Zöld Gát. Magyarul így nevezhetnénk a szoftvert, ami minden kínai felhasználó kattintását figyelemmel kíséri majd, ha július elsejét követően vesz számítógépet a kommunista országban. Feltűnő, hogy az utóbbi időkben a kínai kormány egyik legfontosabb gondja a pornó. Hivatalosan ennek visszaszorítására tervezi bevezetni a Green Dam néven hírnevet szerzett szűrőszoftvert, és a közelmúltban ezért korlátozta többféle eszközzel a Google kínai működését is.

Bojkott vagy nem bojkott?

A nem hivatalos Kína azonban háborog: véleményük szerint a szoftver elsősorban arra szolgál, hogy az állam könnyebben lecsaphasson olyan csoportokra és weblapokra, amiket a hatalom valamilyen okból kifogásolhatónak tart. Ezt már csak azért sem tartják elképzelhetetlennek, mivel a kínai vezetés mindent megtesz a neki nem tetsző vélemények szűrése érdekében. A Tienanmen téri események évfordulóin gyakran blokkolnak vezető nyugati híroldalakat, sőt, az egész világot bejárta az az elképesztő pillanat, amikor a kínai állami televízió adása Barack Obama élő beiktatási beszédéből vágott ki egy tekintélyes részletet.

A napokban Aj Vej-vej kínai művész, tervező és aktivista a Twitter segítségével arra szólította fel a kínai állampolgárokat világszerte, hogy ne használják tovább az internetet, amint a kormány valóban bevezeti a Green Dam alkalmazást. „Hagyjatok abba minden online tevékenységet, ne dolgozzatok, ne olvassatok, ne csevegjetek, blogoljatok vagy levelezzetek. És ne magyarázzátok meg a viselkedéseteket” – kéri honfitársaitól a Twitteren.

Aj Vej-vej (Forrás: Wikipedia)

Aj Vej-vej többek között a pekingi Nemzeti Stadion tervezésének volt művészeti konzultánsa, amíg el nem határolódott a projekttől. Ő volt az is, aki nyomozásba kezdett a 2008-as szecsuáni földrengést követően, aminek eredményeként a katasztrófa ötezer diák áldozatának nevét tette közzé blogján, amit aztán a hatóságok többszöri cenzúrázási kísérletet követően egyszerűen töröltek a webről.

Az elemzők hangsúlyozzák, hogy kicsi az esély arra, hogy Aj felhívásának nagyobb visszhangja legyen, mivel az online kommunikációt komoly felügyet alatt tartják, és ha kell, egyes címeket teljesen le is tiltanak. Azt is nehéz elképzelni, hogy a munkájukat a weben végzők bárhogyan is kivitelezni tudnák ezt a kérést. Mégis, ha a bojkottnak bármilyen formában is érzékelhető hatása lenne, az komoly üzenettel bírna a kormányzat felé, miszerint a kínai nép nagy része elégedetlen a Green Dam bevezetésével – még ha tényleg olyan ártatlan célokat is valósít majd meg, mint a pornográfia elleni küzdelem.