A BBC riportere, Nick Thorpe Érsekújvárról tudósítva megállapítja, a városban szlovákok és magyarok többé-kevésbé békében éltek egymással, azonban a vénasszonyok nyarára megérkeztek a bajok. Ezek a bizonyos bajok a Jan Slota Szlovák Nemzeti Pártjához köthető törvényjavaslattal, a nyelvtörvénnyel köszöntöttek be és felkavarták a kisváros viszonylagos békéjét. A nyelvtörvény – írja Thorpe – Slota 16 éves álmát váltja valóra arról, hogy ki is az úr igazán Szlovákiában.

A javaslat tartalma miatt nemzetközi botrány tört ki, mivel az új jogszabály a jelek szerint korlátozza a magánszemélyek, üzletemberek és állami tisztviselők kisebbségi nyelvhasználathoz fűződő jogait. Ez felháborította a lakosság egytizedét kitevő magyar kisebbséget – a magyarok „mind a törvény betűjétől, mind annak szellemétől tartanak” –, de dühös nyilatkozatok érkeztek Magyarországról is. Még az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is hangot adott „hagyományosan visszafogott aggodalmának”, ígéretet téve arra, hogy részt vesz a törvény végrehajtásával kapcsolatos irányelvek kidolgozásában.

„Azonban ahogy végigutazunk Dél-Szlovákián, egyértelművé válik, hogy a baj már megtörtént” – írja a tudósító. Thorpe magyar eladónővel beszélget, aki negyven éve ugyanabban az áruházban dolgozik, és aki szerint a feszültség érezhetővé vált a törvény hatályba lépése óta: a szlovák vásárlók ma már rendszeresen rendreutasítják a magyar vevővel magyar nyelven értekező eladókat, mondván na Slovensku, po Slovensky, azaz Szlovákiában beszélj szlovákul. „Ez a törvény igazi hatása, ostort ad azoknak a kezébe, akik meg akarják sérteni a másikat”.

Azonban a magyarok sem angyalok – állapítja meg egy hazai szlovák kisebbségi kutatóintézet vezetőjére hivatkozva Thorpe. A magyarországi szlovák hölgy elmondja, hogy amikor lánya iskolába indult, egy szlovák címeres táskát adott neki. A lány hamarosan visszaadta a táskát, mivel „a buszon mindig fekete ruhás fiúk utaznak, ő meg nem akarta, hogy ellene forduljanak”.

„A szlovákiai magyar kisebbség olyan, mint egy villámhárító politikai vihar esetére” – ezt már a révkomáromi kétnyelvű könyvesbolt magyar vezetője állapítja meg. A könyvesbolt ablakán át rálát Szent István szobrára, aki az a „11. századi király, aki kiterjesztette Magyarország határait a jelenlegi Szlovákia területére” – írja a Thorpe. Ez az a szobor, amelynek átadásáról a szlovák fél kitiltotta a „szelíd stílusú” magyar elnököt, Sólyom Lászlót, cserébe azért a hangzavarért, amit a magyarok a nyelvtörvény kapcsán csaptak.

A könyvesbolt tulajdonosa mondja ki a történet tanulságát: a 2004-es uniós csatlakozáskor senki nem gondolta, hogy mindez megtörténhet Szlovákiában. Ráadásul válság van. A könyves megállapítja, a forint gyengülése és az euró bevezetése miatt a helyiek Magyarországon veszik a magyar könyveket. „Hála istennek, hogy a határ másik oldalán nem árusítanak szlovák könyveket! Így legalább valamit azért el tudunk adni” – zárja sorait a BBC tudósítója.