-
elhe taifin: @scasc: Igen, pont ezért - érdekes adalékként-linkeltem be.2012. 05. 26, 01:26 Finnugrista fagyi – mint aki halkan...
-
bloggerman77: Ha az újkornál régebbi eredetű magyarokat vesszük számba, akkor nem tisztázott, hogy még a...2012. 05. 25, 22:36 Magyarok Baskíriában?
-
bloggerman77: Azért arról ne feledkezünk meg, hogy a cári birodalom területére a 18-19. században igen n...2012. 05. 25, 22:31 Magyarok Baskíriában?
-
tkis: Na most szerintem nem én vagyok süket. Ha ez igaz, akkor a kölni mindig a suksükölni-vel r...2012. 05. 25, 20:47 Suksükölni szexi?
-
scasc: Nem tudom, a nyesten volt már sokkal durvább illusztráció (a szövegben meg semmi gáz nincs...2012. 05. 25, 20:12 Bugrisok és buzik
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség?
Felidézünk egy városi legendát arról, hogy vajon miért nem boldogultak az orosz tábornokok Mandzsúriában ...
Vicces városi legendát idéz fel blogjában Christopher Culver. Nicholas Poppe orosz származású amerikai nyelvész Reminiscences (Visszaemlékezések) című önéletrajzi művében felidézi, hogyan menekült el a családja Mandzsúriából az orosz–japán háború idején. Ennek kapcsán jegyzi meg, hogy milyen nagyfokú hozzá nem értésről tanúskodott az orosz hadsereg.
Poppe leírása szerint a világsajtó folyamatosan beszámolt arról, hogy miként foglalja el a japán hadsereg sorra a mandzsúriai városokat, az orosz tábornokok azonban arra sem voltak képesek, hogy megtalálják e városokat a térképeiken. Mint kiderült, a háború előtt orosz katonai térképészek járták be Mandzsúriát, és a helyi lakosságtól kérdezgették a városok és falvak neveit. A válasz igen gyakran pu tung, azaz ’nem értem’ volt. Az orosz térképészek ezt jegyezték fel, így kerültek a térképre a Putung I, Putung II stb. településnevek.
(Christopher Pulver hozzáteszi, hogy a kifejezést不懂-ként írják, és a pinjin átírás szerint bù dǒng-nak írandó. A pinjin a kínai nyelv leírására használt nemzetközi szabvány. A pinjin több szempontból is eltér a hivatalos magyar átírástól. A legfőbb különbségek a következők:
- A pinjin b, d, g helyén a p, t, k (de a pinjin p, t, k helyén szintén p, t, k),
- a pinjin ch, j, q, zh helyén cs, a pinjin z helyén c,
- a x jhelyén hsz,
- a pinjin ai, ei helyén aj, ej,
- a pinjin u helyén időnként ü, a pinjin o helyén időnként u írandó.
A pinjin tehát pontosabban tükrözi a kiejtést, mint a magyar átírás. A b, d, g úgy olvasandó, ahogy a magyar p, t, k-t ejtjük, a p, t, k viszont hehezetesen, kb. ph, th, kh. A négy cs-szerű hang közül a ch-t és a zh-t kissé hátrahajtott nyelvheggyel, a j-t és a q-t „lágyan” ejtjük. A ch és a q hehezetesen ejtendő, míg a másik kettőt nem. A z-t úgy ejtjük, mint a magyar c-t, a c-t viszont hehezetes c-nek. A x ejtése olyasmi, mint egy selypített („lágy”) magyar s-sé. (Az s viszont a magyar sz-hez, az sh pedig hájtrahajtott nyelvheggyel ejtett magyar s-nek felel meg.) Az r egy a magyar zs-hez hasonló, de szintén hátrahajtott nyelvheggyel ejtett hangot jelöl, az y viszont a magyar j-nek felel meg. A h kb. úgy ejtendő, ahogy a ch a Bach vagy a technika szóban, az ng betűkapcsolat viszont olyasféle hangot jelöl, mint az angolban. A többi mássalhangzójel nagyjából úgy ejtendő, ahogy a magyarban kiolvassuk őket. A magánhnagzók jelei pedig körülbelül ugyanúgy olvasandók, mint a magyarban, még az ü is. A magánhangzójelek fölé tett vessző (éles, ill. tompa ékezet), vonal (makron) vagy félkör (breve) a szótag hanglejtését jelöli.)

