismerő páciensről van szó, a kommunikáció olyan nyelven történik, amellyel a személyzet és a páciens megértik egymást. „Ezt a kommunikációt úgy, ahogy eddig, nem felügyelik, és nem büntethető” – áll a közleményben.
„Az államnyelvtörvény a kulturális és más érdekképviseleti szervezetek belső nyelvhasználatát nem szabályozza. Ennek alapján a Csemadok dolga, milyen nyelven fognak lezajlani gyűlései. A törvény olyan kulturális rendezvényekről szól, amelyeknél valószínűsíthető, hogy nyilvánosak. Ha nemzeti kisebbségi kulturális rendezvényekről van szó, akkor csak a felvezetésnek kell a kisebbségi nyelv mellett államnyelven is elhangzania” – szögezte le pénteki állásfoglalásában a szlovák kulturális tárca.