Gyűlöletbeszéd: mindenki másképp csinálja
A gyűlöletbeszéd „forró téma”: hazánkban számos kísérletet tettek büntethetővé tételére, eddig sikertelenül. De mi a helyzet más országokban?
Magyar gyerekek kínai iskolában
Áll egy iskola Budapesten, ahol a bejárat fölött egymás mellett lobog a magyar és a kínai zászló, és ahol ugyanúgy megünneplik március 15-ét, mint a Holdújévet.
Az álomgyár születésénél rengeteg magyar bábáskodott. De mi történt azóta? Hogyan képviseltetjük magunkat mi, magyarok az amerikai filmiparban?
- Melyik a helyes forma: blogol vagy blogozik?
- Számon kérni valamit vagy valakit szoktunk?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az oldal kísérleti jelleggel működik, így számos funkció még nem elérhető. Ha hibát talál, vagy ha elmondaná, miről olvasna még többet, kérjük írjon a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre.
A netet használók 87 százaléka véli úgy egy huszonhat országban több mint 27 ezer résztvevővel végzett felmérés szerint, hogy a világháló elérésének szerepelnie kellene az alapvető emberi jogok között, az internetetkapcsolattal még nem rendelkező válaszolók 70 százaléka pedig úgy érzi, hogy szüksége lenne internetre.
Japánban, Mexikóban és Oroszországban a megkérdezettek közel 75 százaléka azt mondta , hogy nem tudna meglenni internetkapcsolat nélkül. A világhálót a felmérés török résztvevői támogatják a legelszántabban, mert ott a megkérdezetteknek 90 százaléka tekinti alapvető emberi jognak az internetet - olvasható a BBC hírportálján.
„A kapcsolattartáshoz való jogot nem szabad figyelmen kívül hagyni” – mondta Hamadoun Toure, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) főtitkára. Hozzátette, hogy az eddigi találmányok közül az internet a legnagyobb lehetőségeket rejtő felvilágosító eszköz.
Szerinte a kormányoknak olyan alapvető infrastruktúraként kellene kezelniük az internetet, mint amilyenek az úthálózatok, a vízvezetékek vagy akár a hulladékkezelés.
A válaszolók 78 százalékának meggyőződése, hogy az internet nagyobb szabadságot biztosít számukra. Ez a nézet egyébként az amerikai felhasználók körében a legnépszerűbb, akik a szabad véleménynyilvánítás leghatékonyabb eszközének is az internetet tartják.
Sokakat viszont a neten leselkedő veszélyek – különböző visszaélések, a magánéleti szféra megsértése, hackertámadások – nyugtalanítanak. A japán, német, francia, kínai és dél-koreai felhasználók többsége nem tekinti biztonságosnak az online véleménynyilvánítást.
Ennek ellenére a megkérdezettek több mint fele teljes mértékben egyetértett a felmérésnek azzal a felvetésével, miszerint a kormányoknak sehol és semmilyen mértékben sem szabadna korlátozniuk az internetet. Ezt leginkább a dél-koreai, nigériai és a mexikói válaszolók helyeselték, miközben a törökök, a pakisztániak és kínaiak mindössze 16 százaléka tartaná vissza kormányaikat attól, hogy szabályozzák az internetet – derül ki a felmérést végző GlobeScan jelentéséből.