„Előzetes elemzéseink alapján megállapítható, hogy van lehetőség a (kisebbségi nyelvhasználati) jogszabály módosítására, hogy kompatibilisebb legyen az államnyelvtörvénnyel” – jelentette ki Knut Vollebaek hétfőn Pozsonyban azután, hogy tárgyalásokat folytatott Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszterrel.

A kisebbségi főbiztost egynapos látogatása során fogadta Ivan Gasparovic államfő és Robert Fico kormányfő. A külügyminiszteren kívül találkozott a kulturális miniszterrel, s megbeszélést folytatott a Magyar Koalíció Pártja (MKP), a Híd párt és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának képviselőivel is. Pozsonyi bejelentés szerint Vollebaek kedden Budapestre látogat.

Vollebaek pozsonyi tárgyalásai során elsősorban aziránt érdeklődött, hogyan alkalmazzák a módosított államnyelvtörvényt és mennyire van összhangban az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználati törvény alkalmazása, illetve milyen lépések történtek az egyensúly megteremtésére.

Lajcák leszögezte, hogy Szlovákia kész a téma megvitatására, de két feltétele van: az első, hogy le kell állítani az államnyelvtörvénnyel kapcsolatos dezinformációs, Szlovákia-ellenes kampányt; a második, hogy Budapest tegyen rendet a maga portáján és rendezze országban élő kisebbségek helyzetét.

Vollebaek úgy vélte: jogszerű a szlovák kormány igyekezete, hogy megerősítse az államnyelv használatát, de ezt úgy kell megtenni, hogy „ne sérüljön a kisebbségek jogainak alkalmazása”. Fontosnak minősítette, hogy a kisebbségek is részesei legyenek a megoldás folyamatának.
Lajcák szerint Pozsonynak érdeke a szlovák-magyar kapcsolatok és együttműködés sokoldalú fejlesztése, beleértve a nemzeti kisebbségek kérdését is, de szükségesnek tartja, hogy a felek tisztázzák a játékszabályokat.

„Magyar partnereinktől elsősorban azt várjuk, hogy elkezdenek éretten és felelősen viselkedni. Ez azt jelenti, hogy nem fognak tovább téves információkat terjeszteni a nyelvtörvényről a Szlovák Köztársaság területén, és nem fognak hazugságokat terjeszteni erről a törvényről Szlovákia határain kívül” – jelentette ki a diplomata.

„Sajnos úgy az egyik, mint a másik dolog is tény” – szögezte le Lajcák. Hozzátette: Pozsony kész a vitára, de nem hajlandó a végtelenségig eltűrni azt, hogy a magyarok „kriminalizálják” az államnyelvtörvényt. Úgy vélte: Budapestnek be kellene tartania ígéreteit, amelyeket a szeptemberi kormányfői találkozón tett.

Lajcák aggasztónak tartja, hogy Budapest nyelvalapot hozott létre, amely szerinte „nem standard, nem európai és nem járul hozzá a szlovák-magyar kapcsolatok fejlesztéséhez”. Megjegyezte, hogy Pozsony ez ügyben kikéri az Európai Bizottság véleményét is. A kisebbségi főbiztos azt mondta: tanulmányozza a dolgot.

Csáky Pál szerint az MKP azt tervezi, hogy március végéig elkészíti a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény módosításának tervezetét, amelyet megküldenek a főbiztosnak, valamint szlovák kormányfőnek is.
Az MKP elképzelése szerint a kisebbségi nyelvek használatáról készülő új jogszabály előnyt élvezne az államnyelvtörvénnyel szemben.

Bugár Béla, a Híd párt elnöke úgy vélte: a szlovákiai államnyelvtörvény nem használ a szlovák-magyar kapcsolatoknak, s nem jó, hogy a jogszabály néhány hónappal a parlamenti választások előtt lépett életbe. „Jó lenne, ha ezt a (szlovák) kormány is tudatosítaná magában” – nyilatkozta újságíróknak a pártelnök.

Bugár elmondta: Vollebaek megígérte, hogy az EBESZ hat hónapon át figyelemmel fogja kísérni a módosított államnyelvtörvény gyakorlati alkalmazását, majd a tapasztalatokat kiértékeli.

A főbiztos újságíróknak nyilatkozva jelezte: az EBESZ bizonyos ajánlásokat, útmutatásokat kíván megfogalmazni Szlovákia számára, hogyan alkalmazza az államnyelvtörvényt és hogyan módosítsa a kisebbségi nyelvhasználati jogszabályt.