Nemrég nyitottam meg egyébként a saját blogomat – elmexicano2010.blogspot.com – főleg (spanyol) nyelvi témákról szól és a helyesírásról, így tisztelettel várok minden érdeklődőt. (Előrebocsátom, nem vagyok hivatásos nyelvész, csak egy lelkes amatőr.)

Annyival még kiegészíteném az előző hozzászólásomat, hogy talán egy kicsit felfújt is ez a dolog, tudniillik az egyszerű, hétköznapi hispánoknak – saját tapasztalat – nem erősségük a helyesírás és a nyelvápolás, és nem is érdekli őket igazán.

Az iskolázatlanabb réteg sokszor a legegyszerűbb, minden nap használatos szavakat nem tudja helyesen leírni (olyan egyszerű szavakra kell gondolni, mint pl. magyarul a 'ment' vagy 'volt'), de a felsőfokú végzettségűek is nagyon sokat tévesztenek, mert nem tudják, hogy mi a helyes. Például nagyon sokan az "a ver" ('lássuk csak', 'lám') helyett *habert írnak – mindkettő ejtése kb. [a'ver] –, mely utóbbi egy segédige ('van') főnévi igeneve, így leírva semmi értelme nincsen önmagában. Aztán sok a tévesztés a B/V között is, mivel a kettő közötti különbség kiejtésben már a kései latinban eltűnt; aztán szintén ott van az LL/Y (hasonló, mint nálunk az LY/J-kérdés), a néma H stb.

A latin-amerikai sajtóban is rendszeresen előforduló hiba, amikor -nn- helyett -n-t írnak, amikor jelentésmegkülönböztető szerepű lenne, pl. AYÚDENOS 'segítsen nekünk' vs. AYÚDENNOS 'segítsenek/segítsetek nekünk'. Ez is a hanyag kiejtésből következik, ugyanis mindkettőt egyszerű [n]-nel ejtik a nem túl választékos beszédben.

Erről rengeteget tudnék írni, de a lényeg az, hogy a hétköznapi embert eddig sem zavarta, hogy vannak akadémiai helyesírási szabályok, s ezután sem fogja – sajnos.

Tiszteletem. Ezek az "újdonságok", melyeket a cikk említ, kb. 16 évesek, de legalább 11 – a jelenleg érvényes Ortografía ugyanis 1999-es. Az Akadémia csupán ajánlásokat tesz, hogy az eddig IS többféleképpen használt alakváltozatok közül melyiket tartja elsődlegesnek.

A cikkben egyébként tévesen szerepel: a 'csak' határozószó "sólo" (=solamente) és nem "soló", azt már teljesen másképp ejtenék, és jogos(abb) lenne az ékezet.

A CH és az LL digráfok 1994 óta (!) nem számítottak külön betűknek a betűrendezés szempontjából, csupán az ábécében szerepeltek, mint önálló betűk. Azzal, hogy az ábécéből is kivették őket, csupán egy következetlenséget szüntettek meg (az angolban sem külön betű az ábécében a ch, th, sh, pedig külön hangokat jelölének).

A México, mexicano stb. alakokat CSAK Spanyolországban írták eddig is j-vel, mindenhol máshol x-szel, tehát ez is kissé félrevezető információ a cikkben, a RAE éppen ezért ajánlja az x-szel történő írásmódot, mivel az az elterjedtebb.

Az ékezetek megszüntetéséről annyit kell tudni, hogy pl. a "guión" szót eddig lehetett ékezettel is írni, mivel Spanyolországban ezt kétszótagúként ejtik [gi'on], így mivel véghangsúlyossá válik (és a spanyolban nem ez a leggyakoribb hangsúlyozás), ezért ékezni kellett. Viszont Latin-Amerikában ezt a szót egyszótagúként ejtik ['gjon], így már nincs értelme a hangsúlyát jelölni.

Remélem, hogy segítettem a helyreigazításommal és nem veszik tolakodásnak.

@BPE: A német helyesírásról már írtunk, és nekünk nem úgy tűnt, hogy megszokták. www.nyest.hu/hirek/megbukott-a-helyesirasi-reform

A nyelvvizsgákkal kapcsolatos kérdés érdekes! Talán utána is járunk...

A németek egy ennél sokkal átfogóbb és szisztematikusabb helyesírási reformot vittek keresztül még a kilencvenes években. Ott is volt tiltakozás, aztán megszokták. Ez nem azt jelenti, hogy máról holnapra mindenkinek máshogy kell írnia. Két lényeges kérdés van csak: a spanyol anyanyelvű iskolásoknak milyen türelmi időt adnak az új elemek elsajátításához, meg hogy a nyelvvizsgák számára ez pontosan mit is jelent, pl. Magyarországon hogy érinti a spanyol érettségiket meg a nyelvvizsgákat.

Egy nyelvtanulónak az ékezetek eltüntetése szerintem nagy könnyebbség - valahogy ráéreztem annak idején, hogy nem kell azt nekem megtanulni:) - a többi meg vihar a biliben.