-
Földönkívüli: És vajon a bolgár (~bulgár) szónak van valami köze a latin vulgus, vulgáris szócsaládhoz?2012. 05. 25, 08:21 Bugrisok és buzik
-
Krizsa: Sót egész hivatalos nyelvész kollektíva nevében. Na és? Egymást már meggyózték, Ezzel a fó...2012. 05. 25, 06:56 Paraszti szó
-
zegernyei: @nemtulnehez: Zsirai Miklós: Finnugor népnevek I. Jugria. (Adalékok nyelvrokonaink történe...2012. 05. 25, 05:58 Finnugrista fagyi – mint aki halkan...
-
DJS: A cikk végkifejlete valahogy úgy hangzott: "Valószínű, hogy valóban itt lehet a kutya elás...2012. 05. 25, 01:12 A lírai én a mi olvasatunkban
-
nemtulnehez: @zegernyei: Nemreg irtatok egy cikket Jugriarol, elolvastam, semmi konkret bizonyitek arra...2012. 05. 24, 23:02 Finnugrista fagyi – mint aki halkan...
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
David Bellos nagyszerű könyvet írt a nyelvi fordítás világáról „Az ott egy hal a füledben?: A fordítás, a világmindenség meg minden" címmel. A könyvet különösen azok figyelmébe ajánlja Michael Hofmann költő és műfordító, „akiket egyáltalán nem érdekel a fordítás világa".
Bellos könyve Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című ötkötetes „trilógiájából” és annak egyetemes fordító Bábel-halától kölcsönzi címét. A könyv a fordításról, annak az emberi kultúrában betöltött fontosságáról szól. Fejezeteiben olyan témákat tárgyal Bellos, mint a szótárak, a gépi fordítás, a Bibliafordítások, a nemzetközi jog, az Európai Unió és a szinkrontolmácsolás.
A szerző megjegyzi, hogy a világ nagyjából hétezer nyelve 25 millió potenciális nyelvpárt jelentene a fordítások szempontjából . Valójában azonban mindössze 50 nyelv között zajlik a fordítások túlnyomó többsége, ami már „csak” 2500 lehetséges nyelvpárosítást eredményez.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A fordítások világának valósága azonban ennél torzabb. Még a sok nagy nyelv közül is kiemelkedik az angol mint az egyetlen „inter-nyelv”, ami egyformán dominál a filmiparban, a tudományban, a turizmusban, a popzenében és az interneten is. A világban megjelenő összes fordítást az UNESCO Index Translationum adatbázisa próbálja meg számon tartani. Ebből kiderül, hogy a fordítások több mint felénél(!) az angol a forrásnyelv. Az angol nyelvű kiadványoknak tehát óriási előnyük van más nyelvű publikációkkal szemben. Az angol a gondolatok terjedésének nyelve. Az angol nemcsak Byron és Shakespeare nyelve, de Eco, Mao és Lem gondolatainak is legelemibb közvetítő közege.
Az angolra fordított művek nyelvét egyébként az „angol-mínusz” elnevezéssel illeti Bellos, ezzel jelezve, hogy ezek igyekeznek nélkülözni az angol regionális és helyi sajátosságait annak érdekében, hogy minél szélesebb körben legyenek olvashatók.
Bellos azok ellen a hiedelmek ellen is felszólal, hogy „semmi sem helyettesítheti az eredetit”, vagy hogy az amerikai költő Robert Frost bármikor is mondott volna olyat, hogy „a költészet az, ami elvész a fordításban”. Helyette inkább azt vallja -- C.K. Williams költőt idézve --, hogy az ember „a francia költészetet nem angolra, hanem költészetre fordítja”. Bellos szerint a műfordítóknak nincs is nehéz dolguk, mert „egy szó helyett csak egy másik szót kell használniuk, és egyébként is állandóan ezt teszi mindenki”.
Forrás:
The Guardian: Is That a Fish in Your Ear? by David Bellos - review

