Sőt,az is kétséges,hogy az altaji nyelvek valóban rokonai lennének egymásnak.

Úgy tudom,a japán nyelv legtöbb hasonló vonást a mongollal és a koreaival mutat (sőt,a koreai még hangzásra is hasonlít rá).

Érdekes módon,akik a japán-magyar rokonságot hírdetik,azok általában antifinnugristák is,akik pedig többnyire azzal hozakodnak elő,hogy a finnugor népek azért nem lehetnek rokonaink,mert sem genetikailag,sem embertanilag,sem kultúrálisan nem hasonlítanak ránk.Ezek az "érvek" a japánokkal kapcsolatban is érvényesek (sőt,méginkább),ugyanakkor ez ebben az esetben érdekes módon nem zavarja őket.

@Roland2:

Valóban vannak hasonló vonások a koreaival vagy a mongollal - pont emiatt gondolták azt, hogy a japán is altaji nyelv.

(én nem találtam hangzásra hasonlónak a koreait és a japánt)

"Felmerülhet a kérdés, hogy mennyire értik meg a kínaiak és a japánok egymást írásban."

Arra is van példa, hogy ugyanaz a szóösszetétel (kandzsi-összetétel) teljesen mást jelent japánul, mint kínaiul:

汽車　gőz+kocsi:

japán: kisa (gőzmozdony； vonat)

kínai: qìchē (autó)

手紙　kéz+ papír:

japán: tegami (levél)

kínai: shǒuzhǐ (WC-papír)

Itt található néhány könyv és cikk altajisztika témában:

www.altaica.narod.ru/e_papers.htm

Hát igen, nem ritka eset, hogy az emberek egy kalap alá veszik mindazt, ami távoli és számukra ismeretlen. Erről egyébként még bőven lehetne cikkeket írni, hogy pl. a perzsa nem rokona az arabnak, az arab nem rokona a töröknek stb. (s ezek mégcsak nem is annyira távoli nyelvek tőlünk).

A kínainak és a japánnak pedig még annyi közük sincs egymáshoz, mint a magyarnak és a töröknek (mivel a kínai izoláló, a japán pedig agglutináló). De még a hangzásuk is teljesen más, a japán kissé a törökre emlékeztet inkább.

"a kínaiban minden jel kiejtése egyértelmű"

"megkülönböztetik az írott nyelvet (wen/文), ami nagyjából egységes a különböző kínai nyelvjárások között, valamint a beszélt nyelvet (yu/语), amelynek hét-tíz olyan változata létezik, amit a különböző közösségekhez tartozók nem értenek meg"

Mindkét kijelentés erről az oldalról származik, szerintem kölcsönösen kizárják egymást. Melyik igaz?

@El Mexicano: A finn szinte tisztán agglutináló, az észt erősen flektáló, de nagyon közel állnak egymáshoz...

Szerintem hangzásra van egy kis hasonlóság a koreai és a japán között (legalábbis laikus füllel):

www.youtube.com/watch?v=a0ssiP4BQjI

www.youtube.com/watch?v=o1iJqX_o39A&feature=related

@El Mexicano: A japán is vett át szavakat a kínaiból (úgy tudom nem is keveset,többeket koreai közvetítéssel),és több kultúrális elem is kínai eredetű (pl: az írás,de még a kimono is).

@Roland2:

Mondjuk én foglalkoztam mindkettővel, így nekem nem tűnik hasonló hangzásúnak :)

Ami a szókincset illeti, rengeteg a sino-japán szavak aránya, azonban ezek nagy része a Meidzsi-korszakban keletkezett.

@qsoe:

"a kínaiban minden jel kiejtése egyértelmű"

Szerintem arra gondolt a cikkíró, hogy míg a japánban egy kandzsinak sino-japán és japán olvasatai is lehetnek, ezzel szemben a kínaiban nincs ilyen kettősség....Sőt, a japánban egy kandzsinak több japán olvasata is lehet:

fubito.blogspot.com/2009/06/kun-olvasat.html

@Roland2: Igen, a koreai és a japán valóban hasonló hangzású. Én ugyan egyiket sem értem, de amikor először hallottam koreait, rögtön az volt a benyomásom, hogy teljesen hasonló a japánhoz.

A szóátvételek pedig általában kölcsönösek az egymás mellett élő népeknél, csak az arány változik. Pl. az ibériai újlatin nyelvekben van néhány baszk eredetű szó (nem mind bizonyíthatóan baszk eredetűek, inkább úgy mondom, gyanús, hogy a baszkban is hasonló), de ez tényleg csak néhány a szó szoros értelemben. Ugyanakkor állítólag a baszk szókincs kb. 50%-a latin vagy újlatin eredetű.

Volt egy kérdés feljebb: Az írott és beszélt nyelv Kínában nem egyezik... Több mint 100 tájnyelv létezik, akik beszélője Kínán belül sem értik egymást. A Japán nyelvre hasonlító dialektust használnak itt Kínában is, például Wenzhouban a Japán hatás miatt. Ugyan akkor a Shanghai környéki részeken a saját dialektusuk a Koreaira hasonlít, amit a koreaiak is megértenek sokszor. Azonban az írás sokszor egyező országon belül. Közel 80 000 írásjegy létezik... Ezek többsége főleg a kínai nyelv központosítása előtti időből származik, mivel sok helyen kialakultak sajátos jegyek. Később vagy kikoptak, vagy háttérbe szorultak.

A Hiragana és Katakana is a HanZi-ből keletkezett, vagyis annak a kalligráfiájából. Ráadásul a jelenlegi modern kínai ténylegesen nem hasonul a klasszikus kínaival. Sem nyelvtanilag, sem szótagokban. Kikopott sok végződés is, ilyen a k-s végződés például jik, mok most ji és mo. Noha a pontos klasszikus kínai pinyint mai napig nem tudják. A klasszikus kínai nyelvtana annyira tér el, hogy a modern kínai ember, ha nem tanulta, nem tudja elolvasni a klasszikus nyelvtanú verseket, mert nem tudja értelmezni.

"A Kínai Népköztársaságban a latin betűs pinjin átírást használják, ha nagyon muszáj." Ha nem tudja az ember a pinyint a kínai nyelv tanulása egy halott ügy. Ez Taiwanon is így van, sokan úgy gondolják Taiwan eltér. Nem igaz. A Bopomofo csak másodlagos. Klasszikus kínaival írnak, amit igazán sokan a szárazföldi Kínában is használnak és meg is értenek, ha kézzel írni nem is tudják leírni. Viszont a beszélt taiwani mandarin kínai ugyan az mint máshol. Begépelésnél is pinyint kell használni, van ami kiadja a jegyeket tónus nélküli pinyinre (pl.: Sougou), de van program aminél a hangsúlyt is be kell írni (pl.: alap windowsban).

Klasszikus koreai ugyan úgy klasszikus kínai írásjegyeket használja, ráadásul a klasszikus vietnámi is klasszikus kínai írásjegyeket használ. Egy alap példa Szöulból: 安國 kínaiul: ānguó, koreaiul: anguk japánul: ankokki...

Azonban ahogy fentebb is írta valaki sokszor eltér kiejtésben vagy jelentésben az összetétel. Azért sok év eltelt és folyamatosan változik. De egy nyelv tudása után ki lehet következtetni a jelentését. Mivel maga a jegy tartalmi része megköti fogalmilag, logikailag vagy képileg a jegyet. Például a 山 (hegy) vagy 王(király) soha nem kerül bal oldalra a jegyben, ha ételről van szó. Csak kivételes esetben, neveknél, de ott is a következő jegy elárulja úgy is a jelentését.

A mongolt pedig semmiképpen ne tegyük egy lapra. A jelenlegi modern Mongol már Orosz nyelvet használ, míg az eredeti mongol ugyan úgy mint a Magyar agglutináló nyelv, szótő mögé teszi a ragokat és írásában is az Ujgur írást használja. A modern mongol használói a klasszikust nem értik egyáltalán. A hangkészletében is eltér sok más ázsiai nyelvtől.

Mind a négy nyelvet tanultam, tanulom, ha egy biztos alapja van az embernek, nagyon jól lehet rá építeni.

Amúgy egy ilyen közeli térségen ahol Kína-Vietnám-Korea-Japán fekszik óhatatlan, hogy egymástól vegyenek át, már csak a történelmi okokból is.

Jha jótanács Dél-Koreában ne mondjuk valakire, hogy csúnya, mert ugyan azt jelenti mint magyarul, de több ilyen szó létezik. Van jó is, rossz is... :)

A cikk nagyon jó, köszi.

@chleer: Ez tök érdekes, még, még!

"A jelenlegi modern Mongol már Orosz nyelvet használ"

Ezt hogy érted?

Laikus kérdés, egyik nyelvet sem ismerem. Azt tudom, hogy a kínaiban nagyon fontosak a szótaghangsúlyok, jelentésmegkülönböztető szerepük van. A két fenti videó alapján a japán és a koreai nem tűnnek ilyennek. Jól hallom?

@chleer: "A mongolt pedig semmiképpen ne tegyük egy lapra. A jelenlegi modern Mongol már Orosz nyelvet használ, míg az eredeti mongol ugyan úgy mint a Magyar agglutináló nyelv, szótő mögé teszi a ragokat és írásában is az Ujgur írást használja. A modern mongol használói a klasszikust nem értik egyáltalán. A hangkészletében is eltér sok más ázsiai nyelvtől."

Te most valamit vagy csak véletlenül írtál el, vagy nagyon keversz dolgokat (leginkább nyelvet és írást - erre még a kínai-japán-koreai dolgokról írt megjegyzéseid is utalnak itt-ott). Természetesen a mongolok nem beszélnek oroszul, nem használnak orosz nyelvet semmire, de Mongóliában a szovjet befolyás idejéből származóan cirillbetűs a hivatalos írás (meg az oroszországi mongol népeknél is, de a Kínában élő mongoloknál nem). Mint ahogy senki sem használja a latin nyelvet attól, hogy latinbetűs írással ír.

"a koreaiak saját szótagírást fejlesztettek ki"

Ez azért nem teljesen pontos: a koreai írás (hangul) betűírás, hangokat és nem szótagokat jelölnek a jelei, csak épp szótagonként csoportosítják a betűket (kb. mintha mondjuk mi szó-ta-gol-va ír-nánk, et-től még be-tű-ír-ás ma-rad). Bár erről mintha a nyesten is lett volna korábban cikk.

A kínai, mivel szótagnyelv, vagyis minden szó egyszótagú, természetszerűleg fontos szerepe van a zenei szótaghangsúlynak, a mandarinban négy tónust különböztetnek: magas, magas emelkedő, eső-emelkedő, eső.

A japán szavak többszótagúak, mivel toldalékoló nyelv, és szintén zenei (tehát nem nyomatéki) a hangsúlya. Viszont a japánban ez kicsit bonyolultabb: úgy kell elképzelni, hogy a szóhangsúly a tónus esését jelenti. Vagyis pl. ha egy négyszótagú szó harmadik szótagja hangsúlyos, akkor az első két szótag magas, a 3–4. pedig alacsony tónusú. Legalábbis én így értelmezem. S ennek a japánban éppúgy jelentésmegkülönböztető szerepe van, mint az összes olyan nyelvben, ahol a hangsúlynak van ilyen szerepe (pl. újlatin nyelvek és görög).

A hangsúly alapvetően lehet erősségi (nyomatéki), ez azt jelenti, hogy a hangsúlyos szótagot erősebben ejtjük. A zenei hangsúly pedig azt, hogy a hangmagasság változik meg elsősorban, nem az erősség. Vannak nyelvek, ahol ez a zenei hangsúly többféle is lehet, és ez is képes jelentéseket megkülönböztetni (tehát nem mindegy, hogy a hangsúlyos szótagot milyen tónussal ejted), de vannak olyan nyelvek is, ahol a zenei hangsúly csak egyféle lehet (ami általában emelkedést jelent), és nyomatékkal is társul, vagyis nincs jelentősége, hogy a hangmagasságot vagy az erősséget veszed az elsődleges megkülönböztető jelnek.

Érdekességként, a spanyolról hagyományosan úgy tartották, hogy nyomatéki hangsúlya van, a legújabb kutatások pedig éppen ezt megcáfolni látszanak, vagyis inkább zenei (és a nyomaték csak másodlagos).

@elhe taifin: kicsit off lesz : az igaz,hogy a japánok nem ismerik a vicceket,nem mesélnek viccet egymásnak ?

@Roland2: Igen, nincs nálunk viccmesélés és viccek :) Persze a humort ismerik, vannak vígjátékok, vagy ott van a rakugo nevű műfaj:en.wikipedia.org/wiki/Rakugo

@El Mexicano:

Ezt a japán hangsúlyt akuszento-nak hívják, és emlékeim szerint vannak olyan területek, ahol nincs jelentésmegkülönböztető szerepe.

@chleer:

"Például a 山 (hegy) vagy 王(király) soha nem kerül bal oldalra a jegyben, ha ételről van szó. Csak kivételes esetben, neveknél, de ott is a következő jegy elárulja úgy is a jelentését."

Írnál erre néhány példát?

@elhe taifin:

Ja, nem "nálunk", hanem náluk. Már azt sem tudom, hogy ki vagyok :)

@elhe taifin: Ez érdekes! Nyilván az "accent(o)" japánosítása. :)

Én a VNY-ből vettem az infót, ott azt írja, hogy lehet jelentésmegkülönböztető szerepe (persze gondolom annyira nem fontos, mint a kínaiban).

Mondjuk az újlatin nyelvek közül sem mindegyikben van a hangsúlynak ilyen szerepe, pl. a franciában nincs, mivel kötött hangsúlyú nyelv, és úgy tudom, a románban sem jellemző, csupán néhány szópárnál.

@elhe taifin: Erről jut eszembe:

Egy magyar utazik a liftben,majd később az egyik emeletnél beszáll mellé egy ázsiai kinézetű férfi.Csendben mennek tovább,de a magyart gyötri a kiíváncsiság,és megkérdezi tőle:

-Elnézést,ön kínai ?

-Nem.

-Akkor japán ?

-Maga megőrült,hogy lehetnék én egy egész ország ? :)

@elhe taifin: A kelet-ázsiai filmek humora nagyon eltérő az európaitól,nehezen érthető (legalábbis nekem egyes filmeknél,miért is nevetnek).

Továbbá feltűnt,hogy nagyon érzelgősek,"nyálasak" a filmek,sorozatok:pl.néha bele szoktam nézni a Királyi ház titkai c. koeai sorozatba,és eddig még nem volt olyan rész,ahol ne sírt volna valaki,nemtől függetlenül (A Silla királyság ékköve is ilyen volt).

@Roland2: Erről nekem is eszembe jutott egy aranyos – valós – történet.

Néhány hónapig egy ingatlanügynökségen dolgoztam (pontosan 10 éve), és volt pár kínai ügyfelünk is. Jön a kis ferdeszemű emberke, bemutatkozik – valamilyen Yang úr volt, ha jól emlékszem –, névjegykártyaváltás és minden, bemutatom neki a kiadandó ingatlant, majd visszamegyünk az irodába, és elköszönés előtt megjegyzi mosolyogva: "Ja, és én kínai vagyok!" :)))

@Roland2:

A koreai sorozatokért én sem lelkesedek :)

@El Mexicano:

Jaja, az accentoból jön :)

A VNY japán szócikkét nem tudom mi alapján írták, én egy japán nyelvvel kapcsolatos könyvben olvastam a zero-accentos nyelvjárásokról.

@elhe taifin: Akkor ez régi spanyol v. régi portugál átvétel lehet, mert ma már acento [aszento]. Bár olaszul szintén accento leírva, de kiejtve [accsento] (ami, megjegyzem, közelebb áll a latinhoz, ugyanis az accentus eredetileg [akkjentusz] lehetett kiejtve).

@El Mexicano: Valószínűbb, hogy az akusento inkább az angol accent-ből jön, ami átírva "ACK-sent" /'æksɛnt/. Ebből egy-egy szótagvégi magánhangzó betoldásával pont kijön az akusento.

@IdegenNyelvŐr:

Megelőztél, én is erre gondoltam :)

@elhe taifin: A kara szó autót jelent ? Ezt egy japán nyelvű Honda reklámban hallottam.Akkor gondolom ez is az angol car szóból jön.

Álatlánosságban elmondható az,hogy a japán nyelv törekszik arra,h. egy szó magánhangzóval végződjön (azok a szavak vagy nevek,amik most eszembe jutnak,mindegyik magánhanzóra,főleg o-ra,i-re, a-ra végződik) ?

@Roland2:

Az angol car megfelelője a ká カー, a végén r nélkül.

Ez a Honda reklám megvan a Youtube-on?

Igen, szó végén csak magánhangzó (lehet zöngétlen is), vagy N állhat.

(A magánhangzók száma azonban nyelvjárásonként változó lehet.)

Van egy blog, amin lehet olvasni a japán magánhangzókról:

japandiftongus.blogspot.com/

www.youtube.com/watch?v=8yrbDh9yN3k

A végén mondja a bemondó,hogy Honda kárá (Honda autó).

Egyébként a japánok a külföldi személy- vagy tulajdonneveket mennyire mondják vagy illesztik a saját nyelvük szabályaihoz (tkp. ahhoz hasonlóra gondolok,hogy pl. nézve a ECTV4 kínai híradókat,ott alig lehet felismerni az európai városok vagy országok elnevezéseit) ? (Tehát egy japán nevezhet-e engem Rolanda-nak :) ?

Vagy csak a már a nyelvben meghonosodott idegen eredetű elnevezéseket mondják így ?

@Roland2:

Köszi a linket!

"Honda kara" : A Hondától. A "kara" jelentése -ból/ből, -tól/től. -ról/ről.

"Egyébként a japánok a külföldi személy- vagy tulajdonneveket mennyire mondják vagy illesztik a saját nyelvük szabályaihoz "

Nagyon :) így a Rolandból Rorando ロランド　lesz :)

Pár éve volt, hogy Mo-on kiküldetésben lévő japánokkal beszélgettem, és folyton valami Dzsóru　ジョール nevű magyar várost emlegettek. Utána esett csak le, hogy Győrre gondoltak :)

A japán wikin Győr Dzséru 　ジェール　formában szerepel.

@elhe taifin: Köszi,akkor tévedtem.

Ja igen, a japánban nincs l hang :)

És a japánok hogy mutatkoznak be külföldön:először a vezetéknevüket mondják,és utána a keresztnevüket (ahogy náluk és nálunk megszokott) vagy fordítva ? Ezt csak azért kérdezem,mert vhol azt olvastam,hogy a kínaiak külföldiekkel való találkozáskor szeretik a náluk megszokott módon,először a családnevüket,utána a kersztnevüket ejteni.

(A koreaiaiknál ezt könnyebb megállapítani,hogy melyiket mondják először,mert náluk a leggyakrabban elterjedt családnév a Kim,Pak,Ban és a Lee).

@Roland2:

Ez jó kérdés....gondolom angolul fordított sorrendben, de valami japán fórumon láttam is erről egy vitát, hogy külföldön milyen sorrendben kéne bemutatkozni. Volt olyan, aki elmondása szerint japán módra mondja a nevét. (ha már a koreaiak és a kínaiak is)

Kínaiak nem csak külföldiekkel való találkozáskor, hanem minden esetben a családnevüket adják meg először, sőt, néha csak azt, vagy nagyon gyakran ebben a formában: a vezetéknevem X., úgy hívnak hogy X. Y.

Ha pedig meg lett említve, szintén érdekes kínai karakterisztikum, hogy sokan teljes néven szólítják egymást. Bizony, anyukák mondják gyereküknek, hogy X. Y., és nem, nem csak akkor ha dühösek rájuk :-)

@elhe taifin: Én úgy tudom, hogy a görögben is vezetéknév – keresztnév a formátum, ahogy nálunk, szóval nem kell túl messzire menni. Ezt nekem görögök mesélték, fordítva csak nemzetközileg használják.

@El Mexicano: Na, ez érdekes!

A japán-magyar rokonsághívők gyakran a névsorrendet hozzák fel bizonyítéknak, de ez a sorrend máshol is megvan-arról nem is beszélve, hogy Japánban a családnév viszonylag új találmány :)

@El Mexicano: a görög wikipédia szócikkek a nyugati névsorrendet használják ...

Visszavonom, elnézést, nem így van. Csak hivatalos iratokban és névsorokban (ami viszont érthető). Akkor nekem hülyeséget mondtak annak idején a görögök.

@El Mexicano: Szerintem krétaiak lehettek.

@elhe taifin: Fodor István A világ nyelvei és nyelvcsaládjai c. könyvében olvastam,h. a japánok 10-nél nagyobb számok esetén kínai kölcsönszókat használnak,és csak 10-ig saját,japán eredetű számneveket ( vagy még akkor is a kínaiakat ). Akkor nincs és nem is volt mondjuk 15 vagy 30 jelentésű japán eredetű számnév ? Vagy csak nem használják ?

Továbbá az is érdekes,h. a háború után az angol eredetű számnevek is meghonosodtak,:wan,tsuu,surii,fuoo,stb. Van erre vmi szokás,h. mikor használják a japán,kínai,vagy angol eredetű számneveket ?

@Roland2: De, tízen felül is vannak eredeti japán számok, de egy-két kifejezéstől eltekintve a kínait használják. Hogy mikor ment végbe ez a csere, sajnos nem tudom..

Példa a tízen felüli számok kifejezésére:

11

japán: tó (a)mari hitocu 　(kb: eggyel több mint tíz)

sino-japán: dzsúicsi (10+1)

36

japán: miszodzsi amari muccu (kb hattal több mint hatszor tíz)

sino-japán: sandzsúroku (3x10+6)

A japán számokat egyébként dolgok megszámolására használják, elvont számként nem .

@elhe taifin: Jaj, most nézem, hogy a 36-nál elírtam a japán szám magyarázatát. Nem hatszor tíz, hanem háromszor tíz lesz az.

Angol számneveket eddig nem nagyon hallottam...

@elhe taifin: "A japán számokat egyébként dolgok megszámolására használják, elvont számként nem ." Tehát pl. matek- vagy fizikaórán kínai számneveket használják ?

@elhe taifin: Egyébként az idegen eredetű mássalhangzótorlódásokat tartalmazó márka- vagy személyneveket is a japán kiejtés szerint írják,vagy az eredeti írásképet hagyják meg ? pl. egy filmplakáton Tom Cruise nevét 'Tomu Kurutsu'-nak ( egyszer egy japán videóban hallottam,h. vhogy így ejtik ) írják ? Vagy pl egy Skoda vagy Chrysler márkájú autón japán vagy latin betűs a felirat és tükrözi-e az eredeti ejtésmódot ?

@Roland2: A kínai számokat használják, pl ni kakeru roku (2x6).

"Egyébként az idegen eredetű mássalhangzótorlódásokat tartalmazó márka- vagy személyneveket is a japán kiejtés szerint írják,vagy az eredeti írásképet hagyják meg "

Általában átírják, és eddigi tapasztalataim szerint hallás után nagyon meg sem értik az eredeti, tehát a mássalhangzótorlódásos formájában :)

Pl a Škoda "sukoda" (シュコダ) lesz.

ja.wikipedia.org/wiki/%E3%82%B7%E3%83%A5%E3%82%B3%E3%83%80

@elhe taifin: "hallás után nagyon meg sem értik az eredeti, " Érdekes,én azt olvastam,h. Japánban a külföldi márkájú termékeket álatlában az eredeti nyelven szokták vetíteni,pl. francia parfümöt franciául,német autót németül ( de pl a kínai CCTV-n is láttam már Volkswagen reklámot német nyelven),stb. Ez tényleg így van ?

@Roland2: Valóban, pl az alábbi reklám végén egy német ember mondja, hogy Volkswagen - (japánul Forukuszuwágen)

www.youtube.com/watch?v=1r7naQ5NAZI

Itt viszont japánul hangzik el, hogy Borubo ga kuru (Borubo= Volvo)

www.youtube.com/watch?v=nfSNC3q9Jok

@elhe taifin: A II. világháború alatt vagy a '30-as években nem voltak olyan törekvések,h. lecseréljék vagy megtiltsák a kínai jövevényszavak használatát ? ( Mert ha jól tudom ,az akkori japán vezetés és közvélekedés lenézte,ill. alacsonyabbrendűnek tartotta a kínaiakat ) Vagy esetleg manapság nincsenek ilyen vélemények a nacionalisták részéről ?

@Roland2: Hm, érdekes kérdés.

Arról hallottam, hogy 1910 körül alakult egy olyan társaság, amely célul tűzte ki, hogy amennyire lehet, nem használnak sino-japán szavakat. Hogy ez mennyire ment nekik, illetve hogy mindez volt-e hatással az akkori nyelvpolitikára, sajnos nem tudom.

A meidzsi korszaktól meg kedvelt téma volt az írásreform kérdése, azt hiszem, az 1920as évektől kezdve az újságokban, iskolai tankönyvekben végre is hajtottak kandzsi-korlátozást, ami a szókincsre is hatással volt. 1940-ben a szárazföldi erőknél közreadták a "Fegyvernevek és szakkifejezések egyszerűsítése" -t, ami szintén korlátozta a kínai írásjegyek számát. A mai nacionalistákról nem sokat tudok, de a propaganda-autóikon rengeteg a kínai írásjegy, sino-japán szó :)

( tokyoreloaded.blogspot.jp/2010/08/japan-szelsojobb-mitologiaja.html )

Ezeket a sino-japán szavakat úgy kell elképzelni, mint a magyarban lévő latin eredetű szavakat (iskola, Hungária, infláció stb)

@elhe taifin: Egyébként a koreaiakról miért alakult ki olyan negatív szemlélet ? Mivel a történelem során Korea volt a szenvedő fél,ergo nekik több okuk lenne utálni a japánokat ( + ha jól tudom,a Japánban élő koreaiak a háború alatt odavitt és dolgoztatottak leszármazottja ).

@Roland2:

Nem igazán ismerem a koreai-japán kapcsolattörténetet, úgyhogy erről nem nagyon tudok mit mondani....a környezetemben egyébként nem tapasztaltam Korea-ellenességet.

"+ ha jól tudom,a Japánban élő koreaiak a háború alatt odavitt és dolgoztatottak leszármazottja "

Van egy ismerősöm, akinek az ősei a mai É-Koreából származtak, így Japánban is é-koreai iskolába járt, sőt, osztálykirándulás keretében É-Koreába látogattak el :))

@Fejes László (nyest.hu): A finn flektáló IS, ami már a finn szótárrendbe való betekintésből is nyilvánvaló.