nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja

Nyelvről vitatkozik kollégáival?

Kételyei támadtak?

Kálmán László nyelvész válaszol olvasóink olyan égető kérdéseire, mint például:

Aki nem tud sumerül...

Van dunsztunk róla!

Régóta rájöttél?

Mi köze a karalábénak a szoláriumhoz?

Tegye fel kérdését Ön is!

Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Komoly veszélyben a komi nyelv

Sokan hajlamosak elintézni annyival a magyar nyelv rokonításának kérdését, hogy a magyar rokontalan, egyedül áll a világban. Ha igazat nem is adhatunk nekik, azt el kell ismernünk: a rokonok száma egyre csökken, és várhatóan csökkenni is fog.

Fejes László | 2012. március 20.
|  

Kedden terjedelmes cikk jelent meg Észtország vezető napilapjában, a Postimeesben a komi nyelv helyzetéről. A cikk szerzője Nyikolaj Kuznyecov Észtországban élő kutató – aki egyébként kitűnően tud magyarul, és az eddigi egyetlen komi–magyar szótár szerzője.

Hiábavaló erőfeszítések

Nem mondhatjuk, hogy semmilyen lépés nem történt a komi nyelv megőrzése érdekében. A peresztrojkát és az azt követő időszakot a nemzeti ébredés korának is tekinthetjük. Bár az akkori lelkesedésnek már nyomát sem találjuk, gyakorlati eredményekről beszámolhatunk. Gyakorlati szinten is támogatják a komi nyelv erősítését, az állam elsősorban tananyagfejlesztést és az ifjúsági projekteket támogatja. A nyelvoktatásban felhasználják a modern eszközöket, léteznek nyelvoktató programok, еlektronikus szótár, mesecédé. Versenyeket, játékokat, fesztiválokat rendeznek, akciók során népszerűsítik a komi nyelv használatát, 2007-től pedig komi rádió is működik.

Mindezek ellenére a komi nyelv presztízse egyre csökkent. A 2010-es népszámlálás eredményei szerint 228 ezer ember vallotta magát kominak (nyolc évvel korábban számuk még 65 ezerrel volt több!), de csak háromnegyedük tud valamennyire komiul. Egy 2003-ban végzett felmérés szerint a magukat kominak vallók 65%-a nevezte a komit anyanyelvének, ők is az idősebb generációkból kerültek ki. A magukat komiknak vallók harmada, főként a fiatalok, orosz anyanyelvűnek vallja magát.

Azonban a magukat komi anyanyelvűeknek vallók semmi mindig képesek használni a nyelvet az élet minden területén. A magukat komiul tudóknak vallóknak 60%-a sem képes a beszéd mellett írni és olvasni is. Érdekes módon itt a legidősebb (55 év feletti) mellett a legfiatalabb (18 és 34 év közötti) korosztály mutatott a jobb eredményeket, míg a 35 és 54 év közöttiek nyelvtudása a leggyengébb.

A komiul valamilyen szinten tudók közül kb. minden ötödik használja írásban is a komi nyelvet. 60 százalékuk állította, hogy életében sosem írt egy levelet sem komiul. Szintén minden ötödik komi vallotta, hogy rendszeresen olvas komi újságot vagy folyóiratot, a felük viszont gyakorlatilag sosem olvas komi nyelvű kiadványokat. A komi nyelvű tv- és rádióadásokat viszont jóval többen követik, a válaszadók 80 százaléka.

A kulcs: az oktatás

A komi beszélőinek száma leginkább azért csökken, mert a szülők egyre kevésbé hajlamosak átadni a nyelvet gyermekeiknek.  Még ha mindkét szülő komi anyanyelvű és aktív nyelvhasználó, sokszor akkor is inkább oroszul beszélnek a gyerekekkel. Jellemzőbb ez a helyzet a városokban, orosz nyelvű környezetben, de nem ritkán előfordul tiszta komi falvakban is. Mára szinte normává vált, hogy a gyerekekhez oroszul beszélnek. Nyikolaj Kuznyecov példaként saját esetét hozza fel: saját nővérei és édesanyja is oroszul beszéltek a gyermekéhez, és sokszor kellett őket figyelmeztetni, hogy a gyerek komi nyelvű.

Leginkább a komi nyelvű oktatás hiánya felelős a helyzetért. Egyedül az óvodákban van lehetőség komi nyelvű oktatásra, de nem mindig és nem mindenhol. Gyakran már az óvodában áttérnek az oroszra azért, hogy az iskolában a gyereknek „könnyebb legyen”. Így áll elő az az abszurd helyzet, hogy komi faluban a komi anyanyelvű óvónők a komi anyanyelvű gyerekekhez is oroszul beszélnek.

A komi nyelvet az iskolában nem használják, legfeljebb külön tantárgyként oktatják. 1918-ban még teljesen más volt a nyelvpolitika: akkor az első két évben csakis a komit volt szabad használni, és tanítási nyelvként is végig a komi szerepelt – harmadik osztálytól lehetett tantárgyként oroszt tanulni.

A Komi Köztársaság nyelvtörvénye ma kötelezővé teszi a komi nyelv oktatását, és az iskolákban heti egy-két órában államnyelvként oktatják is. Ezt az oktatási programot azonban orosz anyanyelvűek számára találták ki – a  komi anyanyelvű gyerekek azokat az egyszerű kifejezéseket tanulják, melyeket már egyébként is ismernek. Bár elvben van lehetőség arra, hogy a komi anyanyelvű gyerekek – ha nem is sokkal magasabb óraszámban – a tudásuknak megfelelően mélyítsék nyelvi ismereteiket, sok iskolában inkább átálltak az államnyelvi programra, hogy több óra jusson más tantárgyakra. Van, ahol a szülők követelik a komi nyelvórák számának csökkentését, és helyettük inkább az angol- vagy franciaórák számának növelését támogatnák.

Az orosz nyelvű oktatásnak köszönhetően még azok a gyerekek is dominánsan orosz nyelvűek lesznek, akik otthon a komit használják. Az iskolában a komi számukra egy tantárgy lesz a sok közül. Természetes, hogy felnőttként maguk már nem akarják továbbadni a nyelvet. Az egyetlen megoldás az lenne, ha a komit minél magasabb óraszámban, anyanyelvként tanítanák. Emellett nagyon fontos lenne az „etnokulturális nevelés”, azaz a komik nemzeti öntudatának növelése.

Mindez azonban csakis állami támogatással, a szükséges politikai döntések meghozatalával és a hosszútávú projektek véghezvitelének biztosításával lehetne.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
14 arafuraferi 2012. március 23. 07:18

@seta92: "milyen jogon ítéli ezt "veszélynek"?"

Csak arról volt szó a cikkben, hogy veszélyben egy nyelv, nem arról, hogy ez veszélyes. Mindenesetre a változatosság gyönyörködtet. Az ötszáz vagy ezer év múlva ránk váró nyelvi sivataghoz képest most még kánaán van azoknak, akik szeretik, ha nem egyforma a világ (és benne a nyelvek). Ezer év múlva kincs lesz egy tudatosan fenntartott és ráadásként puristán művelt nyelv pl. izlandi).

"a rokonok száma egyre csökken" az garantált, hogy rövidesen, csak finn rokona lesz a magyar nyelvnek. (Az észt lehet, hogy elfinnesedik, mint ahogy a norvég elsvédesedett, rosszabb esetben lecserélik angolra, mert az is túl kis nyelv.)

13 Fejes László (nyest.hu) 2012. március 20. 23:39

@h2o: A cikkem kezdő mondata szerint a cikk a komi nyelv helyzetéről szól. Kuznyecov pedig bemutatta, milyen ez a helyzet: veszélyben van a komi nyelv. Azt is bemutatta, hogy miért, és ez is olvasható ebben a cikkben. Az pedig, hogy a cikk egy előadáson alapul, teljesen lényegtelen. Azt pedig megírtam, hogy a cikkben az egyes szám első személy mögött csakis Kuznyecovot sejthetjük... A publicisztika és a tudományos előadás között pedig nem tartalmi, hanem formai különbség van.

@bloggerman77: Nem is azt kéri számon senki, hogy nem tanítják meg a gyerekeket komiul, hanem azt, hogy a komiul tudók sem kapnak komi oktatást. Nagyon sokan mennek Oroszországban úgy iskolába, hogy alig tudnak oroszul, majd pár év (hónap?) múlva már csak oroszul hajlandóak megszólalni. Más szülők meg azért nem tanítják meg a gyerekeiket a saját nyelvükre, hogy ettől a traumától megóvják őket.

12 bloggerman77 2012. március 20. 22:28

Ha a család, de legfőképpen a szülők nem beszélnek a gyerekkel az anyanyelven, hanem a többségi államnyelven, azt sehogy nem hozza helyre semmiféle spéci kisebbségi iskolai oktatás sem.

Mert az ember az anyanyelvét az ANYJÁTÓL tanulja meg, és nem az iskolában. Ha valaki ott tanulja az anyanyelvét, az már rég rossz.

11 h2o 2012. március 20. 21:56

@Fejes László (nyest.hu): Egyáltalán nem ugyanaz, mert a te cikked szerint Kuznyecov írt egy terjedelmes cikket egy észt napilapba arról, hogy "komoly veszélyben van a komi nyelv". Ezzel szemben Kuznyecov tartott egy előadást egy észtországi tudományos konferencián, ahol azt vizsgálták, hogyan vész el az anyanyelv, és ő bemutatta a Komiföldi helyzetet.

[Már iskolában is tudni kell, mi a különbség a publicisztika és a tudományos konferencia-előadás között; nem értem, hogy szerinted a kettő miért ugyanaz.]

10 tenegri 2012. március 20. 21:42

@Fejes László (nyest.hu): Nem szándékoztam semmiféle erőszakot jóváhagyni vagy helyeselni, nem is erre gondoltam.

9 Fejes László (nyest.hu) 2012. március 20. 21:29

@h2o: Nem igazán értem a kifogást, ebben a cikkben ugyanaz a „nagy hír”, mint az eredetiben. Azok a dolgok pedig, amiket Kuznyecov leír, nem döbbenetesen újak, és Komiföldön is ismertek – más kérdés, hogy ki foglalkozik vele. Észtországban és Magyarországon viszont nagyon kevesen tudnak minderről – és megint más kérdés, hogy ki foglalkozik, vele.

@tenegri: Ez azért nem ilyen egyszerű kérdés. A beolvadás során rengeteg jogsérelem éri azokat, akik elvesztik nyelvüket. Senki nem dönt úgy önszántából, hogy más nyelven beszél a gyerekéhez, mint ahogy a szülei beszéltek hozzá. Ráadásul a komik esetében kifejezetten népirtásról van szó: a húszas években még 90% feletti többségben voltak a saját területükön (kb. úgy, ahogy a magyarok a mai Magyarországon), míg az ötvenes évekre kb. 30%-ra esett vissza az arányuk. A különbség leginkább nem a kivégzésekből, deportálásokból eredt – legalábbis nem a komikéból –, hanem abból, hogy rengeteg oroszt (vagy idővel eloroszosodó más nemzetiségűt – telepítettek be, így a komik néhány évtized alatt kisebbségbe kerültek a saját területükön. Míg a húszas években a komi nagyon jól funkcionált államnyelvként, addigra a negyvenes évekre már nacionalizmusnak számított komiul megszólalni. Megszűnt az anyanyelvi oktatás stb. Tehát szó sincs a nyelvek természetes beolvadásáról.

8 h2o 2012. március 20. 19:11

@seta92: Kuznyecov nem orosz, hanem komi. Az oroszországi finnugoroknak mind orosz nevük van.

7 tenegri 2012. március 20. 19:08

@seta92: Azok nevezik az ilyet veszélynek és hasonlónak, akiknek vmiért fontos az, ami eltűnik vagy megváltozik (nem biztos, hogy ezek pont komik, de lehetnek azok is :)). Tehát igazából nem a nyelv van veszélyben, hanem az az "érzés", "tudatállapot", aminek alkotóeleme a komi nyelv létezése is. Hasonló ez pl. a természetvédelemhez - ott sem a természet van veszélyben (s így valójában nem is azt védik), hanem az embereknek az a megszokott környezeti tudata/érzése, amiben a környezetük (a természet) épp valamilyen. A természetnek tökmindegy, hogy kihalnak-e a jegesmedvék az Arktiszról, vagy elszaporodnak-e a nyulak Ausztráliában (igazából még az is mindegy lenne neki, ha felrobbantanánk a Földet) - nekünk, embereknek viszont többnyire nagyon nem mindegy :)

6 seta92 2012. március 20. 18:32

Nem rossz! Egy Észtországban élő orosz ír komi–magyar szótárt-))

Amúgy meg miért is baj az, ha nem lesznek komiul beszélők? Nem népirtás folyik, hanem egy természetes nyelvváltás, ami mióta világ a világ, mindig volt. Nyelvek jönnek, nyelvek mennek - mit se számít, ha az emberek boldogulnak és normálisan élnek. Már pedig itt épp erről van szó. Úgyhogy így van ez rendjén, hogy komikból oroszok lesznek. Belénk magyarokba is olvadt be rengeteg nép, hogy a honfoglaló török nyelvű törzsektől a kunokon keresztül a budapesti németségig, ezen nincs mit szemforgató módon sopánkodni. Senki fejéből nem törlik erőszakkal az anyanyelvét, ahhoz meg, hogy egy közösség a maga kommunikációjában milyen nyelvet választ, kinek mi köze, és milyen jogon ítéli ezt "veszélynek"?

5 h2o 2012. március 20. 18:11

@Fejes László (nyest.hu): Nem a te cikkedről beszéltem, hanem Kuznyecovéról. (Hányelemű halmaz az észtül olvasó komiké?) Aztán addig keresgéltem, amíg rá nem jöttem, hogy Kuznyecov sem cikkezett erről észtül, hanem rendeztek egy konferenciát a Tallinni Magyar Intézetben a nyelvvesztés témájáról.

Vagyis alapból nem is az volt a nagy hír, mint itt a Nyestben (hogy fogy a komi), hanem az, hogy milyen módon veszítik el az anyanyelvüket a kis népek, például a komik.

4 Fejes László (nyest.hu) 2012. március 20. 17:44

@h2o: A Rénhíreket viszonylag kevesen olvassák olyanok, akik jobban tudnak oroszul, mint magyarul – a komiról pedig l. a cikkben! :)

Valóban nem egyértelmű, hogy hogyan készült az írásmű, de az elején Kuznyecov van szerzőként feltüntetve, a végén pedig az szerepel, hogy Alo Raun szerkesztette. A kérdést végképp eldönti, hogy aki egyes szám első személyben beszél, az Kuznyecov, tehát őt kell szerzőnek tekinteni, bármennyire is belenyúlhatott Raun.

3 h2o 2012. március 20. 17:31

Az előadás, gondolom, itt hangzott el: tallinn.balassiintezet.hu/index.php/hu/konferencia-tallinnban

2 h2o 2012. március 20. 16:50

Én úgy értelmezem a linkelt szöveg alapján, hogy nem Kuznyecov írta a cikket, hanem az ő múltheti előadásáról tudósít egy újságíró. (Így mondjuk több értelme van; mert ugye észtül sürgetni hogy legyen rendes komi nyelvű oktatás, hát, nem túl sikergyanús.)

1 h2o 2012. március 20. 16:44

Mindent értek, de nem lett volna jobb a cikket komiul és oroszul megjelentetni?

Információ
X